Kazinczy elsőként fordította magyarra Jean-Jacques Rousseau két művét: A’ Törvény-Szabásról, Rousseaunak Gouvernement de Pologne nevű Irásából megjelent 1790-ben az Orpheusban* (Orpheus, 2001, 36–38), de a Társadalmi szerződés kéziratban maradt. Ez utóbbi mű a francia forradalom egyik alapműve lett, Kazinczy a kéziratát 1793-ban elégette (később ismét lefordította, de ezt a kéziratot sem ismerjük); 1794-ben lefordította Szentmarjai Ferenc is.

Robert Townson neve Kazinczynál két összefüggésben tűnik fel, a Fogságom naplójában (egybehangzóan Pandekták-beli feljegyzésével) egy részleteiben nem ismert történet szereplőjeként említi, az Erdélyi Levelekben műve francia fordításának Debrecenre vonatkozó minősítéséről szól. Ugyanezt emeli ki Csokonai is egyik levelében, egy másikban viszont az aggteleki barlang leírását is felidézi.
Townson útleírásáról, annak magyarországi recepciójáról l. Rózsa, 1999; Kökény, 2013

Kazinczy 1789-ben Klopstock Messiás című művét fordította. Ennek címlapjához rendelt Chodowieckitől egy Mária és Portia című rézmetszetet. (A fordításról és a képről: Kazinczy – Friedrich Gottlieb Klopstocknak, Regmec, 1789. december 27., KazLev., 24/5940, 24‒26.*) Kazinczy fogsága előtt több levelet is kapott Chodowieczkitől az említett metszet ügyében: KazLev., 1/215, Berlin, 1789. jún. [?] 9.; KazLev., 1/247, Berlin, 1789. szept. 3.; KazLev., 2/293, Berlin, 1790. febr. 2. (E levélen Kazinczy megjegyzése: „Berlini Director Chodovjeczky Úr hozzám Kazinczy Ferenczhez, a’ Messziás elibe dolgozott Vignét eránt.”) KazLev., 2/353, Berlin, 1791. jan. 22.; KazLev., 2/403, Berlin, 1792. jún. 30. A rézmetszetet 1792 júliusában kaphatta meg: „Chodowieckytől végre meg kapám a’ Messziás elébe való Cuprumot. Mutattam Gróf Teleky Lászlónak és B. Prónay Sándornak. 65 frt az ára, nem 60 […].” (Kazinczy – Aranka Györgynek, Alsóregmec, 1792. júl. 21., KazLev., 2/404.)

A Kassán megjelenő Felső Magyar-Országi Minervában 1825-ben jelent meg az a kőnyomatú portré (3. negyed), amely Kazinczy gyűjteményében is megvolt. E metszetet a zempléni levéltárnak ajándékozta, jelenleg is ott található. Kazinczy autográf megjegyzései a kép felett: „Gróf Eszterházy Miklós, Nádor, atyja a’ Herczeggé lett Pálnak.”; illetve a kép alatt: „hibás az alá írás, mert Pált felcserélték az atyjával, Miklóssal.” (Hőgye, 1990, 66.)

Gelei József Campe-fordításáról, az Ifjabbik Robinzonról Kazinczy ismertetőt írt 1788-ban a Magyar Museumba.* Geleit Kazinczy tanfelügyelősége alatt nevezték ki a jászberényi középiskolába tanárnak 1790-ben. Lefordította Mendelssohn Phädon oder über die Unsterblichkeit der Seele című művét (kéziratban maradt).

Johann Georg Lenz, a jénai egyetem ásványtantanára 1797-ben alakította meg a jénai Ásványtani Társaságot (Mineralogische Societät), amely fénykorában több mint 2000 tagot számlált és az 1810-es években már Európa legjelentősebb ásványgyűjteményét őrizte (Gurka, 2015, 14, Benedek, 1942, 8). A társaság első elnökévé gróf Teleki Sámuel fiát, Teleki Domokost választották. Teleki korai halála után 1798-ban felkérték elnöknek Festetics Györgyöt, de nem vállalta el, így egy orosz herceg, majd 1804-ben az egyetem kurátora, Goethe lett a társaság elnöke.
A szervezet jelentős számban vett fel külföldi és tiszteleti tagokat, így sok magyar is volt soraiban (a névsort ld. a Szócikkhálóban). Első könyvtárosa Kazinczy földije, az érsemjéni születésű Dobsa Ferenc volt.
Kazinczy tagsága kérdéses. Lenz 1803. szeptember 29-én kelt levelében arról tudósította, hogy a társaság tagjává választották, és a levélhez mellékelve megküldte a társaság diplomáját is. Kazinczy azonban a levélre írt feljegyzése szerint visszautasította e tagságot: „Ezt a’ levelet a’ Diplomával eggyütt vettem Debreczenben a’ Nagy Gábor Úr szobájában. Azonnal írtam Dobsa Ferencznek, Jénába, hogy én a’ Mineralogiához annyit tudok mint az Arabiai nyelvhez és Heraldicához, következésképen a’ nékem nyújtott megtiszteltetést el nem fogadhatom. – Széphalom, 1808. Januar 20d. Kazinczy Fer[enc].” (KazLev., 23/5691, Lenz, Johann Georg – Kazinczynak, Jéna, 1803. szeptember 29., 68.) Ennek ellenére Kazinczy neve szerepel a tagok 1804-es listáján, mint külhoni tiszteleti tag. Lehetséges, hogy Lenz nem, vagy későn kapta meg Kazinczy levelét, esetleg nem vezették pontosan a tagok névsorát. (Benedek, 1942, 17, 20.) A diplomát megőrizte Kazinczy és ide is feljegyezte a tagság visszautasítását (KazPE., 119.)* Kazinczy visszautasítása mögött óvatosság is rejtőzhet: alig két éve szabadult hosszú fogságából, joggal feltételezhette, hogy a titkosrendőrség gyanakodva nézné kapcsolatát egy külföldi szervezettel. Néhány évvel később, 1808-ban azonban már azt írta Rumynak, hogy most már elfogadná a tagságot, hiszen Goethe aláírása szerepel a diplomán. (KazLev., 5/1285, Kazinczy ‒ Rumy Károly Györgynek, Széphalom, 1808. május 6., 423.*) Az 1803-as diploma egyik kiállítója, Dobsa ekkor már Szentpéterváron volt, a diploma másik aláíróját, Lenz professzort azonban Rumy személyesen ismerte, baráti kapcsolatban voltak. (Benedek, 1942, 48‒50.) Kazinczy ásványtani ‒ és talán a társaság iránti ‒ érdeklődését jelzi, hogy 1810-ben Golopról küldött kőzetmintát Rumynak.*

A Magyar Tudós Társaság (MTT) alapszabályát kidolgozó bizottságnak Kazinczy Ferenc is tagja volt: „Az e’ végett megkivántató tanátskozásokban és ülésekben való részvételre Ő Császári Királyi Hertzegsége, szeretett Nádor-Ispányunk, – ki hazánkban minden jót buzgósággal kíván előmozditani, – a’ Tekintetes Tábla-Bíró Urat is, – mint honni tudományosságunk’ buzgó kedvellőjét, hathatós előmozdítóját, – kinevezni méltóztatott.” (KazLev., 24/6149, Teleki József – Kazinczy Ferencnek, Pest, 1828. január 13., 298.)* – A bizottság névsorát Toldy Ferenc írta meg Kazinczynak: KazLev., 20/4893, Toldy Ferenc – Kazinczy Ferencnek, Pest, 1828. január 21., 458. (L. A Magyar Tudós Társaság alapítói és első tagjai c. szócikkhálót.)
Az MTT alapszabályát Kazinczy fordította le latin nyelvről magyarra 1828. április 2-a körül: „Fordítom a’ Statútumokat” (Kazinczy [Napló. 1828–1831. Pesti Útam. 1828.] = KazPE., 333).* „A Statútumok fordítását rám bízta az Előlülő (mert az deákúl tétetett fel, hogy az Udvar elébe mehessen columnariter két nyelvben).” (KazLev., 20/4908, Kazinczy Ferenc – Ponori Thewrewk Józsefnek, Pest, 1828. április 16.) Eszerint Kazinczy szövegezésében olvasható magyarul A’ Magyar Tudós Társaság alaprajza és rendszabásai (Pest, 1831)* című kiadvány.

Kazinczy részben autográf dokumentumgyűjteménye az MTT-vel kapcsolatban:
bírálatok (Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ [MTA KIK] K 601);
Magyar Academia 1828 (MTA KIK K 623, 1–172);
A’ Magyar Academia’ felállása ’s munkálkodásai. 1828 és 1831. (MTA KIK K 761).

Kazinczy [Napló. 1828–1831. Pesti Útam. 1828.]* című naplójában több olyan bejegyzést találunk, amelyek az akadémiai munkára vonatkoznak és a levelekhez is kapcsolódnak:
1831. márc. 7. „A’ Pesten és Budán megjelent könyvek Laistroma (mense Január. et Febr.) kiosztatnak vélemény adás végett” (KazPE., 371); vö. KazLev., 24/6187, Döbrentei Gábor – Kazinczy Ferencnek, Buda, 1831. március 8., 335.*
1831. máj. 14. „M. Academia historiája.” (KazPE., 377); vö. KazLev., 24/6190, Magyar Tudós Társaság – Kazinczy Ferencnek, Pest, 1831. május 2., 336‒338.*
1831. máj. 17. „A’ Jatekszíni darabok fordít.” (KazPE., 377); vö. KazLev., 24/6191, Döbrentei Gábor – Kazinczy Ferencnek, Buda, 1831. június 2., 339‒341.*
1831. máj. 19., 24. „Dolgozom az Atlasz Papucsot; Béadom az Atlasz papucsot” (KazPE., 378): Kazinczy az MTT megbízásából véleményezte Setét Imre Bársony Cipő c. fordítását. Kazinczy a darabbal annyira elégedetlen volt, hogy átírta. (Kazinczy bírálata, a Bársony Cipő és Kazinczy átdolgozása, az Atlasz Papucs: MTA KIK K 601, 11–36; és KazLev., 21/5335, Kazinczy Ferenc – a Magyar Tudós Társaságnak, 1831. május 24.)
1831. augusztus 16. „Levél Telekitől, hogy differálva van a’ Nagy Gyűlés a’ Cholera miatt” (KazPE., 386): KazLev., 24/6194, Teleki József – Kazinczy Ferencnek, Szirák, 1831. augusztus 8., 344.*

A kortárs akadémikusok naplói és feljegyzései közül több érintkezik Kazinczy tevékenységével:
Bitnicz Lajos 1828-as naplója: 1828-ban Pestre, a m. tud. társaság alaprajzának kidolgozására tett utazásom naplója*
Dessewffy József pesti útinaplója 1828-ból: Testi erkölcsi és társalkodási élet Pesten 1828* (vö. Vaderna, 2013, 215–230)
Gróf Széchenyi István naplói (III–IV. kötet: Széchenyi, 1932; Széchenyi, 1934). A Széchenyi-naplók kiadásában számos vonatkozó dokumentum van közölve függelékben A M. Tud. Akadémia alapítására vonatkozó iratok című fejezetben (Széchenyi, 1932, 496–740), köztük: „A nádor által 1828-ban egybehívott küldöttség munkálatai” (Széchenyi, 1932, 680–729, ebben az ülések jegyzőkönyvei, az MTT alap- és működési szabályai), „Bitnicz Lajos naplója” (730–736) és néhány Kazinczy-levél részlete (Széchenyi, 1932, 736–740).

(Az MTT alapításáról l. a Magyar Tudós Társaság-hoz csatolt A Magyar Tudós Társaság alapítása c. tematikus jegyzetet.
KazPE., 1239–1244; KazLev., 24, 700.)

Bosnyák Erzsébet (1769‒1841) Bosnyák Pál inspektor és Mauksch Marianna lánya volt, a család Lőcsén élt. Bosnyák Erzsébet 1786-ban hozzáment a lőcsei orvos fiához, Ludwig Glaczingerhez, ám hamarosan megözvegyült és 1794-ben újra házasodott: (csépánfalvi) Tőke Károly katonatiszt felesége lett. 1802. június végén másodjára is megözvegyült. Kazinczy Ferenc két hónappal később, augusztus 26-án találkozik vele (KazLev., 24, 452), majd 1802 őszén levelet is írt neki (KazLev., 24/5956, 45). Ebből is tudható, hogy már a fogság előtti években ismerték egymást, baráti viszonyban lehettek. Más forrásból viszont az is tudható, hogy Kazinczy 1802-ben 1000 Ft-ot kért kölcsön tőle. Harsányi István szerint e tartozásra „vonatkozó, bámulatos gondosságról tanúskodó följegyzései fönnmaradtak. (Jelenleg Kazinczy Arthurné berettői levéltárában.)” (KazLev., 22/5471 (931/a) jegyzete, 485). Kazinczy 1806 szeptemberében Bosnyák Erzsébet anyjától, Mauksch Mariannától is kölcsönkért 3000 Ft-ot. Míg az előbbit feltehetően rendezni tudta, az utóbbit sohasem fizette vissza Kazinczy (Török Sophie 1832-es adósság-listája, Orbán, 2021, 62). Sőt, 1824-ben már a kamatokkal is hatéves késésben volt. 1824-ben ezért levelet írt anyja érdekében Bosnyák Erzsébet Kazinczynak. (A levelet „Elise Teőke” néven írta alá, emiatt a KazLev, 24 kiadása tévesen azt feltételezte, hogy e levelet Bosnyák Erzsébet lánya írta, KazLev., 24, 683).
(Bosnyák Erzsébet és Mauksch Marianna életrajzi adatainak forrása: Lőcse város evangélikus anyakönyvei, familysearch.)