HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Filológiai lexikon

HU EN

Szócikk

Aszalay János Szabó; Aszalai
(1769–1796), református tanító, író.
Aszalay János (1769–1796. okt. 12.), író; eredeti neve: Szabó. Kazinczy rábeszélésére vette fel az Aszalay vezetéknevet. Nem nemes szülőktől származott. Sárospatakon tanult, 1785–86-ban Kazinczy József és Miklós házitanítója Kassán, később a sárospataki, majd a kassai normaiskolában tanított. 1791-ben református vallása miatt elvesztette állását; Kubinyi Károly tápiószentmártoni birtokos fiainak nevelője. A Martinovics-összeesküvésben való részvétel gyanújával 1795 márciusának első felében tartóztatták le; 1795. ápr. 16-i kihallgatásán elismerte, hogy a káté német példányát lemásolta. 1795. máj. 18-án ötéves várfogságra ítélték, majd az uralkodó ezt három évre mérsékelte: ítéletét l. Benda, 1952, 1957 II. 750–752. 1795. aug. 23-án súlyos betegen vitték Grazba. Fogsága alatt, Grazban halt meg 1796. okt. 12-én. Életrajzi adataira és értékelésére l. még Horváth Ádám – Kazinczynak, Hely nélkül, [1789. nov. 15. és dec. 29. között] = KazLev. I. 509.; Kazinczy – Aranka Györgynek, Regmec, 1792. szept. 2. = KazLev. II. 273.; Kazinczy – anyjának, 1795. júl. 29. = KazLev. II. 414. (a kötetben: 178–180.), valamint Kazinczyval folytatott levélváltását: Aszalay János – Kazinczynak, Regmec, 1792. ápr. 1. = KazLev. II. 256–258.; Aszalay János – Kazinczynak, Pest, 1794. nov. 6. = KazLev. II. 388–390, 414.; valamint: Aszalai János’ (megholt Gréczi fogságában 1796. Octob. 12d.) keze-írása.* Életrajzát l. Reinalter – Kuhn – Ruiz, 1992, 162. (Ring Éva szócikke). Kazinczy róla adott, 1811-es jellemzése a Szirmay munkájához írott jegyzeteiben (Szirmay - Kazinczy 1809-1811) olvasható: Benda, 1952, 1957 III. 396. lb/> (Szilágyi Márton jegyzete, KazFogs., 419.)

Kiegészítés:
A sárospataki, majd a kassai nemzeti iskolába a tanfelügyelőként dolgozó Kazinczy javaslatára nevezték ki tanárnak (1789‒1790). (Soós István, KazLev., 25, 766.)

Aszalay János Ur, a’ Kassai Királyi Normalis Oskoláknak, eggyik Tanítója, fordítja Lessingnek Meséit, és Villaume Urnak Logicáját. A’ Lessing Meséi a’ magok’ nemekben és azok előtt, a’ kik a’ simplex nagyot, (melly a’ régi Görögök munkáit az újjabbakétól olly igen külömbözteti) a’ haszontalan ’s gyermeki tzifraságnál fellyebb betsűlni tudják, valóságos remekek; Villaume pedig eggy a’ leg-hasznosabb munkák közzűl az elmének az igaz gondolkozáshoz szoktatásában.” (Kazinczy Ferenc, Orpheus I., 441.*)
„Villaumnak Logicáját egészen lefordította, és ezt magától és nem másnak tanácsára. Ez maga azt mutatja, hogy őtet tompának sem a’ természet nem szűlte sem maga magát nem tette.” (Kazinczy Ferenc, Aszalai János’ [megholt Gréczi fogságában 1796. Octob. 12d.] keze-írása, in: KazPE., 58.*)