Autográf archiválás
Körlevél
Fogy az élet, ’s nem sokára
Szép korom <már> majd el-<múl> repűl;*
A kihúzások után toldva a sorba, más írással.
Érzem, nints messze határa,
’S <hajam barna szála hull:>
De borral sebess szárnyának
Lép-vesszőket <vethetek,>
Bort hamar! bort!– Múlásának,
Ha iszom, <nevethetek.>
Még most – hálá Istenimnek!
Kelyhem<et> forgat<hat>om:
Még most – hálá Istenimnek!
Czenczim’ tsókolgathatom:
Még nints, a’ ki el-fogassa
Gyanúba vett levelem’,
Nints a’ ki tudakoztassa
Ki sziszeg titkon velem.
Czenczi, jer, jer, mártsd rózsádat
< Tajtékzó poharamba,>
’s Fond azt és melj-pántlikádat
< Fürtös barna hajamba.>
Óltogassd szám’ szomjúságát,
’S pajkoskodj addig velem,
Míg az élet’ bóldogságát
Nyiltt karjod között lelem.
| <Forró vérem majd el hül,>
’S majd komor vénségére dűl;*
E sor több változatban készült, előbb sor fölé, majd mellé írva: 1. ’S <hajam barna szála hull:> Az eredeti áthúzása.2. <Forró vérem majd el hül,> Sor fölötti betoldás az áthúzott rész helyett, majd ez is áthúzva.3. ’S majd komor vénségére dűl; – a sor mellé írva. A komor vénségére aláhúzva, alá betoldva: fagyos telére, (ezek kontaminációja lett a végleges megoldás).
hányhatok;*
Utólag, a kihúzást követően toldva a sorhoz. fagyos telére katzaghatok.*
Utólag, a kihúzást követően toldva a sorhoz.
bátran*
Az első áth. fölé betoldva.
Kelyhem édes nedvibe*
Az új sor az áth. fölé írva.
Hajam barna fürtibe*
Az új sor az áth. fölé írva.
|