HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Kazinczy Ferenc összes művei
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN

Fogalmak

A kiadás alapjául szolgáló textológiai szemlélet részletes leírását l. Debreczeni Attila: Csokonai költői életművének kronológiája (Budapest-Debrecen, 2012) című monográfiájában, itt most csak az alapfogalmakat foglaljuk össze definíciószerűen.

1. A kiadás alapviszonyait rögzítő fogalmak

szövegforrás

A jelen kiadás alapegysége a szövegforrás, mely egy fizikai léttel bíró (kéziratos vagy nyomtatott) dokumentum.

szövegállapot

Minden szövegforrás megőriz egy vagy több szövegállapotot, annak megfelelően, hogy hány lejegyzési fázisban formálódott. Több különböző, de egymással szövegszerűen összefüggő szövegforrás szövegállapotai összevethetőek, s ennek során egyezőnek vagy különbözőnek minősülnek.

társszövegforrás

A szövegforrások összevetése során egyező vagy nagyon hasonló szövegállapotúnak minősített szövegforrások a társzövegforrások, melyek együttesen az alakulástörténet egy fázisát jelentik.

szövegváltozat

A szövegforrások összevetése során különböző szövegállapotúnak minősített szövegforrások szövegváltozatokat képeznek, melyek az alakulástörténet két vagy több fázisát jelentik, attól függően, hogy hány egymástól eltérő szövegállapot különíthető el.

szövegidentitás

A szövegváltozatok együttese jelenti a szövegidentitást, azt a virtuális egységet, amely a különböző változatokban megnyilatkozik minden lényegi eltérés ellenére is.

2. A szövegforrás megjelenései a kiadásban

kritikai szöveg

A kritikai szöveg az alapjául szolgáló szövegforrás betűhű átírását és szövegkritikai feldolgozását jelenti önálló szövegben, a szerzői javítások regisztrálásán túl beleépítve a sajtó alá rendező által szükségesnek ítélt emendálások jelzését is.

olvasószöveg

Az olvasószöveg egy szövegforrás megállapított, emendált szövegét jelenti, s így a kritikai szövegen alapul. Ez a megtisztított, olvashatóvá tett szöveg, mely szövegkritikai jegyzetet nem tartalmaz, a sajtó alá rendező magyarázó jegyzeteit foglalja magában.

genetikus szöveg

A genetikus szöveg a szövegidentitást képező források kritikai szövegeinek összevető olvasására kínál lehetőséget, generált táblázatos formában egymás mellé rendezve azokat, megjelenítve így a szövegidentitás alakulási folyamatát.

3. Szövegforrásoknál nagyobb és kisebb egységek a kiadásban

szövegforráscsoport

A több önálló szövegforrásból álló egység a szövegforrás-csoport, amely esetében a szerzői kompozíciós szándék vagy a forrás fizikai adottsága a csoportképző elem (szemben a szövegidentitással, ahol a szövegforrások közötti genetikus természetű kapcsolat). Egy szövegforráscsoport nem feltétlenül azonos a benne található szövegforrások puszta összegével, kötetek, ciklusok esetében paratextuális elemeket is tartalmazhatnak, melyek csak az adott forráscsoportban lelhetőek fel.

szövegforrásrész

Egy adott szövegforrás tagolásával jönnek létre a szövegforrásrészek, egy szövegforrás-rész tehát egy szövegforráson belüli egy szövegegység. A szövegforrás-részek a kritikai szövegben a szövegszerű kapcsolatok alapján jelöltetnek ki és szövegszekvenciákhoz kapcsolódnak, az olvasószövegben tartalmi kapcsolatok alapján jelöltetnek ki és szövegmezőkhöz kapcsolódnak (épp ezért a szövegforrás-részek határai nem feltétlenül esnek egybe a kritikai és az olvasói szövegben).

szövegszekvencia (kritikai szövegben)

Egy szövegidentitás kritikai szövegeinek egymással szövegszerű kapcsolatban lévő szövegforrás-részei szövegszekvenciát alkotnak (miként a teljes szövegforrások genetikus szöveget). A szövegszekvencia a szövegek összevetésének, a szövegalakulás feltárásának eszköze (elsősorban hosszú szövegek esetében), így a kritikai szövegekhez kapcsolódik, azok által jeleníthető meg, a szövegben elhelyezett szövegszekvencia-kapcsolóval.

szövegmező (olvasói szövegben)

A különböző olvasói szövegek egymással tartalmi kapcsolatban lévő szövegforrás-részei és akár önálló szövegforrások is szövegmezőt alkotnak. A szövegmezőt tehát tartalmi elemek képezik meg, az értelmezés eszköze, épp ezért az olvasószövegekhez kötődik.

4. A szövegforrások elérése és kezelése

belépési profil

A belépési profilok a menürendszerben kínált olvasási opciók, segítségükkel a felhasználó maga dönt, hogy milyen rendezésben kívánja megtekinteni az életművet, milyen elérési utat választ az egyes szövegekhez.

navigátor

Hálózati csomópont, mely kapcsolótáblaként is funkcionál. Négy típusa van, attól függően, mihez tartozik, mit jelenít meg a kiadás hálózatos szerkezetében: szövegforrás-, szövegforráscsoport-, szövegmező-, szövegidentitás-navigátor.