HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Kazinczy Ferenc összes művei
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
NOVEMBER XI-DIKE, MDCCCIV.
Nincs milliók köztt eggy, kit a’ fene,
Vak Áte így vett volna szabdalásba.
Ha megdühödve*
megdühodve A hiányzó ékezetet pótoltuk.
kapkod néha másba,
Segélni mingyárt kész azt Istene.

Ah, engemet nem véd őellene
Sem ég sem föld! E’ szörnyű bajvívásba’
Ájúlva dűlök újabb ájúlásba,
’S írt nem találok, melly enyhítene. –

Megszánta Ámor éltem’ kínjait,
’S mond’: Én enyhítem a’ kit a’ Sors sújta.
’S bérűl ölembe tette-le Sophiet.

És ím miolta nékem áldást nyújta,
’S bús éjjelemnek bájos mécset gyújta,
Nem érzem a’ Sors’ csapkodásait.

[…]