A’ Milton’ Elvesztett Paraditsomáról
A Poëta leg kissebbért is meg haragszik
A’ szárazság és az el hagyatott szerelmes
A virtus leg bátorságosabb kő fal
Dum in dubio est animus, paulo momento huc et illuc impellitur
Egyedűl a tudományok teszik halhatatlanná az embert kivált a’ Poësis
Haud facile emergunt, quorum virtutibusobstat res angusta domi
[Hencse, Hencse, mily szerencse…]
Lurida sub dulci melle venena latent [Most bárány képedet…]
Magna servitus est magna fortuna
Nescio qua natalis Patria cuique est cara
Nil feret ad Manes divitis umbra suas
Orpheus Tartara penetrat pro Uxore Euridice
Panaszolkodik egy mindenbe szerentsétlen de igaz lelkű ember
[Pata község lakosainak írott vers]
Pictoribus atque Poetis Quidlibet audendi semper fuit aequa potestas
Piramus és Thisbé Historiájánakle fordítása Ovidius Metamorphosessából
Prudens futuri Temporis exitum caliginosa nocte premit Deus
Sint Maecenates, feret Hungara Terra Marones. Vergiliumque tibi vel tua rura dabunt