Mig Plutó jos[z]ágát
*
jóságát Ért. sz. em. (ld. CsÖM. I. 371. 1.).
nem közlé emberrel
A Mig meg nem vesztett sokat édes szerrel
’S mihelyt az Ur őket veré gazdagsággal
Bé motskolták éltek sok rút gonoszsággal
Mert ebből szármozott az a’ fösvény elme
A mellynek tsak a’ pénz minden segedelme
Mert a’ Crézusi kints a’ fösvény szentsége
Ha pénzt kérnek tölle mindjárt van mentsége
Akár mi nagy vétket nem fél vinni
*<…be>
végbe
Tsak hogy bús ládája pénzel telhessen be
Tsak hogy pénzt aggyanak rágja a’ fa héjját
Bosszantya az Istent ha nem éri tzéjját
A pénz kivánságát addig el nem unnya
Mig örökre szemét maga bé nem hunnya
A gondtól gyötretik lelke ’s tetemei
Nem esmérnek álmot bé esedt szemei
Le esik lábáról szőrnyű rohanással
Búsúlt ortzájára borúl nagy sírással
Ha láttya hogy pénzét viszik a’ tolvajok
Nem bánnya ha test
et
*testét
epesztik sok bajok
Igy felel a’ fösvény keserűség
ebe
*keserűségébe
Mikor gyötrettetik
*Jav. ebből: gyötredtetik <sujj>
sujjos inségébe
Ama boldog idők jaj ugy mond el múltak
Mellyekben szegények l
abamhoz
*
lábamhoz A szó vége olvhtl. betűkből jav.
borultak
És tettzésem szer
ent
*szerént
magokat intézték
Mert pénzemért szavam mint t
orvényt
*törvényt
ugy n
ezték
*nézték