HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Kazinczy Ferenc összes művei
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
AZ ESTHAJNALHOZ.
Kassán, 1787. Octób. 28d.
Hijába tsillogsz, Dísze az éjjeli
Menny-bóltozatnak! tsalfa reményt reám*
<te rám> reám Az áth. szavak fölé írva.
Hijába bíztatsz; meg-tanúltam
Mézes ígéreteid mit adnak.

Zokogva térek fényed elől oda
Hol tsendes árnyék lengedezésiben*
árnyék <illat> lengedezési <közt> ben
Sirhalmaim, halvány virágok’
Illatozási között*
<alatt> között Az áth. szó alá betoldva.
feküsznek.

Ah! nem sokára harmatos hantomonn
Fog majd ragyogni szánakodó tüzed*
ragyogni <fényed ezek között> E négy szó aláhúzva, a szánakodó tüzed utólag toldva a sor mellé.
Majd fel-találja szívem eddig
Hasztalanúl keresett nyugalmát.

Ákátzom’*
Ák<k>átzom’
ágánn Fülemilébe kőltt
Lelkem, Szerelme’ kinjait*
A szó ráírással jav. ebből: kinnyait.
akkorig
Enekli majd míg a’ Királyi*
míg a’ <kelő Nap> Királyi Az áth. szavak előbb aláhúzva.
Reggel*
<Téged> Reggel Az előbb aláhúzott, majd áthúzott szó alá betoldva.
előtt szaladásnak indúlsz.*
A sor befejező része ugyancsak a sor alá betoldva (e betoldás későbbinek tűnik), de a helyettesítendő rész sincsen kihúzva: hamar’ szaladásra kerget.