Azon örülsz é, hogy szememet megint
Elázva
*El-ázva A kötőjel utólag érvénytelenítve.
látod? vagy gonoszúl talám
Bánatra vonsz ismét? Hitetlen,
Látom hová csalogat
*tsalogat-ból javítva, a ts a továbbiakban is cs-re jav.
világod!
Im’
*Im’<,>
sírva térek fényed elől
*elől<,>
oda,
Hol, csendes árnyék’ lengedezésiben,
Sírhalmaim, halvány virágok’
Illatozási között, feküsznek.
Ah!
*Ah<,>!
nem sokára harmatos hantomon
Fog majd ragyogni szánakozó szemed;
Majd fel-találom egykor én is
Hasztalanúl keresett nyugalmam’.
Szerelme’ kínját fűlemilébe kőltt
Lelkem remény-fám’
1<Igy nevezem én <it> az Ákátiát egynél több okokból. Külömben is a’ temetők ennek árnyékában nyugszanak sok hellyeken.>
bánatos ágain
Énekli majd, míg a’ királyi
Reggel előtt szaladásnak indúlsz!