HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Csokonai Vitéz Mihály összes művei
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
A’ RÖVID NAP, ’S HOSSZÚ ÉJ.
A’ nap megint le szálla,
El végezé futását;
Sátort az éj tsinála
Fonván setét lakását.

Így múlik életünk el,
Melly most ragyog körűlünk,
És végre mindenünkkel
Gyász éjtszakába dűlünk.

Az éj’ komor homálya
Ismét ki tud derűlni,
Mihelyt az ég’ királya
Keletre fog kerűlni.

De óh ha a’ mi fényünk
Már eggyszer éjjelen jár,
Nintsen tovább reményünk
Felvirradás felől már.

Míg hát az ég ki nyitja
Örömre hajnalunkat,
’S az éj be nem borítja
Örökre víg napunkat:

Éljünk, barátim, e’ szép
Kies világ’ ölébe,
Mert majd az éjjel itt lép,
’S borít setét ködébe.