Mint a’ harmatozó Reggel’ nedvébe’ förösztött
Rózsa, mikor büszkén nyitja piros kebelét,
Ollyan az én kedves Czenczim<’ szátskája>, midőn még
-nek szája
*Az áth. rész fölé utólag betoldva.
Éjjeli tsókomnak
*A szókezdő t utólag c-re javítva.
nedvivel ázva ragyog.
Álla pedig ’s ortzája <ragyog>; <nem tartja külömben>
fejér
*Az utólag áth. <ragyog> fölé betoldva.
<A’ ki-fakadtt pipatsot gyenge kezébe Lili.>
<a’ Lili’>
*Betoldva a sor fölött, s a sor vége is javítva: a kezé<be Lili>, tehát a tervezett változat: a’ Lili gyenge keze, majd az egész áthúzva.
Igy zsendűl a’ nyár’ elején a’ kerti tseresznye,
*A szókezdő t utólag c-re javítva.
Áginak <hó-színű>
*Az áth. szó helyett nincs új változat.
ritka virági között.
Angyalom! o mért kell tőled haza tsúszni, midőn te
Angyalom, ah
*Angyalom<!>, <o> Az ah az o fölé írva.
Rám a’ legforróbb
*leg-forróbb A kötőjel utólag kihúzva.
tsókokat hintegeted!
Ó
*Utólag betoldva egy h, az új változat tehát: Óh.
tartsd-meg, kérlek, <szátskádnak> mostani színét,
szép szádnak
*Az áth. szó fölé írva.
Míglen az alkonyodott éjtszaka
*éj<t>szaka A t utólag kihúzva.
vissza-hozand.
*vissza-hozand A kötőjel utólag kihúzva.
Jaj, de ha majd addig másnak szedi tsókjait
*A szókezdő t utólag c-re javítva.
ajkad,
<Ortzámnak halvány színire fesse magát!>
*Új változat nélkül kihúzva.