Autográf archiválás
Körlevél
Mint a’ szerelmes járja szép párjával
A’ Menüetnek kényes lépteit,
Nézők’ serge’ – – – szemeit
Elbájolván – – mozdúlatával,
Úgy lejtek én – – –
– – – lyrám’ négyeit
Öszveeggyesítvén annak szép hármával
––––––––
Reggel így dolgozgattam rajta
Mint a’ szerelmes járja szép párjával
Menüetjének könnyű lépteit,
A’ szala’ minden rendeit/szemeit*
Egymás fölé írva, vonallal elválasztva egymástól a szavakat, utánuk egy szónyi szabad hely. ’s ígéziEnyelgő, keccsel-teljes mozdúltával.
Úgy lépek én – – –
lyrámnak négyeit
Öszveeggyesítvén annak két hármával.
<Vendég vagyok> Honnom’ Hespéria
Eggy boldog férj megdicsőített engem,
’S én háladattal őtet ’s hőlgyét zengem.
| Ritka mívemmel vagyok úgy megelégedve mint (némelly fogyatkozásait a’ Sonettónak ide nem értvén) ezzel a’ kis dallal. E’ stróphát:
Honnom’ Ausónia’ narancsgallyával
Körül ővedzve főm’ szeg fürtjeit, (szeg, szőke)
Úgy járom én a’ dal’ lejtéseit,
Két négyét öszvefűzve két hármával.
De itt a’ három accentusos é e’ szókban: Két négyét szenvedhetetlen; és így el kelle változtatnom: a’ négyest-té. Ezen változtatással azt nyertem, hogy az antepenultima hármAsával röviddé vált, úgy kívánván a’ metrum.
Jó ideig a’ kilenczedik sor: BORÁG*
Itt (és a továbbiakban) verzállal jelöljük a kézirat azon sajátosságát, hogy a kiemelt szavak nagyméretűre formált kisbetűkkel szerepelnek. (der Zweig des Weins, tudnillik: szőlőnövés) így álla: Szőlő keríti mostan homlokom’. De ez kemény Synecdoche volt volna.A’ két utolsó rím: ENGEM, ZENGEM, valóban zengő rím, ’s nagy díszére van Sonettómnak, hogy e’ két szón*
szőn Tollhiba em. végződnek két utolsó sorai.Ellenben úgy járok mint a’ páva, midőn ez tollának örül, ’s lábait látja-meg, az első sorban ez a’ fatális szó ütvén-meg fülemet:
lyanykÁjával
hol az itt megjegyzett a-nak röviden kellene hangzani, – és a HOMLOKOM ’s BIRTOKOM, melly kedvetlen hangzású szó.
A’ Menüet’ ideáját Bürgertől vevém, ki a’ Sonetto’ rímjeit a’ Menüetet tánczoló Ifjúhoz és leányhoz hasonlítja a’ végelőtti (penultima) kiadás’ Előszavában.
Talán olly olvasó’ kezébe akad az a’ mit itt írok a’ ki megért, és a’ ki használni fogja azt a’ mit itten lél.
|