1809/1811 A |
1811 Bd |
1809 Ba |
1809 Bb |
1809 Bb |
1809 Bc |
1809 Bc |
1809 Bc |
1809 Bc |
1822/1823 Be |
1830–1831 Be |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Mint a’ szerelmes járja szép párjával
A’ Menüetnek kényes lépteit,
Nézők’ serge’ – – – szemeit
Elbájolván – – mozdúlatával,
Úgy lejtek én – – –
– – – lyrám’ négyeit
Öszveeggyesítvén annak szép hármával
––––––––
Reggel így dolgozgattam rajta
Mint a’ szerelmes járja szép párjával
Menüetjének könnyű lépteit,
A’ szala’ minden rendeit/szemeit*
Egymás fölé írva, vonallal elválasztva egymástól a szavakat, utánuk egy szónyi szabad hely. ’s ígéziEnyelgő, keccsel-teljes mozdúltával.
Úgy lépek én – – –
lyrámnak négyeit
Öszveeggyesítvén annak két hármával.
<Vendég vagyok> Honnom’ Hespéria
Eggy boldog férj megdicsőített engem,
’S én háladattal őtet ’s hőlgyét zengem.
| Ritka mívemmel vagyok úgy megelégedve mint (némelly fogyatkozásait a’ Sonettónak ide nem értvén) ezzel a’ kis dallal. E’ stróphát:
Honnom’ Ausónia’ narancsgallyával
Körül ővedzve főm’ szeg fürtjeit, (szeg, szőke)
Úgy járom én a’ dal’ lejtéseit,
Két négyét öszvefűzve két hármával.
De itt a’ három accentusos é e’ szókban: Két négyét szenvedhetetlen; és így el kelle változtatnom: a’ négyest-té. Ezen változtatással azt nyertem, hogy az antepenultima hármAsával röviddé vált, úgy kívánván a’ metrum.
Jó ideig a’ kilenczedik sor: BORÁG*
Itt (és a továbbiakban) verzállal jelöljük a kézirat azon sajátosságát, hogy a kiemelt szavak nagyméretűre formált kisbetűkkel szerepelnek. (der Zweig des Weins, tudnillik: szőlőnövés) így álla: Szőlő keríti mostan homlokom’. De ez kemény Synecdoche volt volna.A’ két utolsó rím: ENGEM, ZENGEM, valóban zengő rím, ’s nagy díszére van Sonettómnak, hogy e’ két szón*
szőn Tollhiba em. végződnek két utolsó sorai.Ellenben úgy járok mint a’ páva, midőn ez tollának örül, ’s lábait látja-meg, az első sorban ez a’ fatális szó ütvén-meg fülemet:
lyanykÁjával
hol az itt megjegyzett a-nak röviden kellene hangzani, – és a HOMLOKOM ’s BIRTOKOM, melly kedvetlen hangzású szó.
A’ Menüet’ ideáját Bürgertől vevém, ki a’ Sonetto’ rímjeit a’ Menüetet tánczoló Ifjúhoz és leányhoz hasonlítja a’ végelőtti (penultima) kiadás’ Előszavában.
Talán olly olvasó’ kezébe akad az a’ mit itt írok a’ ki megért, és a’ ki használni fogja azt a’ mit itten lél.
| kezdettem 1809. Apr. 22d.
lássd Pand. I. p. 451.
Mint a’ szerelmes járja szép párjával
Menüettje’ keccsel-teljes lépteit,
’S ígézi a’ szála’ torlott rendeit
Enyelgő vissza- ’s vissza-fordúltával:*
Az első két versszak másként tagolva, ezt utóbb vonalak és német nyelvű szedési utasítás igazítja ki. Eredetileg (a második szakasz ugyanígy): Mint a’ szerelmes járja szép párjával Menüettje’ keccsel-teljes lépteit, ’S ígézi a’ szála’ torlott rendeit Enyelgő vissza- ’s vissza-fordúltával: Ausóniám’*
Ausóniám’ Az Au olvashatatlan betűkből jav. narancsgally-pártájávalKörűlölelve főm’ szép fürtjeit,
Úgy járom én kobzom’ lejtéseit,
Két négyét öszvefűzvén két hármával.
Gerézd övedzi mostan homlokom.
Ott, hol Tokaj nyújt nektárt Istenének,
Víg szárnyakon kél a’ nem-hallott ének.
E’ szép vidék lön kedvellt*
lön <most> kedvellt birtokom.Eggy boldog férj itt megdicsőjtett engem,
’S én őtet ’s hölgyét háladással zengem.
| Mint a’ szerelmes járja szép párjával
Menüetje’ keccsel-teljes lépteit,
’S ígézi a’ Szála’ torlott rendeit
Enyelgő vissza ’s vissza fordúltával:
Honnom’ Ausónia’ narancsgallyával Die schönen Locken meines
Körűlölelve főm’ szép fürtjeit, Hauptes mit dem Orangenkranz
Úgy járom én kobzom’ lejtéseit, meiner Heimath Ausonion um-
Két négyét öszvefűzve két [hármával].*
<párjával> hármával. Az áth. szó alá írva más tintával és más írással, nem is bizonyosan autográf, de az áth. alaknak itt nincs értelme, így tollhibának tekinthető, más változatokban is kivétel nélkül a javított alak szerepel. wunden, tanze ich SO die Tänzemeiner eigenen Leyer.
Gerézd övedzi mostan homlokom’. a’ Magyar Sonetto Múzsáját
Ott, hol Tokaj nyújt nectárt Istenének, szőlőgerézddel koszorúzom-meg,
Víg szárnyokon kél a’ nem-halott ének. az illvén Tokaj vidékéhez.
E’ szép vidék lőn*
<lesz> lőn kedves birtokom. Eggy új Tibull itt megdicsőjtett engem.
’S én őtet és hölgyét örökre zengem.
| Mint a’ szerelmes járja szép párjával
Menüetje’ keccsel-teljes lépteit,
’S ígézi a’ Szála’ torlott rendeit*
torlott <k..> rendeit [A törlés bizonytalan olvasat.]
Enyelgő vissza ’s vissza fordúltával:
Honnom’ Ausónia’ narancsgallyával
Körűl ölelve*
Körűl <oved> ölelve főm’ szép fürtjeit,Úgy járom én kobzom’ lejtéseit,
Két négyét öszvefűzve két hármával.
Gerézd övedzi mostan homlokom’.
Ott, hol Tokaj’ nyújt nektárt Istenének,
Víg szárnyakon kél a’ nem-hallott ének.
E’ szép vidék lön kedves birtokom.
Eggy új Tibull itt megdicsőjtett engem,
’S én őtet és hölgyét örökre zengem.
| Mint a’ Szerelmes járja szép párjával
Menüetje’ keccsel-teljes lépteit,
’S ígézi a’ Szála’ torlott rendeit
Enyelgő vissza ’s vissza fordúltával:
Honnom’ Ausónia’ narancsgallyával So tanze ich die schönen Locken
Körűlövedzve főm’ szép fürtjeit, meines Hauptes, mit den Zweigen
Úgy járom én a’ dal’ lejtéseit, der Orange meiner Heimath
Két négyét öszvefűzve két hármával. Ausonion gekrönt, die Tänze
meines mir eigenen Liedes, indem
Szőlő keríti mostan homlokom’. ich seines zwey Vierlinge mit seinen
Ott, hol Tokaj nyújt nektárt Istenének, zwey Dreylingen verflechte.
Víg szárnyokon kél a’ nem-hallott ének. Reben bekränzen jetzt meine Stirne.
Ita in statuis pulcherimis
E’ szép vidék lön kedvellt birtokom. antiquitatis.
Eggy új Tibull itt megdicsőjtett engem:
’S én őtet és hölgyét örökre zengem.
| Mint a’ szerelmes járja szép párjával
Menüetje’ keccsel-teljes lépteit,
’S ígézi a’ Szála torlott rendeit
Enyelgő vissza ’s vissza fordúltával:
Honnom’ Ausonia’ narancsgallyával
Körűlövedzve főm’ szép fürtjeit,
Úgy járom én a’ dal’ lejtéseit,
Két négyét öszvefűzve*
öszvefűzve <sz> két hármával.Szőlő keríti mostan homlokom’.
Ott, hol Tokaj nyújt nektárt Istenének,
Víg szárnyakon kél a’ nem-hallott ének.
E’ szép vidék lön kedvellt birtokom.
Eggy új Tibull itt megdicsőjtett engem,
’S én őtet és hölgyét örökre zengem.
| Mint a’ szerelmes járja szép párjával
Menüetje’ keccsel-teljes lépteit,
’S ígézi*
<bájolja> Elé írva: ígézi. a’ Szála’ torlott rendeitEnyelgő vissza- ’s vissza-fordúltával:
Honnom’ Ausónia’ narancsgallyávalSo tanze ich, die schöne Locken meines
Körűlövedzve főm’ szép fürtjeit, Hauptes mit den Pomeranzenzweigen
Úgy járom én a’ dal’ lejtéseit, meiner Heimath Ausonion umwanden, die
Két négyét öszvefűzvén két hármával.Tänze des Liedes, indem ich seines zwey
Vierlinge mit s. 2 Dreylingen verflechte.*
verpflechte Tollhiba, értelemszerűen em. Szőlő keríti mostan homlokom’.
Ott, hol Tokaj’ nyújt nektárt Istenének, Reben mint Bükk, az az bikkfa*
Jegyzet a bal margón, a 3. versszakhoz.
Víg szárnyakon kél a’ nem-hallott ének.
E’ szép vidék lön kedvelt birokom.*
lön <most> kedvelt <…> birokom.
Eggy új Tibull itt megdicsőjtett engem,
’S én őtet és hölgyét örökre zengem.
| Mint a’ szerelmes járja szép párjával
Menüettje’ keccsel-teljes lépteit,
’S ígézi a’ Szála’ torlott rendeit
Enyelgő vissza- ’s visszta-fordúltával:
Honnom’ Ausonia’ narancsgallyával Die schönen Locken meines Hauptes mit den
Körűlövedzve főm’ szép fürtjeit, Pomeranzen zweigen meiner Heimath Ausonia
Úgy járom én a’ dal’ lejtéseit, gekränzt, tanze ich so die Tänze des Liedes,
Két négyét öszvefüzvén két hármával. indem ich seine Vierlinge mit seinen
Dreylingen verflechte.
Szőlő*
E szó után a sor fölött betoldva: Reben keríti mostan homlokom’.Ott, hol Tokaj nyújt nektárt Istenének,
Víg szárnyakon kél a’ nem-hallott ének.
E’ szép vidék lőn kedvellt birtokom.
Eggy új Tibull itt*
itt A sor fölött betoldva. megdicsőjtett engem,’S én őtet és hölgyét örökre zengem.
| Mint a’ Szerelmes járja Tánczosával
Menüetje’ keccsel-teljes lépteit,
’S ígézi a’ Szála’ torlott rendeit
Enyelgő vissza ’s vissza-fordultával:
Honnom Ausónia’ narancsgallyával
Körűlölelve főm’ szög fürtjeit,
Úgy járom én a’ dal’ lejtéseit,
A’ négyest öszvefűzve hármasával.
Borág keríti mostan homlokom’;
Ott, hol Tokaj nyujt nektárt Istenének,
Víg szárnyakon kel a’ nem-hallott ének.
E’ szép vidék lön kedves birtokom;
Eggy új Tibull itt megdicsőjtett engem,
’S én őtet és hölgyét örökre zengem.
| Mint a’ szerelmes járja tánczosával
Menüetje’ keccsel-teljes lépteit,
’S*
<Úgy járom én> ’S ígézi a’ szála’ torlott rendeitEnyelgő vissza s vissza fordultával:
Honom’ Ausónia’ narancsgallyával
Körülövedzve főm’ szög fürtjeit,
Úgy járom én a’ dal’ lejtéseit,
A’ négyest összefűzve hármasával.
Borág keríti mostan homlokom’;
Ott hol Tokaj nyujt nektárt Istenének,
Víg szárnyakon kél a’ nem hallott ének.
E’ szép vidék lőn kedves birtokom;
Eggy új Tibull itt megdicsőjtett engem,
S én őtet és hölgyét örökre zengem.
|