Mint a’ szerelmes járja tánczosával
Menüetje’ keccsel-teljes lépteit,
’S
*<Úgy járom én> ’S
ígézi a’ szála’ torlott rendeit
Enyelgő vissza s vissza fordultával:
Honom’ Ausónia’ narancsgallyával
Körülövedzve főm’ szög fürtjeit,
Úgy járom én a’ dal’ lejtéseit,
A’ négyest összefűzve hármasával.
Borág keríti mostan homlokom’;
Ott hol Tokaj nyujt nektárt Istenének,
Víg szárnyakon kél a’ nem hallott ének.
E’ szép vidék lőn kedves birtokom;
Eggy új Tibull itt megdicsőjtett engem,
S én őtet és hölgyét örökre zengem.