Mint a’ Szerelmes járja Tánczosával
Menüetje’ keccsel-teljes lépteit,
’S ígézi a’ Szála’ torlott rendeit
Enyelgő vissza ’s vissza-fordultával:
Honnom Ausónia’ narancsgallyával
Körűlölelve főm’ szög fürtjeit,
Úgy járom én a’ dal’ lejtéseit,
A’ négyest öszvefűzve hármasával.
Borág keríti mostan homlokom’;
Ott, hol Tokaj nyujt nektárt Istenének,
Víg szárnyakon kel a’ nem-hallott ének.
E’ szép vidék lön kedves birtokom;
Eggy új Tibull itt megdicsőjtett engem,
’S én őtet és hölgyét örökre zengem.