* Az első sor előtt + jel.
A’ Nap kettőztetvén hév tűzét a’ rákon
Magossan tűndőklik a’ hideg klimákon
Hevűl a’ Nemea sárga oroszlánnya
Mert sugárit a’ nap rá kőzelről hánnya
Vévén a’ Sirius tőle melegséget
Tűzes tsillagával minden határt éget
Mihellyt dőgleletes fényű tsillagzattya
Magát a’ tsillagos égen ki mutattya
* A következő sor bekeretezve.
Azonnal a’ tavasz szépségi hervadnak
* A következő két sor bekeretezve.
A’ nyájas ligetek ’s mezők el fonnyadnak
A’ tőlle meg aszalt természetnek szomja
A’ rétek haldoklo virágit le nyomja
Le konyul a’ beteg liliom ’s tulipánt
Mellyeket belől edgy száraz hektika bánt
Illatos kebele Florához temjénez
Hogy kőnyőrűljőn már beteg seregén ez
Néki alázatos szárát meg hajlitja
Az ujito essőt nyilt szájjal áhitja
El is jőn az esső néha nagy felhővel
De széllel, dőrgéssel; villámmal ’s meny kővel
A’ forgo szél őszve tőrdeli a’ fákat
El sodorja a’ szép kerteket ’s buzákat
A’ rohano zápor
*
zápor <t>
a’ rétet el mossa
A’ virágok nemző részit le tsapdossa.
A’ tűzes menydőrgés minden szivet győtőr
A’ lángozo menykő mindenfelé ront tőr
Kopog a’ jégesső tőrdel mindeneket
Ágyon veri a’ szép virágos fűveket
De mihellyt a’ setét felhők el repűlnek
A’ Haragos egek ismét ki derűlnek
A’ mosdott nap edgy fél felhőre kőnyőkől
A’ meg szűrt Aërbe vidáman tűndőkől
Bűszkén mutogatja a’ szagos rétekbe
Apro képetskéit a’ kristálly tseppekbe
Edgy illy hűs essőért hányszor sohajtozott
A’ kit az izzadság ’s a’ por be sározott
A’ ki lankadt karral vonta már kaszáját
Be édes őrőmmel kezdi most munkáját
sz A’ meg élledt, barmok ’s vadak ugrándoznak
A’ vig madarakal a’ mezők hangoznak.