*
A vers eleje az 53ab lapon olvasható. Autográf tisztázat, töredékes. Mivel a lap jobb felét letépték, az első nyolc szakaszból csak szövegdarabokat ismerünk. Néhány versszak végszavai hiányoznak, illetve – a hátoldalon – csak néhány végszó maradt ránk. Még tsak […] Míg […]
Vígadtam […]
Semm[…]
Ha Nyárba […]
Lankasz[…]
Itt a’ híves E[…]
El óltott[…]
Ha el tikkadt […]
Szomjúztak […]
Elevenedtek erei […]
E’ híves tserg[…]
De most, Laura […]
Nem olly hévseg[…]
Nintsen semmi, ah […]
Melly óltsa e’ me[…]
*
A következő lapon a további versszakokból csupán az utolsó három sor vége látszik. […]em:[…]on
[…]egszem!
[…]
Másszor tikkadt és el alélt
Testem új életre jött,
Ha e’ híves forrással élt,
Melly itt zúg ez Hegy előtt:
De most, noha tsípésivel
Majd ki szedi fogamat,
Mégis híves vizeivel
*
<Nem ez> Ez sem óltja szomjamat;Mert minden tseppjét, tüzemnek
Heve meg emésztette,
Mihelytt lángaló szívemnek
Le folyt vala mellette.
Mit tsináljak? – e’ gyúladás
Terjed; – a’ szél gerjeszti.
Hasz’talan minden fáradás!
A’ vizet meg emészti.
Míg még gyengébb gyermek valék:
Melly könnyű vólt pihennem!
Illy kínt még nem tapasztalék;
Nem rég’ólta van bennem.
Nem régólta tsatáz velem,
Ah, Laura, Kedves alak!
Ah, tsak azólta viselem,
Hogy eggyszer meg láttalak.
Tudom, Laura! e’ kín tőled
Kerűlt; de nem esmerem.
Ah, árthatsz é? azt felőled,
Laura! hinni nem merem.
Hisz’ élettel ketsegtette
Pillantásod szívemet?
Úgy van: tsak azért sértett e’,
Hogy gyógyítson Engemet!
|
*
A vers eleje az 53ab lapon olvasható. Autográf tisztázat, töredékes. Mivel a lap jobb felét letépték, az első nyolc szakaszból csak szövegdarabokat ismerünk. Néhány versszak végszavai hiányoznak, illetve – a hátoldalon – csak néhány végszó maradt ránk. Még tsak […]Az utólagos javítás után: *
<Míg> Utóbb más tintával lehúzva. […]Vígadtam […]
*
<Semm> Utóbb más tintával lehúzva. […]Ha Nyárba […]
Lankasz[…]
Itt a’ híves E[…]
El óltott[…]
Ha*
<el> Utóbb más tintával lehúzva. tikkadó*Jav. ebből: tikkadt
[…] Szomjúztak […]
Éledtek bádgyadtt*
<Elevenedtek> Éledtek bádgyadtt Az áth. szó fölé írva. erei[…] E’ híves tserg[…]
De most, Rózi*
<Laura> Rózi Az áth. szó fölé írva. […] Nem olly hévseg […]
Nintsen semmi, ah […]
Melly óltsa e’ me[…]
*
A következő lapon a további versszakokból csupán az utolsó 3 sor vége látszik. […]*A lap szélén más tintával ez olvasható:
[…] hívesít Barlangom […] <… égésem> […] lankaszt hév Lángom. […] <…at szenvedésem.> […]em:
[…]on
[…]egszem!
[…]
Másszor tikkadt és el alélt
Testem új életre jött,
Ha e’ híves forrással élt,
Melly itt zúg ez Hegy előtt:
De most, noha tsípésivel
*
<Majd> Ki*Jav. ebből: ki
szedi is*Utólag beszúrva. fogamat,Mégis híves vizeivel
Ez sem óltja szomjamat;
Mert minden tseppjét, tüzemnek
Heve meg emésztette,
Mihelytt lángaló szívemnek
Le folyt vala mellette.*
A következő versszak teljesen lehúzva:
Mit tsináljak? – e’ gyúladás Terjed; – a’ szél gerjeszti. Hasz’talan minden fáradás! A’ vizet meg emészti. Míg még gyengébb gyermek valék:
Melly könnyű vólt pihennem!
Illy kínt még nem tapasztalék;
Nem rég’ólta van bennem.
Nem régólta tsatáz velem,
Ah, Rózi,*
<Laura> Rózi Az áth. szó fölé írva. Kedves alak!Ah, tsak azólta viselem,
Hogy eggyszer meg láttalak.
Tudom, Rózi!*
<Laura> Rózi Az áth. szó fölé írva. e’ kín tőled Kerűlt; de nem esmerem.
Ah, árthatsz é? azt felőled,
Rózi!*
<Laura> Rózi Az áth. szó fölé írva. hinni nem merem.Hisz’ élettel ketsegtette
Pillantásod szívemet?
Úgy van: tsak azért sértett e’,
Hogy gyógyítson Engemet!
|