HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Kazinczy Ferenc összes művei
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
SÓHAJTÁS.
Metastasio után.
Kassa körűl. Septembr. 21d. 1789.
<Nyögdétselő Szeletske,>
Repűlj Laurám felé,
’S <jelentsd,> hogy sóhajtas vagy;
De meg ne valld kié!

Bús Tsermely,*
A T c-re jav.
ha <melléd jő>,
<Valld-meg>, hogy könny <valál,>
De melly szemből <fakadtál>
<Azt, Tsermely, meg ne valld!>

Nyögdellő <lengzetecske> gyenge lengzet,*
Az áth. sor fölé írva.

valld-meg,*
Az áth. szó fölé írva.


meglátod,*
Az áth. szavak mellé írva.
Mondd néki*
Az áth. szó fölött betoldva.
… voltál;*
Az áth. szó mellé írva.
omoltál*
Az áth. szó mellé írva.
Azt néki, kedves csermely,
Azt néki meg ne <valld> mondd!*
Az áth. sor alá írva mindkét új sor.