1.
Czenczim, leg-első rózsájától
Erted fosztám-meg a’ Tavaszt.
Vedd Szíved’
*Vedd <kérlek> Szíved’
hív Imádójától
Vedd, kérlek, forró tsókkal azt.
<Elválva tőled bánatimnak
Vedd Czenczi ’s vedd ’s lássd
*<nézd hogy> vedd ’s lássd Az áth. szavak fölé írva.
Az adhat tsak vígasztalást mint hullattam
Hogy meg jelenvén álmaimnak Harmat gyanánt rá könnyemet,
Esküdsz hogy nem szerethetsz mást.>
Hogy sorsom által el-tiltattam
*<azt neked nem nyújthattam> sorsom által el-tiltattam Az áth. rész alá írva.
<Körűlted tölteni éltemet.>
2.
Vedd Czenczi vedd, ’s nézd mint hullattam
Harmat gyanánt rá könnyemet,
Hogy sorsom által el-tiltattam
Elidbe vinni
3. 5.
Ah nékem nálad nélkül De még is Czenczi ha
Nincs semmi víg idő szakasz
Napom <Oh ölj meg> Pria che il sapia il vero
’S bús téllé vál a’ víg tavasz. Face mi o Dei morir.
4.
’S gyötrő fájdalmimnak
Az adhat tsak vígasztalást
Hogy meg jelenvén álmaimnak
Esküdsz hogy nem szerethetsz mást.