Nagy ember! kit nekünk kedvező Istenek
Gyámolúl ’s ragyogó fényűl engedtenek;
Zrínyieknek társa gazdag örökökben,
De társa még inkább magas erkölcsökben;
Te, kit a’ Jók jónak ’s nemesnek ismernek,
László’ atyja, ’s ipa eggy Hohenzollernek!
Melly ész, melly józanság vive arra téged,
Hogy jótételekben leld
*<nyerd> leld
gyönyörüséged’?
’S midőn pillongani epedeznek mások,
Neked nem kellenek semmi csillámlások;
Büszke, de nem kevély, a’ csörgést (Rauschen) megveted,
’S nyugalmas nagyságban foly-el szép életed.
Mint sok hős polgára a’ régi Romának,
Természetnek híve, híve hazájának,
Honn ülsz, szántasz és vetsz, kazlakat állítasz,
Ugart törsz, árkot nyitsz, mocsárt ’s tót szárítasz,
Magad oltod almád’, sajtólod szőlődet,
Ménes, gulya, nyájak lepik-el meződet;
’S azért örülsz a’ nagy birtok’ nagy hasznának,
Hogy a’ sokból sokat adhass a’ hazának.
Földmívest neveltek legelébb gondjaid
És ifju katonát: most már oltáraid
Gyujtják tömjéneket a’ lant’ és az ének’
’S a’ Virág’ és a’ Kis’ nyelve’ Istenének.
An deinen Altären brennt jetzt schon der
Weise auch für den Gott der Leyer und des Gesan[gs]
und der Sprache, die Virág und Kis sprechen
Olympiánk nyilt-meg; ím fut a’ délczeg nép,
’S három pártás Költőnk, ’s velek eggy ifju Szép
Székedhez jutottak, ’s elveszik béredet.
Tapsol a’ sokaság, ’s harsogja nevedet.
siehe schon läuft das stolze Herr der Dichter,
und 3 Gekränzte, und mit ihnen eine junge
Schöne stehe vor deinem Richterstuhl, und
empfangen aus deinen Händen den Lohn.
Javaltatni kedves: de bérre szolga vágy;
A’ szabad megteszi a’ mit szent tiszte hágy;
’S bár nincsen ’s bár nem lesz tanúja tettének,
Aldozatokat hoz szeretett ügyének.
Neked, dicső férjfi, maga a’ tett a’ bér:
Érted te, az üres lárma ’s a’ hír mit ér;
’S bírván megnyugtató javalltát keblednek,
Bátor léptekkel lépsz útján érdemednek.
Tamás, a’ Nádasdi háznak fényes
*<…> fényes
ága
Védistenink közzé ez érzéssel hága
Igy Bakacs, így Pázmány, Nagyjai Rómának,
’S Bethlen (Gabr.) fejedelme a’ rokon hazának,
Kik dicsőségekből (aus ihrer gloria) néznek voltt honjokra (gewesene Heimath)
’S áldást eresztenek arra (auf das verlassene Vaterland) ’s új társokra (Festetics.) –
Menj, nagy férjfi! ’s példád tanítson bennünket
Magunknál még inkább szeretni ügyünket.
*Az utolsó négy sor az új lapon már nem hasábosan szerepel, az utolsó kettő folytatólagos.