HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Csokonai Vitéz Mihály összes művei
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
[A’ Békesség és a’ Hadi érdem]
*
A szöveg fölött, a lap tetején a cím utólag, sötétebb tintával áthúzva:
<Fő Tiszteletű és Méltóságú
Pókateleki Konde Miklós’
Ő Nagyságának
tiszteletére.>
Még mindég tsak setét búkkal
Rántzolván homlokodat,
Emberölő háborúkkal
Erőltetted lantodat,
Vagy a’ pompás Természetnek
Andalogván útjain,
Néha a’ szűz Szeretetnek
Pihentél meg karjain:
De most, Múzsám! békességnek
Innepit kell zengened,
És a’ Császári Felségnek
Nevét ditsőítened.
Ki a’ véres diadalmat
Népiért*
Utólag, sötétebb tintával jav. ebből: Népéért
feláldozá,
És a’ hószín Nyúgodalmat
Hazánkba*
Utólag, sötétebb tintával jav. ebből: Házunkba
visszahozá.*
Az ah utólag, sötétebb tintával megerősítve.
Trónusát, (mellyet sokáig
Tűzes felhő fedezett,
Melly a’ Világ négy sarkáig
Dörgött, ölt, mennykövezett,)
*
<Melly>
Most olly áldott Nappá tette,
Melly fényt és életet ád. –
Óh kegyes Király érette
Örök hálá szálljon rád!
Ím*
Utólag, sötétebb tintával az Í I-ből jav.
egy Korona;*
A kéziraton nagyobb betűkkel kiemelve.
a’ mellyet
Készít néked minden Hív,
Mellyen Brilliántok helyett
Van egy-egy Jó Magyar Szív;
Nintsenek rajt’ Indiának
Négervesztő gyöngyei,
Hanem million Anyának
Megvígasztaltt Könnyei.
A’ felvídúltt mezők, kertek,
Tzifrázzák kerűletét,
Mellyek elhagyva hevertek
Lakos nélkűl szerte-szétt.
A’ Népnek megkíméltt vére
Bíbor béllést ád alá,
’S Fényje Önnön érdemednek
Aranyalmát függeszt rá.
Jer, tedd fel, óh, Haza Atyja!
Itt nagy Lelkednek jele. –
Melly kevés Király mondhatja
Hogy ő illyet visele!
És te Múzsám! olaj fával
Kerítvén homlokodat,*
A t utólag, sötétebb tintával megerősítve.
Vedd-fel innepi pompával
Érdem zengő*
<Philanthropus> Érdem zengő Utólag, sötétebb tintával az áth. szó fölé írva.
lantodat.
Jer vélem a’ Békességnek
Újúló tornátziba,
Mellynek száz oltárok égnek
Bodzás*
<Mohos> Bodzás Utólag, sötétebb tintával az áth. szó fölé írva.
omladékiba’.
A’ népek’ köz vígságára
Készíts éneket velem:
Mert meggyőzte utóljára
Magát a’ győzedelem!
Jer ’s kéljünk túl*
Az ú olvhtl. betűből jav.
a’ Hágónak1
*
A szó mellé a lap szélére írva.
(Debretzenből az én Hazámból a’ Hágó meredek hegyén menni a’ N. Váradi Gyűlésekre)
Meredek tsapásain,
Adj kontzertet*
Utólag, sötétebb tintával jav. ebből: Concertet
az Ekhónak*
A k utólag, sötétebb tintával megerősítve.
Hazám’ boros halmain.
Édes születte-főldemnek
Fővárosát járjuk meg,
Hol sok Magyar Fej’delemnek
Hamvain szent Éj lebeg.
Nézd mint tapsol a’ Nemesség,
Nézd*
Utólag, sötétebb tintával a sor elé, fölé beszúrva.
a’ Nép*
<A szegény> a’ Nép Utólag, sötétebb tintával az áth. szavak fölé írva.
mint örvendez.
Óh mit nem tesz a’ Békesség! –
De – de mit hallok? – – mi ez?
Kolonits’ Nagy Templomába
Éneklő Leány-Kar zeng
A’ lágy Szellőknek fújtába2
*
A szó mellé a lap szélére írva.
(Itt a’ Muzsikai Szerszámok’ természeti hangját akartam követni ’s a’ Magyar Nyelv hármonicusságát megmutatni)
Róla kedves Ekhó leng.
A’ harangok’ kondúltára
Öröm-trombita ropog,
Tíz húsz hegedű’*
<hangjára>
trillára
Öt hat dob’ botja kopog.
A’ Muzsikák’ szent Királya3
*
A szó mellé a lap szélére írva.
(az Orgona)
Ezer síppal sír, zeng, bong,
És pompás Symphoniája
A’ temjén füstbe zsibong.
Muzsám! (: Mert szent borzadástól
Eltelvén, nem nézhetem,
A’ sok hangtól és lámpástól
Elalélt fülem szemem :)
Nézd AZT, Ki bíbor ruhába
Űl a’ Fő Oltár megett,
Arany páltzát tart jobbjába
Fején Papi süveget.
Óh melly kellemes Méltóság,
A’*
Olvhtl. betűből jav.
melly tekintetén űl!
Melly mennyei világosság
Súgároz Feje körűl!
Nézd jobbról balról mellette
A’ Hir’ ’s Haza Angyalát:
Óh mi két Szent Követ vette
Körűl az Ő oldalát!
Zsámolyának gráditsára
Egy-egy Tudomány le űl:
Óh illy Férjfit bizonyára
Menny – Haza –*
Vesszőből jav.
Ész – betsűl!*
Kettőspontból jav.
Tán KONDE Ő?... „Ő!” egy égi*
Az é olvhtl. betűből jav.
Szózat ekként felele,
Vagy hogy itten a’ hegységi
Ekhó*
Az E e-ből jav.
szólalt meg vele.
Elég hogy én rendbe szedtem
Azonnal a’ húrokat,
És Múzsámmal kísérttettem
Élő hangon azokat.
Készűltem hogy szent Péterhez
Hasonlítom Őtet én,
Vagy a’ legfőbb Szent Emberhez
A’ ki űlt Péter’ Székén;
’S Hetedik Pius’ Nevével
Vetem egybe Nagy Nevét,
Ki bétölté érdemével
A’ Világ’ ürűltt helyét; 4
*
A szó mellé a lap szélére írva.
(Mint Ez a’ Váradit)
Vagy legalább a’ Hazának
Első Térítőjihez,
’S e’ Váradi Cathedrának
Mérem főbb Díszeihez: –
De gyarló Lantom tsak zörgött
Pengető ujjom alatt,
Húrja alélttan nyöszörgött,
Hol szakadt hol leszaladt.
Illy nemes Tárgy’ Nagy voltával
Nem bírván, félrevetem,
’S készűlök, hogy tsak prosával
Ejtem meg tiszteletem’;
Hogy majd sok jó-kívánással
Idvezlem e’ Főpapot,
’S kívánok Néki áldással
Rakott sok ezer Napot;
„’S hogy miképpen a’ Hazának
„Eddig oszlopa vala,
„Úgy most az Ekklésiának
„Légyen Őrző-angyala;*
Kettőspontból jav.
„És hogy midőn e’ sárházi
„Életből mennybe megyen,
„A’ Battyány’ ’s*
s’ em.
Eszterházy’
„Ditsőűltt Társa legyen:”
Midőn*
Az utolsó a lap alján egy őrszó, a folytatás hiányzik.