A vízszintes vonal más tintával lett a két versszak közé behúzva.
Ember gyűlölésbe estem
Semmi virtust nem kerestem
’S*
Jav. ebből: És
már egészen ellepe
A’ […]*
Itt üresen hagyott rész van.
sárepe.
szFel fogadtam, míg tsak élek
Eggy asszonnyal sem beszéllek,
’S bár Heléna*
A H h-ból jav.
volna*
<kedvel> volna Az áth. szó fölé írva.
is
Farba rugnám aztat is.
Gyülölöm bűvös nemével
Bájoló tekíntetével
Gyűlölöm mind tsalfa kép
’S*
Jav. ebből: És
még talán tsalfább, ha szép.
Már az elmém is tompúla
És tsak – tsak kevésbe múla
Hogy fejembe nem lövék – – –
Még is elmémhez jövék.
Légyen hála! észre vettem
Hogy bolond gombákat ettem,
’S fel kiálték: Grátzia!
*
<Adj kegyel>
Megbotsáss szép Cipria.
Jertek óh*
aldott
angyal személlyek
Hogy megint mint ember éljek,
Elvetettem Pisztolom’
Szép Ortzátok’ tsókolom.
–––––*
A vízszintes vonal más tintával lett a két versszak közé behúzva.
Véletek már szívet váltok
Szép Leánykák, ’s így kiáltok:
Mind bolond, ki nem szeret,
Vágasson magán eret!
Szabályos hivatkozás a megnyitott szövegre
Felhasználási feltételek: [Tovább...] Hivatkozás: Csokonai Vitéz Mihály, [Az Emberiség ’s a’ szeretet], Csokonai Vitéz Mihály összes művei, Elektronikus kritikai kiadás, DOI: 10.5484/Csokonai_Vitez_Mihaly_osszes_muvei, id:
csokonai_vers_0653_k, s.a.r.: Orosz Beáta, transzmed.: Tóth Barna Hozzáférés: 2024.11.21, https://deba.unideb.hu/deba/csokonai_muvei/text.php?id=csokonai_vers_0653_k