HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Csokonai Vitéz Mihály összes művei
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
Rózsi-versek
[A’ fekete Pecsét]
Gyász petsétje Kedvesemnek
Fejtsd ki végre mit hozál.
Mit jelentesz bús fejemnek*
Az e olvhtl. betűből jav.
Élet é ez vagy halál.
Oh Egek
Rettegek.

Rettegek tán*
<Tán szerelmem> Rettegek tán Az áth. szavak fölé írva.
rózsaszálát
Gyötri nagy szívbéli kín
Tán keservét vagy halálát
Jegyzi ez*
Jav. ebből: e’
halotti szín.
’S tán ma már
Sírba vár.

Sírba vár,*
Sor fölötti betoldás.
vagy*
<Vagy talám> Sirba vagy Az áth. szavak fölé írva.
mást*
A t utólag hozzátoldva.
szeretvén*
<birja szivem> Fölé: <ölbe menvén> szeretvén Az áth szavak fölé írva.
Szíviből engem*
Szíviből engem <’S engem ebből már> Az áth. szavak fölé írva.
ki vét
’S Engem igy*
<ezáltal> Engem igy Az áth. szavak fölé írva.
halálra*
Jav. ebből: ?halált
*
<?izenvén>
vetvén
Azt jelenti e’ petsét.
Hellyes ok:
Meg halok.

Meg halok de mig le*
<Ah de mig siromba> Meg halok de mig le Az áth. szavak fölé írva.
szállok
Nyilj meg óh gyászos levél
Tán tsak egy szót is találok
Mellyre szívem még meg él.
Tán halált
Nem kiált.

Nem kiált! ah*
<?Megkö levélke> Az áth. szó fölé írva: <Szép> Nem kiált! ah
meg követlek,
Szép*
Jav. ebből: ’S ?sír
levél!*
<hazug> levél!Az áth. szó fölé írva.
tsalt*
Jav. ebből: ?volt
a’ petsét.
Már ez egy szó is: szeretlek,
Vissza adja a’ betsét.
Már ez óh
Drága szó.

Drága szó ez szép levelke
Már ezért tsókollak ám
Mert veled Juliska lelke
Új napot deríte rám.
Szép levél
Szívem él!

Szívem él! örökre mondok
Bánatimnak ádiőt
Írt Juliskám, félre gondok,
Kedvel engem én is őt.
Már enyím
Szép Julim!


Egy Angyalhoz
Kedves kellő szépségidel
Julim! virtusodis nagy
Angyal vagy Juliska hidd el
Hidd el Földi Angyal vagy.*
Ez után két törölt sor következik:
<Szép vagy te j…[fölé: <nyájas>] ’s ártatlan
A’ mit a’ Föld ritkán lát,>


Az angyal szép és ártatlan
Nem esmér semmi hibát,
Szíved és Ortzád motskatlan
Nékedis Angyal vagy hát.

Az angyalok*
Az ok utólag betoldva.
pillantása
Tűzes villámást botsát
Illyen Szemed villámása
Néked is; Angyal vagy hát.

Mennyei hangal pengetik
Az angyalok a’ hárfát
Illy mennyei hang veretik
Tőledis Angyal vagy [hát].*
Az utolsó szó lemaradt, ért. sz. em.

*
<?Földi>
Az*
Jav. ebből: az
angyalnak szív*
A sor fölött beszúrva.
enyhítő
Nektár*
Nektár<ral>
tőlti poharát
Illyen a’ te édesítő
Tsókod is Angyal vagy hát.

Az angyalnak fényes szája
*
<Szív>
Élesztő szókat botsát,
*
<Illyen>
A’*
Jav. ebből: a’
te szép*
A sor fölé beszúrva.
szátskád*
Jav. ebből: szád
rózsája
Igy meg hat, Angyal vagy hát.*
A következő két sor lehúzva:
<Méltó Felséggel ’s Szépséggel teli>
<Tészi Angyal>


Ditső szépséggel*
<Az angyaloknak ?számlá> Ditső szépséggel Az áth. szavak fölé írva.
emeli
Az angyal minden tagját
A’ te termeted is Deli
Szép Julim Angyal vagy hát.

Ah de az Angyal*
Angyal<t>
el tűnik*
<sokáig> Fölé: <?hosszason> Ezek alá: el tűnik
Nem mutatja Ortzáját
Látásodis hamar szűnik
Ebben is Angyal vagy hát.

Úgyde*
<Mégis> Úgyde Az áth. szó fölé írva.
az Angyal egy nyomig
Kíséri ember nyomát
Te is kísérjél holtomig
Julim ’s légy Angyalom hát.

Ámbár egy angyalt se leljen*
Jav. ebből: lejjen
Lelkem a’ menny országba*
menny<ben ?soha> Az áthúzott rész alá írva: országba
*
<Bár>
Egy angyal se énekeljen
*
<A’ jan>
Nékem a’ más világba;

Tsak te légy ott én*
Olvhtl. szóból javítva.
azoknak
Hijját meg nem fájlalom,
Óh te a’ szép*
<minden> a’ szép Az áth. szó fölé írva.
Angyaloknak
Húga, Főldi angyalom!


2) [Barátomnak]
Illyen dorgálást barátom
Tőled már sokszor hallék,
Hogy magam úgy el botsátom
Holott vídor fi valék.*
A következő egy áthúzott sor:
<’S ?másszor ... ?úgy ?járok>
Most henye vagyok és gyáva
Pedig másszor mint egy páva*
pávé Tollhiba, em.
Vóltam a’ fel őltözött
Víg Gavallérok között.

Azt is hányod a’ szememre
Hogy most bús komor vagyok
És ifjú legény létemre
Magammal is fel hagyok.
Én ki másszor a’ Lyánkákat
És egész Compániákat
Vígságra élesztettem:
Úgy van! Rózsim szerettem.

Most pedig már keservébe*
keservébe <tsak ?késb> Az áth. szavak fölé írva.
Ortzám halaványodik
Öltözöm tsak neglizsébe
Szívem is bosszankodik*
Bizonytalan olvasat.
Nem kell neki sem Compania
Sem Lyány sem semmi grátzia
Ne tsudáld, mert ah meg holt
A’ ki kedvem tárgya volt.*
??????????A 6. (mai számozás szerint 11b.) lapon [Az én tzímerem] c. vers alatt található egy fogalmazvány, amely tartalma szerint ehhez a vershez tartozik:
<Még 24 eszten>
Bár <még> épen nem vagyok is
Huszon 4 esztendős is.
Igazán mondod barátom
Hogy kedvem nints semmibe
’S Boldogságomat [<Vigasságomat> fölé: Boldogságomat] nem látom
<?Itt ...> fölé: <Az élet>
Az életnek kedvébe
Igaz, örömöt nem lelek
Gerlitzeként nyögdétselek.



3) [Rózsim’ Sírja felett]
*
<Bús>
Lelkemnek forró sohajtási
Szaladjatok ki melyem ből
Mellyeket e’ sírnak hányási
Kergetnek ki bús szívemből.
Száljatok*
Az Sz R-ből jav.
Rozsimhoz mennyekbe
Ott tartják őt az*
<?ő, aki.... vi....> Fölé: <?van oda> tartják őt az Az áth. szavak alá írva.
angyalok,
És*
A sor elé beszúrva.
Lelkemet e’ víg helyekbe
Várjátok meg: mert meg halok.


4) [Az én tzímerem]
Kérded leg kedvesb emberem
Az a’ titok miből áll
Hogy az én kedves tzímerem
Egy elhervadt Rózsaszál:
Én egy szép rózsát szerettem
Mellybe Fő*
Mellybe Fő A sor elé beszúrva.
Reményt*
Jav. ebből: Reményem
*
<abba>
vetettem
Ő*
<De> Ő Az áth. szó fölé írva.
korán el hervadott*
Olvhtlan szóból jav.
’S Nékem illy tzímert adott.



<Még 24 eszt.>

5) Bolond*
Az ékezet utólag, más tintával lehúzva.
a’ ki nem szeret
Fel fogadtam nem szeretek
Minden asszonyt már*
<lyányt> már Az áth. szó fölé írva.
meg vetek
Fel fogadtam semmi Lyány
Többé rabszijjra nem hány.

Azt mondtam hogy bolond voltam
Míg szerelemnek hodoltam
Azt is mondtam hogy bolond
A’ ki erről le nem mond.

Fel fogadtam hogy míg élek
Egy álnokkal sem beszéllek
’S bár Heléna szeret is
Farba rúgom őtet is

Gyűlölöm mind*
<az> mind Az áth. szó fölé írva.
egész Nemét*
A következő sor lehúzva:
<Mert sok jámbort>
*
<A’>
szép ortzáját*
Jav. ebből: ?ortza
ráró*
<’s tántzos> Fölé: <kökény> Ezek alá: ráró
szemét
Gyűlölöm, mind álnok kép,
’S még álnokabb, hogy ha szép.

Fel fogadtam Főldre ’s égre
Hogy nem nézek több szépségre
Mert mind halálba kerűl:
Meg is álltam emberűl.

De bezzeg szerelem helyett
Rút gyűlölség foglalt helyet
Bánat jött rám*
<lépett> jött rám Az áth. szó fölé írva.
egy nyommal
A’ komor únalommal.

A’ fekete gondolatok
A’ rettentő indúlatok
Szállották meg szívemet
‘S úgy gyötörtek engemet.

Az jó kedvek*
<örömök> jó kedvek Az áth. szó fölé írva.
nyájasságok
A’ tréfák és barátságok
El futottak előlem
Az öröm el tűnt tőlem.

Minden virtustól meg váltam
Minden embert meg utáltam
’S már egészen,*
<’S mint nem ?embert>’S már egészen Az áth. szavak fölé írva.
el lepe
A’ fekete sárepe.

Borzasztó Melancholia
Fő fájás Hypochondria
’S minden a’ mi szerelem
Egyre tsatázott velem.

Elmém szinte meg bódúla,
És már kitsinybe is múla,
Hogy fejembe nem lövék:
De még is észre jövék.

Észre jövék, észre vettem
Hogy én bolond gombát ettem,
’s*
A sor elé beszúrva.
Fel*
Jav. ebből: ?fel
kiálték:*
Jav. ebből: ?kiáltám
Grátzia
Grátzia szép Cypria.

*
Ez a versszak az utolsó után áll a kéziraton, a helyét egy +-jel jelöli.
Jertek óh*
<hát> óh Az áth. szó fölé írva.
angyal*
<óh szé> angyal Az áth. szavak alá írva.
termetek
Megint emberré tegyetek
El vetettem*
<Jertek, ?nints ?mer> Elvetettem Az áth. szavak fölé írva.
písztolom*
Bizonytalan olvasat.
Szép Ortzátok tsókolom.

Már véletek*
<szép Lyánykák> véletek Az áth. szavak fölé írva.
kegyet váltok
Óh szép Lyánkák ’s így kiáltok
Mind bolond ki nem szeret
Vágasson magán eret.


[A’ Poétákban lakó Istenség]
6)
Vatibus Aoniis faciles estote puellae:
Numen inest illis, Pieridesque favent.
Ovid. ars. am. 3.
Poéták! felőletek
Azt mondják, hogy bennetek
Lakik Istenség,
Mellynek égi malasztja
*
<Tüzet>
Azt a tüzet gyúlasztja,
Melly bennetek ég.
Poéták! Én rólatok
Semmit*
<Azt mondj> Semmit Az áth. szavak fölé írva.
sem állíthatok
Ti dolgotok az:
De, hogy kezd egy isteni
Erőt lelkem érzeni
Már az szent igaz.
Poéták! tsak egyszer sem
Látnátok az én versem’,
Ha ez nem gyujtna:
Meg mondjam ez Istennek
Kedves nevét? ah ennek
Neve – Rózsika.



Itt hagynám én ezt a várost

Thais.*
A vers nincs számozással a ciklusba sorolva.
Mért adja*
<el>
szerelmit Thais
Pénzen ifjúságába
*
<Hogy>
Azért hogy vehessen ő is
Pénzen öreg korába.


7.) A’ szép szemek.*
A cím aláhúzva.
Ah ne forgasd rám*
<hányd elém> forgasd rám Az áth szavak fölé írva.
két villám szemedet
Olly hasgató tekintéssel*
két szem A sor alá írva.
Kérd*
Jav. ebből: Kérd<ezd>
meg*
meg meg Tévesen kétszer írva, ért. sz. em.
tsak majd a’ fog tégedet
Vádolni a’ sebhetéssel.

Nem látod é miként zsibong ama vak
Ámor rajja szemed körűl
Ki mérget mézel ki meg bilintset rak
Fáklyát gyújt nyilat köszörűl.

Kettő pillantásod sebes*
A sor fölé beszúrva.
szárnyain
Repűle szívem várába
’S már tombol szívem le omlott hantjain
Hallod mint dobog a’ lába!


8) Egy Tulipánthoz.*
A cím aláhúzva.
A’ hatalmas szerelemnek
Megemésztő tüze bánt
Te vagy orvossa sebemnek
Gyönyörű kis tulipánt

Szemeid szép ragyogása
Gyönyörű hajnali tűz,
Ajakid harmatozása
Sok ezer gondot el űz.

Telyesítsd angyali szókkal
Szeretőd a’ mire kért
Ezer ambrózia tsókkal
Fizetek tsokjaidért.


9.) Az éj és Tsillagok.
Régi*
<víg>
kedvem szép horizonja
Dőlt*
<?Szürkült> Dőlt Az áth. szó fölé írva.
borzasztó*
Az sz erősen átsatírozva, de nem egyértelmű, hogy javítás-e, ill. ha igen, mivé akarta javítani.
setétségre
Egy komor éj mord gyássza bé*
Jav. ebből: ?gyásszába
vonja
Régi napom nem jön égre.
Kintsem’*
<Kedvesem> Kintsem’ Az áth. szó fölé írva.
szép szemei vesztemet
Megvigasztalhatják magok
Óh hát űzzétek*
<vígasztaljátok> űzzétek Az áth. szó fölé írva.
mord*
A sor fölött beszúrva.
éjemet
Ti két halandó tsillagok.


10.) Rózsim’ szátskája
Óh Rózsi, Rozsi halld meg
Kellő hatalmadat*
Jav. ebből: hatalmodat
’S mellyk’ Isten adta valld meg
Két*
Jav. ebből: ?Az
édes ajkadat.

Midőn te mátkatályúl
Egy tsókot adsz nekem
Szívem merőn el ájúl
El halgat énekem.

Szátskád megédesíti
A’ szájat és szemet
A’ mennybe fel repíti*
A szókezdő r v-ből jav.
Nektárja lelkemet.

Ajkad virági szebbek
Mint Rózsa bíbora
És tsókid édesebbek
Mint a’ Tokaj’ bora.


Az esztendő IV szakasza.
Tavasz virít ’s száz Rózsa nő
Ortzádnak édenében
’S szemed’ kerűletében
Május mosolygó napja jő*
Utólag az egész szakasz több vonallal áthúzva.



Ott hol a’ patakotska…

Be kedves napjaim repdestek…

Drága Lélek +

<Mért epeszted bánatokkal…>

Az égető Kutyátska… +

Leányka hív szerelmem…

11) A’ vers-szépítő.
Ha most nem édes énekem,
Ha nints is abba hév ’s tűz:
Ne félj! Legyen borom nekem,
Meg egy szerelmetes szűz.
Kerűlni fog tüzem ’s hevem,
Poéta lessz az én nevem,
’S babért fejemre fonnak,
Miként Anacreonnak.



Szép Hajnal emeld fel…

Sirhalmok gyász temető…

Kis Méhek kerteken…

Most vagyok veled szemben…

A’ Rózsabimbóhoz *
A’ R[ózsa]bimb[ó]hoz Utólag, más tintával a vers fölé írva.
Nyílj ki nyájasonn mosolygó
Róza bimbó nyílj-ki már
Nyilj ki a’ bokorba*
<Hajnalba> bokorba Az áth. szó fölé írva.
bolygó
Gyenge Szellők’ tsókja vár.

Nyílj ki gyenge kerti Zsenge
Hébe Nektárt hint te rád.
Szűz nyakadba Flóra gyenge
Bársonyos palástot ád.*
A következő két sor áthúzva:
<Már is újra kezdi szedni
Rólad ezt a’ drága Szert>


[...]ként*
A kézirat sérülése miatt a szöveg egy része nem látszik.
fog diszesedni*
Jav. ebből: szinesedni
[...] e’ parányi Kert.
*
A következő két sor a lehúzott két sor helyett utólag a versszak alá betoldva, nagyon rosszul olvasható, és a lap sérülése miatt csonka.
[...]ogy ohajtják leszedni
[...]olad ezt a’ drága szert.

[...] szakasszalak le édes
Róza szál szép vagy te már
[...] ha*
A sor fölött beszúrva.
meg lát, hány negédes
Hány mosolygó Lyányka vár.

Nem nem eggy Leány se nyissa
Büszke fűzőjét*
<mellyeit> fűzőjét Az áth. szó fölé írva.
te rád
Űltetőd kedves*
<Földi Doktor szép> Űltetőd kedves Az áth. szavak fölé írva.
Julissa
Néked újabb kertet ád.

Ott kevélykedj bíboroddal
Ékesebb biborja*
Olvhtl. szóból jav.
köztt
Ott kevélykedj illatoddal
Kedvesebb illatja köztt.*
A következő versszakot utólag lehúzta:
<Akkor e’ szép Rózsafának
Bimbaját árnyékba vedd
’S benne nőtt kis Rózijának
Képit új rózákba szedd.>


Grátziák úgy szállanak le
Zőld levélkéidre ma
’S Kedvezőnn mosolyganak le
Onnan a’ kis Rózíra.

Igy piross Ortzád egészenn
Gyenge Ortzájára nő
’S Rózi élő Róza lészen
Majd ha a’*
<midőn> ha a’ Az áth. szó fölé írva.
Világra jő

Róza lészen ő magába
Drága Róza, drága Kints
Mint hogy illy szép Kert sorába
Semmi hitvány dudva nints.

Drága [...]szálba*
Sérült a lap, ezért a szó egy része egyáltalán nem, másik fele nagyon nehezen olvasható.
lelte
Életét e’ Rózaszál
Főldi nedvesség nevelte
Mindenik jó karba áll.

Róza színű Júliánna
Itt van eggy szép Róza hát
Vedd örömmel ’s várd utánna
A’ parányi Rózikát.

E’ virágot szép öledbe
Vedd be és míg abba lész,
Hívedis*
Jav. ebből: hívedet
jussék*
Jav. ebből: juttasd
eszedbe
Hogy köszöntésedre kész.

Én ha tsak tsalatkozással
Phoebus el nem álltat ám
Rózival ’s vígasztalással
Bátorítlak szép Madám!

És ha majd Jövendölésem
Bé telik Szüret felé
Vígadásom ’s tisztelésem
Bőv jutalmat nyerhet é?

Ah elég jutalma lészen
Tisztelő Szívemnek az
Az,*
<Hogy> Az, Az áth. szó fölé írva.
ha látom majd egészen
Hogy Profétziám igaz.

És ha eggy részt tiszta Szívem
Abb’ az inneplésbe vész
Mellybe két valódi Hívem
Kőltsönös vígságba lész.

Majd talám nagy Korra érvén
A’ parányi Rózi is
’S Róza színével megérvén
Gyenge elmétskéje is

Majd ha a’ negyvent megélem
Mint öreg Poëta már,
’S majd ha kedves Anyja vélem
Akkor a’ negyvenbe jár.

Elbeszéllvén Rózijának
Hajdani Profétziám:
Rozi e’ Profétziának
Vígadozni fog talám.

’S Róza színekkel pirúlván
Gyenge szája lánggal ég,
’S Tsókokat rak rám pirúlván
Két fagyos kezemre még.



Vérengző Jámbussaid…

Ti Páphuson nyit…