1, Itt hagynám én ezt a’ Várost, ha lehetne,
Ha engemet Rósáliám nem szeretne :/:
Örömmel meg válnék tőlled komor Város
Ha menésem Rósálimmal lenne páros
De melly édes örömtől kell meg fosztatnom
Ha nem lehet Rósikámmal itt mulatnom
Ha Északra lakik ő már, én meg Délre
Ha tsokokat kell raggátnom tsak levélre
Óh iszonyu bútsu vétel,
Melly két igaz szivet vét el.
2, Itt hagynám én ezt a’ Várost ha lehetne
Ha engemet Rósáliám nem szeretne :/:
Öszve űtném sarkantyúmat,
*
sarkany úmat ért. sz. em.
’s elindúlnék
Még a’ Város felé hátra
*
háttal ért. sz. em.
se fordúlnék
De olly égő szivet hagyni magánosann
Melly kivűlem beteg lenne halálosann
Nem engedi a’ szővetség, ’s a’ szerelem :/:
Melly lángoló tűze által hartzol velem
Oh millyen két szörnyű gond főz
Egek! Rósi? áh mejik győz.
3, Itt hagynám én ezt a’ Várost ha lehetne,
Ha engemet Rósáliám nem szeretne :/:
Vigan tenném-fel lantomat szekerembe
Ha Rósi[t]
*
Rósi
is űltethetném az őlembe
De ki előtt kell danolni már énnékem
Egy pár édes tsokot kitől nyér énekem :/:
Ki biztattya Músám Édes mosolygással,
Ki önt belém Lelket egy fél pillantással
Arva Músa! Arva Iró!
Ah leszsz e’ egy biztató szó.
4, Nem hagyom el ezt a’ Várost mert nem lehet,
Mert Rósimtól szívem bútsút nem is vehet,
Nem mehetek, tartoztatnak Szent Kötelek
Szivem gyengébb mint megtudna vivni velek
Muljatok hát szép szándékok, ’s maradjatok,
Ha Rósimat el kell hagyni miattatok,
Le mondok a’ ditsősségről bár szeretem
Tsak hogy az én Rósikámat nem vihetem
Isten hozzád hát Mathesis
Ha illy sokba fojhat ez is.
5, Hagyd itt szivem ezt a’ Várost bár nehezen
Bár szeret is Rósáliád, ’s könnyez ezenn,
Hagyd itt szivem kebelembe fog maradni,
Az enyimnek a’ tiédbe hejt kell adni,
Egy hev tsókba mellyet szádra ragasztottam,
Lelkem minden indúlattyát ki buzgottam,
Ifju Vedd el te is Rósikam kegyes Lélek
Tsak árnyékom marad, magam benned élek
Kellemetes Szűz (Rósi) áh drága hiv
(edgyűtt) Ne félly, néked dobog e’ sziv. –
* A sor végén: Cs V M