[…] Itt hagynám én ezt a Várost ha lehetne Ha engemet Rozaliám nem szere[...]
[…]nn tenném fel Lantomat Szekerembe Ha Rozit is ültethetném az [...]
De ki előtt kell danolni már énnekem: Eggy pár édes tsókot kitől nyer énekem?
Ki biztatja Musám édes mosolygással Ki önt lelket belém eggy fél pillantással?
Arva Musa! arva író Oh lessz é eggy bíztató szó?*
A sor végén # áll.
4. Nem hagyom el ezt a Várost, mert nem lehet. Mert Rozitól szívem butsút nem is vehet
Nem mehetek tartóztatnak szent kötelek Szívem gyengébb mint meg tudna vivni velek
Múljatok hát Szép Szándékok maradjatok. Ha Rózimat el kell hagyni miattatok
Le mondok a ditsősségről bár Szeretem Csak hogy ezen Rozikámat meg vehetem
Isten hozzád hát Mathezis. Ha olly sokba fájhat ez is*
A sor végén # áll.
5. Hagyd itt Szívem ezt a Várost bár nehezen. Bár szeret is Rozáliád s könnyez ezen
Hagyd itt – Szívem kebeledbe fog gyúladni. A tiednek az enyimbe kell maradni
E hév tsokban mellyet Szádra ragasztottam. Lelkem minden indulattal ki buzgottam
Melitesz Vedd el te is ezt Rozikám kegyes lélek. Csak árnyékom megy el magam benned élek.
Kellemes Szűz (Rozi) Ah kedves hív. (Z.) Ne félj! – neked dobog a Szív.
Szabályos hivatkozás a megnyitott szövegre
Felhasználási feltételek: [Tovább...] Hivatkozás: Csokonai Vitéz Mihály, Szerelmes Bútsúvétel, Csokonai Vitéz Mihály összes művei, Elektronikus kritikai kiadás, DOI: 10.5484/Csokonai_Vitez_Mihaly_osszes_muvei, id:
csokonai_vers_0438_k, s.a.r.: Orosz Beáta, transzmed.: Tóth Barna Hozzáférés: 2024.11.03, https://deba.unideb.hu/deba/csokonai_muvei/text.php?id=csokonai_vers_0438_k