HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Csokonai Vitéz Mihály összes művei
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
A’ patyolat.
Le vetkezett Kedvesem,
Már feredni készűl:
Jer, Múzsám! majd meg lesem
Millyen ruha nélkűl.

De látod é? nem mutatja
Ő*
Jav. ebből: E’
e’*
Utólag beszúrva.
bokroknak kíntsemet,
Örzi vékony Patyolatja
Gyönyörűségemet.

Mint a’ Napnak tekínteti
Mikor a’ setét felhőkből ki vetkezik,
Ki derűl, ’s magát szebben kedvelteti,
Ha tsak vékony ködök fedezik:

Úgy az ő szépségei,
Mellyeket a’ ruha fedett,
Komor fedelei
Közűl ki fényesedett.

És most tsak eggy világos
Ködből súgározik,
Mellyből súgára méltóságos
Fénnyel játszadozik. –

Oszolj széllyel, kis selyem köd, tisztúlj fel,
Ne fogd el Napomat, kis Fellegetske!
Bár tégedet drága pénzért tanúltt kézzel
Szövöttis az Ásiai leg szebb Menyetske.