HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Csokonai Vitéz Mihály összes művei
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
[A tanúnak hívott liget]
Itt a’ Liget! Zöld*
<hívesébe>
rejtekébe
Lillám a’ végre híttalak
Hogy e’ tserfák’ setét*
A szó közepe jav. ebből: eny
enyhébe
Vélek szemközt állítsalak.

Ezek tanúk! ezek hallották
Szerelmem gyász keserveit*
<Siralmomat, keservemet.> Szerelmem gyász keserveit Az áth. sor alá írva.
Gyakorta vissza is hangzották
Búsonn a’ Lilla szép nevét.

Halld*
Jav. ebből: Hallgasd
tsak*
A sor fölött beszúrva.
Lilim, mi bágyadt szellő
Sohajtoz fenn az ágokon,
Nézd*
Az N M-ből jav.
mint ingatja a’ zöldellő
Levélt a’ gyenge lombokon.

Mind, ah,*
A sor elé, fölé írva.
Az én*
<Lelkem>
sohajtozásim,
Kik ott a’ fákon lengenek:
’S Kiket gyakor panaszkodásim
Belőlem fel leheltenek.

Nézd, nézd e’*
<fűnek>
gyepnek bő*
<?ar> bő Az áth. szó fölé írva.
harmatja,
Még mostanság sem száradt fel,*
A következő sor áthúzva:
<’Az Bár a’ forró Nap a’ nyári <hév>[Fölé: forró] Nap szárogatja,>
Bár reggel olta szárogatja
A’ nyári Nap hévségivel.

Ezen*
<,>
magános rejtekemnek*
<,>
Mindennapos*
<?hűl>
harmatjai*
<,>
Az én kiszáradt*
kiszáradt<t>
két*
A sor fölött beszúrva.
szememnek
Saját könnyhullatásai.

Ezekkel e’*
Jav. ebből: a’
virág töltsérek*
virág<ts>töltsérek
Megtelve vannak*
<Sokat felszívnak> Megtelve vannak Az áth. szavak alá írva.
úntalan.
Hogy e’ virágok illy kövérek
Ah nékem az be’ sokba van!