Egynehany csillagok még pislogva égnek
Hajlott boltzatján a csillagos égnek.
Halavány tüzei[t]
*
tüzei Másolási hiba, em. (ld. CsÖM. I. 616. 3.)
kik bujdosnak széjjel
Öszve szoritja a meg gyözetett éjjel.
Üzi már uj fennye piritván az eget.
A’ hajnal csillag a’
*
az em.
tündöklö sereget.
A göntzöl szekere fagyos csillagzattya.
Meg fordult rudjával a fényt tologatja.
Tenger szin lovain jövén ég szinére.
Mosolyog a Titan Aeta tetejére.
Ma*
M[ár] Másolási hiba, a kritikai kiadás a latin eredeti alapján ért. sz. javította (ld. CsÖM. I. 616. 11.)
a csipke bokrok hogy meg hintettenek
A nap sug
arival
*sugárival
mind veressellenek.
Meg halav
anyodván
*halaványodván
arany szinü fénnye.
El tünik a Phoebus vissza tünö nénnye.
Fel serken a’ kem
eny
*kemény
munka
*
midőn Értelemzavaró másolási hiba, a kritikai kiadás a közel egykorú másolatok alapján e szó helyére a munka szót illesztette (ld. CsÖM. I. 616-17. 15.), ez alapján em.
a gondokat.
Elö szedvén mind ki nyitja a’ házakat.
A pásztor botsátván legelöre nyájját.
Elö szedi zuzzal deredzett táskáját.
A borju a szabad tér mezön játzadoz.
Téjjel barmok tölgye ujjolag dagadoz.
A puha gyep füvön az anyai téjjel.
Jól lakott gödöje futkározik széjjel.
Fujván egy ág hegyén
*
hején Másolási hiba, em.
a’ kis fülemüle.
Az uj napnak szárnyát vigan ereszti le.
’s Köszönvén hangosann a szép fénynek örül.
Enekel a veknyann szövött f
eszke
*fészke
körül.
Körülte a nappalt bizonyito sereg.
Nyelve öszve kevert öröm notát pereg.
A hajos életét vetvén vak kétségre
Hajoját bizza a’
*
az em.
szélre ’s a mélységre.
Viszi a félelem szinétöl kékellö
Tenger
*
Tengert Másolási hiba, értelmetlen a mondat, em. (ld. CsÖM. I. 618. 31–32.)
fel bosszantván vásznait a’ szellö.
A halás[z]
*
halás em.
fügvén a redves kö szálakon
Igazit a meg csalt halászo horgokon.
Ugy nézi meg görbült kézzel nyereségét
Melly le huzta rezgő vesszejinek végét.
Igy vagynak a kik az artatlan életnek
Csendes b
ekessége
*békessége
alat legelhetnek.
A’ kik birván keves magok vagyonjokat.
A mezön épitik rem
eny
*remény
oszlopokat.
Reszketö felelem nyughatatlan remény.
A városban leg több leg sürübb vetemény.
A pénz az Uraknak kevéj palotája.
Makrantzos ajtaját álmatlan strásájja.
E’ boldogságának vég határt nem vetvén
Az aranyra ujjabb aranyt gyüjtögetvén.
Több kintset kintséhez kiván a’ melyel lett
Szegény a’ halmozott arany hegyek mellett.
A holdnál ingobb név kedvének szellöje.
Lett amannak magos poltzra emelöje.
Az
arubol
*áruból
veti a lármas tan
atsot.
*tanátsot
A haragbol perből keresvén haratzot
De a csendesseget kevesen esmérik.
Kik a gyorsan futo időt böltsen mérik.
Birván
or
aival
*
óráival
e rövid életnek.
A melyeket több
e*többé
vissza nem vehetnek.
Mindnyájan míg lehet vig szivvel éjjetek.
Sebes szaladással siet életetek.
[A vers folytatás hiányzik, l. a .]