Be borúl hirtelen a’ nap nyájas fénnye
Bé fonván a setét felhök’ szövevénnye
Mellyeket a’ gyors szél fel vévén hátára
Nyargal vélle az ég felsöbb határara*
határára
Meg borzad a’ setét tenger mivel hajja
Melly bús hangon, mormol*
mormor A későbbi javítás alapján ért. sz. em. a’ réműlt ég ajja A meg szakadt zapor*
zápor özönnel tőtődik A tenger sikóltó zúgással verődik
Le rohan a’ felhö*
felhök A későbbi javítás alapján ért. sz. em. meg nyilt tsatornával Eggyesül a’ tenger atyafi habjával*
A következő sor lehúzva:
<Köszte a’ ki pattant menykövek hullanak> Közte az el lóbbant villámok láttzanak
A Tüzes menykövek pattogva hullanak
Ra*
Rá dördül a’*
az ért. sz. em. felhök*<ég[ne]k> felhök Az áthúzott szó fölé írva. fegyveres tár házza Az egnek*
égnek mind a’ két sarkát öszve rázzaMajd az ég hajlásánn dübögve dörömböl
Mellyre a’ bus tenger torka rútúl bömböl
A’*
Az ért. sz. em. szelek halomnyi habokat görgetnek Mindenikbe eggy eggy halált hempejgetnek*
<hempejgetnek> görgetnek Az áthúzott szó fölé írva.
Most a’ hajót*
hajós A későbbi javítás alapján ért. sz. em. ollyan magosra fel tojják Hogy már az Arbotz*
Árbotz fák a’ holdat korhojjákMajd köztök a’ hajó olly*
ollly em. mésegbe*méségbe tsuszik Hogy az árnyék holtak fejek felett úszik
Tsikorog a’ kötél az árbotz fa törik.
’s Kötesit*
Kötésit a’ dühös habok öszve törik
A Jaj szok az el zárt*
el zárt Sor fölötti betoldás. egekenn szaladnak Mellyre azok választ menykövesen adnak
A Halál kevellyen*
kevéllyen nyargal a’ habokonn Nyilait orditva szorja el azokonn
Az irtozás véle a’ kék rettegessel*
rettegéssel
A’ sárga félelem kéttségbe eséssel
Denevér szárnyakon rebdesnek itt szellyel*
széllyel
Rettentöbbe*
Rettentőbbé teszi e’ nappali éjjelEggyik tsupa nema*
néma más tsak a’ jajt szojja Remegö szavait ketté darabollya
Némelly sir, ordit öröngö lármával
Némellyik tsak piheg nem birván magaval*
magával
Azonba lobannak a’ szörnyü villámok
A’ rettentö tüzek hulnak ’s nintsen számok
Ropog a’ ki pattant menykö és le görög
Az égnek meg rendűlt sarka hosszan dörög
Sikoltnak Eolus dühös seregei
Nagy tsatát kevernek vad forgo szelei
Ujjabb zavarodás lázad a’ tengeren
Verödnek a’ habok egy máshoz ezerenn
Meg érzi neptunus meg jelentvén néki
Hig palotájának le húlt omladéki
Ki üti a’ fejét széllyel tekint váránn
Hát láttya a’ szörnyü pusztúlást*
Az ú z-ből jav. határánNeki mindjárt öszve hivja a’ szeleket
Jól öszve attázván öket ’s vezérjeket
Jol meg egyengeti öket tridensével*
<mind a vas villával> öket tridensével Az áth. szavak fölé írva.
Igy mind haza felé ereszti békével
Akkor nyájas szinnel fel ül szekerébe
Triton es*
és Ninfai mennek seregébe*
serégebe em., a g b-ből jav.
Kikkel eggyütt a vad tengert tsilapittya
’S a’ fel duzatt habok hátait simittya
Azok engedelem kerésére*
kérésére nyulnak ’s Hizelkedve urok lábához borulnak
Szakadoz a’ felhök setét gyász karpittya*
kárpittya
Az el zárt egeknek kékségét meg nyittya
A’ nap a’ felhők közt magát tsillogtattya
’S közzüllök nyájasonn virit ábrázattya
Végre minden felhök messze el enyésznek
’S a’ ki derűlt egek már tejes fényt vésznek
Meg mutattya a’ nap (uzvén*
űzvén a’ felleget) Az egnek*
égnek a’ főldet, ’s a’ földnek az eget. | Be borúl hirtelen a’ nap nyájas fénnye
Bé fonván a setét felhök’ szövevénnye
Mellyeket a’ gyors szél fel vévén hátára
Nyargal vélle az ég felsöbb határara*
határára
Meg borzad a’ setét tenger mivel hajja
Melly bús hangon, mormol*
Jav. ebből: mormor
a’ réműlt ég ajjaA meg szakadt zapor*
zápor özönnel tőltődik*Az l utólag betoldva.
A tenger sikóltó zúgással verődik
Le rohan a’ felhö*
felhö<k> meg nyilt tsatornával Eggyesül a’ tenger atyafi habjával
Közte az el lóbbant villámok láttzanak
A Tüzes menykövek pattogva hullanak
Ra*
Rá dördül a’*
az ért. sz. em.
felhök fegyveres tár házza Az egnek*
égnek mind a’ két sarkát öszve rázzaMajd az ég hajlásánn dübögve dörömböl
Mellyre a’ bus tenger torka […]*
A <rútúl> le van húzva, de nincs helyette más írva. bömbölA*
Jav. ebből: Az szelek halomnyi habokat görgetnek Mindenikbe eggy eggy halált hempejgetnek
Most a’ hajót*
Jav. ebből: hajós
ollyan magosra fel tojják Hogy már az Arbotz*
Árbotz fák a’ holdat korhojjákMajd köztök a’ hajó olly*
ollly em. mésegbe*méségbe tsuszik Hogy az árnyék holtak fejek felett úszik
Tsikorog a’ kötél az árbotz fa törik.
*
<’s> Kötesit*Kötésit a’ dühös habok öszve törik
A Jaj szok az el zárt egekenn szaladnak
Mellyre azok választ menykövesen adnak
A Halál kevellyen*
kevéllyen nyargal a’ habokonn Nyilait orditva szorja el azokonn
Az irtozás*
A szó utólag megerősítve. véle a’ kék rettegessel*rettegéssel
A’ sárga félelem kéttségbe eséssel
Denevér szárnyakon rebdesnek itt szellyel*
széllyel
Rettentöbbe*
Rettentöbbé teszi*A többe teszi utólag megerősítve e’ nappali éjjelEggyik tsupa nema*
néma más tsak a’ jajt szojja Remegö szavait ketté darabollya
Némellyik*
Az ik utólagos betoldás. sir, ordit öröngö lármával Némellyik tsak piheg nem birván magaval*
magával
Azonba lobannak a’ sűrű*
<szörnyü> sűrű Az áth. szó fölé írva. villámok A’ rettentö tüzek hulnak*
<’s> nintsen számokRopog a’ ki pattant menykö és le görög
Az égnek meg rendűlt sarka hosszan dörög
Sikoltnak Eolus dühös seregei
Nagy tsatát kevernek vad forgo szelei
Ujjabb zavarodás lázzad*
Jav. ebből: lázad
a’ tengeren Verödnek a’ habok egy máshoz ezerenn
Meg érzi Neptunus*
Jav. ebből: neptunus
meg jelentvén néki Hig palotájának le húlt omladéki
Ki üti a’ fejét széllyel tekint váránn
Hát láttya a’ szörnyü pusztúlást határán
Neki mindjárt öszve hivja a’ szeleket
Jól […]*
Az <öszve attázván> szavak le vannak húzva, de nincs helyettük más. öket ’s vezérjeketJol meg egyengeti öket tridensével
Igy mind haza felé ereszti békével
Akkor nyájas szinnel fel ül szekerébe
Triton es*
és Ninfai mennek serégebe*seregébe
Kikkel eggyütt a vad tengert tsilapittya
’S a’ fel duzatt habok hátait simittya
Azok engedelem keré[…] *
A <sére nyulnak> lehúzva, de nincs helyette más.
’s Hizelkedve urok lábához borulnak
Szakadoz a’ felhök setétes*
Jav. ebből: setét <gyász> karpittya*kárpittya
Az el zárt egeknek kékségét meg nyittya
A’ nap a’ felhők közt magát tsillogtattya
’S közzüllök nyájasonn virit ábrázattya
Végre minden felhök messze el enyésznek
’S a’ ki derűlt egek már tejes fényt vésznek
Meg mutattya a’ nap (uzvén*
űzvén a’ felleget:) Az egnek*
égnek a’ főldet, ’s a’ földnek az eget.*Az utolsó sor mellett, a lap szélén egy 33.-as szám áll, jelezvén a sorpárok számát. Alatta: NB. Lásd a’ többit a’ Toldalékokbann. pag. 5, 6, et 7.
*
Az autográf toldalék a 46b lapon kezdődik (saját számozással 5), a lap tetjén: Toldalékok.
Így beszéllte végig tágítván*<szörnyűn újjítván> tágítván Az utóbbi áth. szó fölé írva. félelmét Ama Gazdag Hajós saját veszedelmét.
Még akkor is lutskos vala a’ ruhája
Ábrázatjan*
Ábrázatján űlt még a’ Halál formája.És*
<szörnyű> kétségbeesését tsak az enyhítette Hogy Kíntsét elvesztvén magát meg*
<e…> menthette.Irtózva tekíntett még eggyszer útjára,
Meg rázkódott ’s ekként szólt utóljára:
Uram, te ez odvas fűszfa árnyékábann
E’ magános sziget*
<oldal> sziget Az áth. szó fölé írva. fövenyes partjábannBoldog*
A B olvhtl. betűből jav. szegénységbenn éled Világodat Áldott tsendességgel várod Halálodat.
Mellyet én aggodó gond köztt siettetek
’S A’ Tenger halálos habjainn kergetek.
Jámbor Öreg!*
<tőled> millyen*Az en utólagos betoldás. érzékenyenn*<hálálva> érzékenyenn Az áth. szó fölé írva. veszem E’ kenyérket,*
kenyérkét tőled, mellyet sírva eszem.Melly nyúgodva űlök zsombokos párnádonn
A’ Zűrzavart*
A’ <meg nyúgvovást látván> Zűrzavart <Tengert> Az áth. szavak fölé írva. kivül látván Kalyibádonn.És bár sokat érő Kintseim vesztek*
A k olvhtl. betűből jav. el Nem kereskedem már, ’s*
<innen tan> innen nem megyek el.Így szolott a’ Kalmár, ’s a’ Halász kezeit
Meg fogván, rá sűrűn hullatta Könnyeit.
Mellyre a’ bőlts Öreg ekképenn felele:
Édes Uram! mit is értél eddig vele?
Mit használt, hogy Kintsed öszve gyüjtögetted,
Ha rettegtél ’s semmi hasznát nem vehetted.
Fáradságos élet,*
<unal> aggódás és halál Vólt szűntelen társad, míg dús Kalmár valál.
Mit ér úgy*
Jav. ebből: így
az élet ha Tsendességünk nints Mit ér az*
Jav. ebből: a’
Elégség nélkűl akármi Kints.Bolondság! Az ember kevéssel megéri
Mihelytt kívánságátt szűkségéhez méri.*
A következő sor át van húzva: <De a’ te kevély Állat, mind> De*
<ím> ez*Jav. ebből: a’
a’*Az a’ a sor fölött beszúrva. Majmoknak legkevélyebb*<Neme> fajja Szívével az egész Világot felfalja.
’S meg nem elégedvén minden Állatokkal
Még ember társát is bírni vágy azokkal.
Igy teszi az ember*
Jav. ebből: embert
az embert szegénnyé, Mihelyt a’ Kevélység válik szent Törvénnyé.
’S mihelyt a’ fagy ellen készített Ruhára
Paszamántnak is kell hágni utóljára.
Uram! te miólta sok Tengert próbáltál
Gályádonn sokféle portékát találtál.
Mellyért te*
<halálra> nem szántál*Jav. ebből: szálltál
szorúlni*<?állani> szorúlni Az áth. szó fölé írva. deszkára Az emberek pedig koldús Tarisznyára
Mondd még nékem: vólt é eggy meg különbbözött
Szükséges portéka annyi árú között?
Melly nélkül az ember boldog nem lehetne*
< meg nem maradhatna> boldog nem lehetne Az áth. szavak fölé írva.
Ha a’ mennyi szükség tsak ennyit szeretne.
Vólt é 100 közül eggy? Vállat vonitsz látom,
Egyenességedet betsűlöm, barátom!
Ah*
A sor elejére beszúrva. Meg érdemli ez, hogy barátod légyek ’S elődbe eggy szíves jó tanátsot tégyek.*
A lap alján itt egy 26.-os szám áll, ami a toldalékos lapok 5. és 6. oldalán található sorpárok számát jelenti.
A’ haboktól maradt még annyi jószágod
Hogy abból*
Jav. ebből: attól <tsa> boldogúl élheted világod.Élj magadnak már most ’s tulajdon Házadnak
Hazádnak munkálkodj és embertársadnak.
Ha én e’ tsekélyből vígann elélhetek,
’S még a’ Gazdaggalis ládd é jól tehetek.
Mért nem élhetnél te a’ tőbből mint eggy Bőlts
Tsak haszontalanra ’s rosszra soha se kőlts.
Soha*
A sor elé beszúrva. sem*Jav. ebből: Nem
jóltévőbb*
jóltévőbb<ek ám> a’ dúzs*Jav. ebből: dúzs<abb emberek> mint a’ szegény Tsak hogy többet*
A t f-ből jav. adhat mint a’ szegény legény.
*
<De> Néha még többet tesz a’ nyomorúlt körűl Ha rajta eggy másik nyomorúlt könyörűl
Többet eggy kis kenyér ’s eggy*
<szives> egy Az áth. szó fölé írva. vígasztaló*Jav. ebből: vígasztalás
szó Mint a’ gazdag kézből nyújtott panaszos jó.
Boldog*
A második o olvhtl. betűből jav. lehetsz tehát tsak jó ember legyél, Vígann ’s mértékkel élj, szeress és jól tegyél.
E’ szókra*
<szemet> a’ Kalmár szemét fel emelte, Térdére*
A sor fölött beszúrva. Két tseppet ejtett*<kis> ’s ezt felelte:Öregem! Barátom! jer el*
Jav. ebből: m
teis velem, Elvesztett Kintsemet tebenned*
A b olvhtl. betűből jav. fel lelem.Hadd*
A H h-ból jav. fizessem vissza jó téteményedet,*
jótéteményedet tollhiba
*
<Hadd tartsalak> <’S> Holtig barátomnak tartalak*
tart<s>alak
tégedet.Ekkor kezet fogtak*
<örökre eggymással> szíves tsókolással ’S még az Nap a’ Partonn maradtak eggymással.
*
A sorban sorrendcsere történt, amit a szavak fölötti számok jeleznek. A sor eredetileg:Búsabban <vett butsút> a’ Halász vált meg Kúnyhojától,
a’ Halász Búsabbann*<vett butsút> vált meg Kúnyhojától, Másnap, mint a’ Kalmár Neptun Országától.*
Az utolsó sor mellett, a lap szélén a következő számok állnak: 13=39. Az előbbi szám a lapon található sorpárok, a másik pedig az egész toldalék sorpárjainak számát jelöli.
|