HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Kazinczy Ferenc összes művei
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
A’ MEG-TSALTT ÖREG.
Catullusnak Vdik Dala. Szabadon.
Kassán Octob. 9d. 1788.
Üss’ a’ kő dudogó Napádat, édes
Erzsim! hadd haragudjon, hadd eméssze
Dünnyögésivel hecticás tüdőjét!
Ne gondolj vele mit lotsog felőlünk
Ha Vendégeivel guzsalynak űlvén
Minket, ’s másokat, ízre porra nyelvel.
Tsússz hozzám tsak-azért-is; ő moroghat,
’S nyomd bátran ajakomra gyenge szátskád’.
Adj eggy*
A sor fölé betoldva.
tsókot, hamar!*
tsókot, <nekem ezret> hamar!
– meg’ eggyet! – újra
Nem lát most, – hamar eggyet! – ah ne rettegj,
Nyomd jobban! – szaporázd! – ’s ne kapd-el ajkad’!
Adj százat! – hamar! – ezret! – újra százat!
Ismét más ezeret! – meg’ újra százat!
Adj, adj harmadik ezret! – újra százat!
Add számláltalan! – hogy se mí ne tudjuk
Számban tartani mennyi tsókot adtál;
Sem zsóltárra szorúltt Napád ne győzze
Edes vétkeidet rovásra róvni!*
Alatta ceruzával görög szavak: Ἡ γη µελεινα πινει, ez a XIX. anakreóni dal kezdete.