Dóris! míg úgy virágzottál
Mint egy Májusi Szép Fa;
Bokrétákat ajánlottál
Minden ifjú’ hajára.
Én is, más is, szaggathattunk
Rólad friss virágokat,
Árnyékod
*Árnyékod<ban talá>
alatt szíhattunk
Újító
*<?Boldogító ...> Az áth. szavak fölé írva: Újító[Az első betű jav.]
balzsamokat.
De virághúllta szépséged
Hozván
*A lap sérülése miatt nagyon nehezen olvasható a szó.
már gyümőltsöket;
Kerűlünk, óh Doris, téged
’S álomtalan
*
álom<hozó> talan Az áthúzott rész fölé írva.
tsőszödet.
Már
*A szókezdő M K-ból jav.
most tsak az ő számára
Kell neked virítani,
Katsi! a’ más’ almájára
Számot
*A szó a lap hajtása miatt elhalványult a kéziraton, nagyon rosszul olvasható.
sem kell tartani.
A’
*A sor elé, fölé beszúrva.
Szűz – ’s
*Jav. ebből: és
Mátróna – a’ szemnek
Vét más-más
*<Igen is külömböző ...> Vét[Az első betű jav.] más-más Az áth. szavak fölé írva.
tekintetet.
*<...>
Tavasz
*<?Most ?nyáron> Tavasz Az áth. szavak fölé írva.
van a’ Szerelemnek,
Hideg ősz a’ tisztelet.
*<...>
Hajdan egy pillantásodra
Mint kótogott kebelünk!
Most már: komoly virtusodra
Bőlts fázással
*<Fázá... Fagyos tsenddel> Bőlts fázással Az áth. szavak fölé írva.
ügyelünk.
*<...>
Sovány
*Az S s-ből jav.
lelkem-titulussal
*<Lelkem ?marad> lelkem-titulussal Az áth. szavak fölé írva.
Bé kell érni néked már,
Kit mindennapos tónussal
Férjed morog, úgy e bár?
Az a’ boldog Kor eszébe
Asszonyságodnak jut é,
Midőn ledér
*<?forró> Az áth. szavak fölé írva: <?pajzán> Alá: ledér
szerelmébe’
*<?Sok ...>
Olly sok ifjú tégeté?
*A szó vége elmosódott, nehezen olvasható.
Doris! Doris! mit nem tettél
Az én lágy szívembe’ is,
Mi valál?
*Vesszőből jav.
de mivé lettél
Szent jármod alatt te is!
Már bút terem
*<?fel ?kezd> Az áth. szavak fölé írva: <... idők> bút terem
barázdáján
*A szó vége olvhtl. szóból jav.
Asszonyságod’
*<Űl [A sor elejére beszúrva] Grátziád ?emléke> Az áth. szavak fölé írva: <Sí..li> Asszony
homloka,
Már kartsú nyakad’
*Jav. ebből: nyakad’<nak ?táján>
símáján
Hasat ereszt a’ toka.
Már, ahol domború voltál,
Lapos vagy, és négyszegű:
Ollyan állásra hajoltál,
Mint a’ bőgő-hegedű.
Már tzédrussa szép
*<?Öles ?törsökje> Az áth. szavak fölé írva: Már tzédrussa[Az utolsó betű javítva] szép
testednek
Öles törzsök, nem súgár,
Egy pár narantsa mellyednek
Sárgadinnye forma már –
Doris! Doris! mivé lettél
Szent jármod alatt te is!
De mit? jaj a’ kit szerettél
*<Régi>
Hanyatlani kezd az is.
Én is
*
Én is A sor elé, fölé beszúrva:
hanyatlok
*Jav. ebből: Hanyatlok <én is>
időmmel,
És kergetlek tégedet;
*<?Minden>
Nékem is roskadtt erőmmel
Szívem
*<Tüzem ?Kedvem> Szívem Az áth. szavak fölé írva.
meggémberedett.
*A szó helyenként elmosódott.
Régi lángom’
*<tüzem> lángom’ Az áth. szó fölé írva.
ellotsolta
Cipris’
*Jav. ebből: ?Tzipris’
pajzán gyermeke,
Virgontz kedvem’
*<?szívem’> kedvem’ Az áth. szó fölé írva.
elgázolta,
Tsak füstöl szövétneke.
*E szó után Ψ jel áll, mely az utólag a lap szélére került versszakok helyét jelöli.
*A következő két versszak a lap szélén található, a beszúrást az előző versszak végi Ψ jel mutatja.
Elmém is, melly hajdanában
Az égnek
*Jav. ebből: ég
tág
*<?terén>
boltjain
Át-lövellt egy minutában
A’ Pégazus’ szárnyain,
Lassodik,
*<?Most ...,> Lassodik, Az áth. szó fölé írva.
’s hogy megjárhassa
A’ szomszédság’ vőlgyeit,
Mankót fog, és megolvassa
*<Most>
Minden tippenéseit
*<?lépéseit> tippenéseit Az áth. szó alá írva, nagyon nehezen olvasható.
Most is, hogy tréfás versembe’
Játszhatnak még húrjaim,
Az, hogy ti juttok eszembe
Régi kedves napjaim.
Sőt, Doriskám! ha
*<ha ?már párod> Doriskám! ha Az áth. szó fölé írva. Doriskám! ha
nem volna,
Párod,
*Az eredetileg sorkezdő Úgy elé beszúrva: <...> Párod,
Úgy áldjon az
*Jav. ebből: a’ <kegyes>
ég,
Szívem szívedhez [...];
*Bizonytalan olvasat. A kritikai kiadás szerint itt hajolna áll (vö. V. 483. 75.), ezt azonban nem igazolja a kézirat, inkább hodolna olvasat valószínűbb.
*Az utolsó két sor a lap alján helyszűke miatt egymás mellett áll.
’S megifjodnám egyszer még.