Nints tavaszszal, nints se nyáron
Mint te ollyan Rózsaszál
Még nagyobb diszt nyerne Sáron,
Tsak te ott viritanál.
*Ez a versszak utólag áthúzva.
’S
*Jav. ebből: És
mint midőn az
*Jav. ebből: a’ <gyászos Éjjel>
Éjtszakának
Gyász
*A sor elé, fölé beszúrva.
palástja
*Jav. ebből: <Lu>na-útja
szét terül
És a’ Hajnal’ Asszonyának
[…]
*<Bibor képe> Fölé: <Új pirossa>
felderül:
Illy pirost ád szeg hajadnak
Bíbor
*<Nyíló> Bíbor Az áth. szó fölé írva.
ortzád’ hajnala;
Végy elő tükört magadnak,
’S hidd-el óh föld’ Angyala!
*A sor végén áll a fent említett #-jel.
Hófejér
*<Hófejér> Hófejér Az áth. szó fölé írva.
tekintetednek
Friss tején
*A szó vége jav., utána: <nevelkedett ...>
elterjedett
Rózsa bokrotskák
*Jav. ebből: ?Rózsa szálatskák
ferednek
Mellyeket Vénus szedett.
*Utóbb az egész versszak áthúzva.
szGyenge mejjed szép ölére
Ők is úgy mosolyganak*Az m v-ből jav.
Mint mikor*<...> mikor Az áth. szó fölé írva.
rozsák’ tövére
Gyöngyvirágot raktanak.*Ez a sor a lap alján helyezkedik el, nagyon rosszul olvasható.
Ambra-szaggal
*Ambra-<izzel> az áthúzott szó fölé: szaggal
illatoznak
Két Virító artzaid
Ró’sa-mézzel harmatoznak
Csokra termett ajkaid.
*Utóbb az egész versszak áthúzva.
*A versszak elején a fent említett #-jel.
Látja
*Jav. ebből: Látta
szívedet
*<képedet> szívedet Az áth. szó fölé írva.
Citére
Látja
*Jav. ebből: Látta
és irígykedik
*Jav. ebből: irígykedett
Hogy pirosló lába-vére
Képeden
*<Artzodon> Képeden Az áth. szó fölé írva.
kevélykedik.
*Jav. ebből: kevélykedett
Utóbb az egész versszak áthúzva.
Rozsa voltál rózsa lészel
Rozsa lám a’ szined is:
Jaj de bezzeg kinba*<?rosszabb> fölé: kinba
tészel
Hogy ha van tövissed is.
Rósa engedd hadd heverjek
Illatos bokrodba már,
’S
*A sor elé beszúrva.
Édes árnyékodba nyerjek
Fészket
*
Feszket em.
én rideg madár.