1798 A |
1798/? B |
1802-1803/1805 C |
|---|---|---|
Nints tavaszszal, nints se nyáron
Mint te ollyan Rózsaszál
Még nagyobb diszt nyerne Sáron,
Tsak te ott viritanál.
’S mint midőn az Éjtszakának
Gyász palástja szét terül
És a’ Hajnal’ Asszonyának
[…] felderül:
Illy pirost ád szeg hajadnak
Bíbor ortzád’ hajnala;
Végy elő tükört magadnak,
’S hidd-el óh föld’ Angyala!
Hófejér tekintetednek
Friss tején elterjedett
Rózsa bokrotskák ferednek
Mellyeket Vénus szedett.
Gyenge mejjed szép ölére
Ők is úgy mosolyganak
Mint mikor rozsák’ tövére
Gyöngyvirágot raktanak.
Ambra-szaggal illatoznak
Két Virító artzaid
Ró’sa-mézzel harmatoznak
Csokra termett ajkaid.
Látja szívedet Citére
Látja és irígykedik
Hogy pirosló lába-vére
Képeden kevélykedik.
Rozsa voltál rózsa lészel
Rozsa lám a’ szined is:
Jaj de bezzeg kinba tészel
Hogy ha van tövissed is.
Rósa engedd hadd heverjek
Illatos bokrodba már,
’S Édes árnyékodba nyerjek
Fészket én rideg madár.
| Nints tavasszál nints se nyáron
Mint te ollyan rozsa szál
Még nagyobb díszt nyerne Sáron
Tsak te ott viritanál
Rozsa szinnel játszodoznak
Két virito artzaid
Rozsa mézzel harmatoznak
Csókra termett ajkaid
Látta szinedet Citére
Látta és irigykedett
Hogy pirosló lába vére
Képeden büszkélkedett
Hófejér tekintetednek
Hajnalán nyílásba jött
Rozsa szálatskák ferednek
Tiszta téj habok között
Rózsa engedd hadd heverjek
Eltető bokrodba már
’S Kedves árnyékodba nyerjek
Fészket én rideg madár
|
Nints tavasszal, nints se nyáron,
Mint Te, ollyan Rózsaszál:
Még nagyobb díszt nyerne Sáron,
Csak te ott virítanál.
Rózsaszínnel játszadoznak
Két virító arczaid,
Rózsamézzel harmatoznak
Csókra termett ajkaid.
Látta kellemid’ Citére,
Látta, és irígykedett,
Hogy pirosló lába’ vére
Képeden büszkélkedett.
Hófejér tekintetednek
Hajnalán nyílásba jött
Rózsaszálatskák ferednek
Tiszta téjhabok között:
Szűz melyed’ fejér ölére
Ők is úgy mosolyganak,
Mint mikor rózsák’ tövére
Gyöngyvirágot raktanak. –
Rózsa vagy te, rózsa lészel,
Rózsa még a’ selymed is:
Jaj de bezzeg kínra tészel,
Hogyha van tövisked is!
Rózsa! engedd hadd heverjek
Éltető bokrodba’ már,
’S édes árnyékodba’ nyerjek
Fészket én rideg madár!
|