HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Csokonai Vitéz Mihály összes művei
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
A’ Rózsabimbóhoz *
A’ R[ózsa]bimb[ó]hoz Utólag, más tintával a vers fölé írva.
Nyílj ki nyájasonn mosolygó
Róza bimbó nyílj-ki már
Nyilj ki a’ bokorba*
<Hajnalba> bokorba Az áth. szó fölé írva.
bolygó
Gyenge Szellők’ tsókja vár.

Nyílj ki gyenge kerti Zsenge
Hébe Nektárt hint te rád.
Szűz nyakadba Flóra gyenge
Bársonyos palástot ád.*
A következő két sor áthúzva:
<Már is újra kezdi szedni
Rólad ezt a’ drága Szert>


[...]ként*
A kézirat sérülése miatt a szöveg egy része nem látszik.
fog diszesedni*
Jav. ebből: szinesedni
[...] e’ parányi Kert.
*
A következő két sor a lehúzott két sor helyett utólag a versszak alá betoldva, nagyon rosszul olvasható, és a lap sérülése miatt csonka.
[...]ogy ohajtják leszedni
[...]olad ezt a’ drága szert.

[...] szakasszalak le édes
Róza szál szép vagy te már
[...] ha*
A sor fölött beszúrva.
meg lát, hány negédes
Hány mosolygó Lyányka vár.

Nem nem eggy Leány se nyissa
Büszke fűzőjét*
<mellyeit> fűzőjét Az áth. szó fölé írva.
te rád
Űltetőd kedves*
<Földi Doktor szép> Űltetőd kedves Az áth. szavak fölé írva.
Julissa
Néked újabb kertet ád.

Ott kevélykedj bíboroddal
Ékesebb biborja*
Olvhtl. szóból jav.
köztt
Ott kevélykedj illatoddal
Kedvesebb illatja köztt.*
A következő versszakot utólag lehúzta:
<Akkor e’ szép Rózsafának
Bimbaját árnyékba vedd
’S benne nőtt kis Rózijának
Képit új rózákba szedd.>


Grátziák úgy szállanak le
Zőld levélkéidre ma
’S Kedvezőnn mosolyganak le
Onnan a’ kis Rózíra.

Igy piross Ortzád egészenn
Gyenge Ortzájára nő
’S Rózi élő Róza lészen
Majd ha a’*
<midőn> ha a’ Az áth. szó fölé írva.
Világra jő

Róza lészen ő magába
Drága Róza, drága Kints
Mint hogy illy szép Kert sorába
Semmi hitvány dudva nints.

Drága [...]szálba*
Sérült a lap, ezért a szó egy része egyáltalán nem, másik fele nagyon nehezen olvasható.
lelte
Életét e’ Rózaszál
Főldi nedvesség nevelte
Mindenik jó karba áll.

Róza színű Júliánna
Itt van eggy szép Róza hát
Vedd örömmel ’s várd utánna
A’ parányi Rózikát.

E’ virágot szép öledbe
Vedd be és míg abba lész,
Hívedis*
Jav. ebből: hívedet
jussék*
Jav. ebből: juttasd
eszedbe
Hogy köszöntésedre kész.

Én ha tsak tsalatkozással
Phoebus el nem álltat ám
Rózival ’s vígasztalással
Bátorítlak szép Madám!

És ha majd Jövendölésem
Bé telik Szüret felé
Vígadásom ’s tisztelésem
Bőv jutalmat nyerhet é?

Ah elég jutalma lészen
Tisztelő Szívemnek az
Az,*
<Hogy> Az, Az áth. szó fölé írva.
ha látom majd egészen
Hogy Profétziám igaz.

És ha eggy részt tiszta Szívem
Abb’ az inneplésbe vész
Mellybe két valódi Hívem
Kőltsönös vígságba lész.

Majd talám nagy Korra érvén
A’ parányi Rózi is
’S Róza színével megérvén
Gyenge elmétskéje is

Majd ha a’ negyvent megélem
Mint öreg Poëta már,
’S majd ha kedves Anyja vélem
Akkor a’ negyvenbe jár.

Elbeszéllvén Rózijának
Hajdani Profétziám:
Rozi e’ Profétziának
Vígadozni fog talám.

’S Róza színekkel pirúlván
Gyenge szája lánggal ég,
’S Tsókokat rak rám pirúlván
Két fagyos kezemre még.