HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Csokonai Vitéz Mihály összes művei
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
[Hunyadi Ferentzhez]
His saltem
accumulem donis &
fungar inani
Munere.

SZENT
ÉS VILÁGI
TISZTELŐ ÉNEKEK.

MDCCLXXXXIIII.
December’ harmadikán.

A’ LXXIX Sólt. Nót.
Ábrahámnak nagy jóságú Istene!
A’ te benned bízó szívnek mindene!
Kitől vagyon minden mozgás, lehellet:
Légy Kegyelmes Hadnagy Kis Néped mellett.
Ennek Áronjával,
És egész házával
Lakozz mind éjjel nappal;
Hogy ember dítsérjen,
Alleluját zengjen
Házadban e’ Fő-Pappal!*
A kéziraton utána vízszintes vonal.

Galant.
Dávidnak szent Múzsája űlj ajakinkra nyelveddel,
Illesd meg a’ mennyekből tsepegő tiszta mézeddel!
Pengesd, Úrnak egész Háza! víg Jedutunodat,
Tiszteld Papodat,
Hív Áronodat.
Leányi Sionnak
Majd víg nótát vonnak,
Cedruságat e’ megtisztelt Főre fonnak.

Szent Öröm fohászkodik Jéruzsálemnek ligetén,
Inneplő Muzsikával örvend Papjának életén.
A’ vígadó vőlgyekből fel hat, ’s az Egekig ér,
’s Így mindent meg nyér
Érted a’ mit kér.
Óh, miis, a’ mai
Próféták’ Fiai,
Hadd lehessünk e’ nagy Innep’ lantossai!*
A kéziraton utána vízszintes vonal.

Steyer.
Vígadj, szűz Pégasus! tsergedezzen
A’ hegyek alatt zuhogó szent forrásod,
Víg nótát kettőzve zengedezzen
HUNYADI’ Nevén örvendő echózásod.
Szent Hegyeink’ Múzsái Nevét hírdették,
’s Azt az Örök Hónornak Köveire tették.
Zengjetek,
Ligetek!
Mélly tiszteletet tévén Érdemének,
A’ mellyet
Sok helyett
Hazánk’ bőlts Fiai tevének.*
A kéziraton utána vízszintes vonal.

Élj vígan, Nagy Lélek! érdemeddel
Anyai kezén a’ tsendes Boldogságnak.
Járjon a’ Ditsőség Nagy Neveddel
Szegeletein mindenütt a’ Világnak.
Szállj az Egek’ tsillagjira az Hónorral,
Állj ide a’ Nagy Lelkek’ kapuiba sorral.
Majd a’ Hír
A’ mélly sír’
Omlásai közt érdemed’ megtartja
Könnyekkel,
’s Énekkel
Hálálja Duna’ Tisza’ partja!

Ária.
Ha valaha lefoly az a’ gyászos óra,
Mellyben maga, ó!
Maga HUNYADI megyen a’ koporsóra,
Óh keserves szó!
Halálát*
Jav. ebből: Halálodat
hányan siratják,
Sírhalmát könnyekkel áztatják,
Rózsákkal bé hullatják,
Maga zokog az*
<Egek óhaj>
egekig óhajtózó Jajjal az Ekhó!

A’ LXXXIV. Sólt. Nót.
Isten! légy e’ Fő Papoddal,
Árnyékozd bé jóságoddal
Mint több kegyes Profétáidat.
Mint a’ Libánus’ Vőlgyére,
Forrásként áraszd Fejére
Onnan felyűl bőv áldásidat.
Míg az Élők’ főldét lakja:
Jóvoltod légyen sisakja.

Repet.
Hartzolj érte, bétakarva,
Óh, idvességének szarva!