HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Csokonai Vitéz Mihály összes művei
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
A’ Szabadság.
Nitzéhez eggy Kántzonetta.

„Hálá a’ te Szédítésidnek, valahára megpihenek, oh*
A h utólag hozzátoldva.
Nitze: valahára eggy*
Az e a-ból jav.
szerentsétlenhez*
Jav. ebből: szerentsétlenen <megkönyörül>
kegyelmesek vóltak az Istenek. – Érzem, az ő Tőreiből,*
Jav. ebből: Tőriből
érzem hogy Lelkem ki fejtőzött: nem álmodok*
Jav. ebből: Álom
mostmár eggyszer, nem álmodok Szabadságot.
Megtsökkent*
Utólag egybehúzva.
hajdani*
<Szerelmem>
Tüzem:*
A T t-ből jav.
Pontosvesszőből jav.
és tsendes vagyok nyílván,*
<ollyan Jegynek felvételére> Az áth. szavak fölé írva: <valami> nyílván
*
<a’>
mert*
Jav. ebből: mellyet
én bennem nem talál*
talál<?ná>
Neheztelést, hogy elrejtse magát*
<abba maskarázzon> elrejtse magát Az áth. szavak fölé írva.
Ámor. – Nem változtatom*
Jav. ebből: változtatok
többé*
<színt>
Színemet, mikor*
<N>
a’ te Nevedet hallom: mikor*
<Tégedet>
szemlélem*
<Ábraz>
Ortzádat, többé*
többe em.
nem*
<fog>
vér az én Szívem.
Álmodom;*
Az első m s-ből jav.
de tégedet nem szemléllek szűntelen az én*
az én Sor fölötti betoldás.
Álmaimban: felserkenek:*
Az f F-ből jav.
és Te nem vagy az én legelső Gondolatom. – Messze tőled el megyek, ’s*
A sor fölött betoldva.
soha téged nem óhajtlak: Veled vagyok: és nékem se Gyötrelmet,*
A G g-ből jav.
se Gyönyörűséget*
A G g-ből jav.
nem tsinálsz.
A’ te Szépségedről beszéllek, ’s még sem érzem hogy*
Sor fölötti betoldás.
gyengűlök:*
<El> gyengűlök A szó vége olvhtl betűkből jav.
Az én*
<Gyö> Az én az áth. betűk fölé írva.
Kínzásimra emlékezemmeg, és nem tudok neheztelni magamra. – Háborodott már nem vagyok, mikor közel jössz hozzám: az én Szerelem társammal magával*
magaval Ért. sz. em., a v olvhtl. betűből jav.
tudok Rólad*
Az R r-ből jav.
beszéllni.
Fordíts rám fínnyás Tekíntetet, beszéllj*
A j i-ből jav.
hozzám nyájas Ortzával: a’ te Megútálásod semmisem,*
<haszontalan> semmisem, Az áth. szó fölé írva.
és semmisem a’ te Szívességed: – Mert többé a’ szokott Hatalmat*
A H h-ból jav.
nem tartják*
Más árnyalatú tintával jav. ebből: fogják
rajtam azon Ajakak;*
Az A a-ból jav., utána: <tartani>
azon Szemek többé nem tudják*
<tesznek> tudják Más árnyalatú tintával az áth. szó fölé írva.
Útát e’ Szívnek.
*
<Mind> A mondatkezdő betű ért. sz. em.
Az, a’ mi most engem kedveltet, és*
<vagy> és Az áth. szó fölé írva.
nem tetszik, ha víg, vagy szomorú vagyok most, már többé nem a’ te Ajándékod,*
Ajándékod em., az Á á-ból jav.
már nem a’ te Vétséged:*
A V v-ből, a g s-ből jav.
–*
Utólag beszúrva.
mert Nálad*
Az N n-ből jav.
nélkűl tetszik Énnekem*
Az É é-ből jav.
az Erdő, a’ Halom, a’ Rét: Minden kedvetlen,*
A szórendcsere miatt a vessző feleslegessé vált, elhagytuk.
Szállás*
Szórendcsere történt, eredetileg Szállás kedvetlen, a cserét a szavak fölötti számok jelzik.
unalmas nékem*
A sor elé beszúrva.
tevéledis.
Hallgass rám, ha igazán szólok: mostis szép vagy*
szép vagy Jav. ebből: szépnek <láttatol>
Előttem, de nem a’ vagy Előttem, *
<a’>
kinek mássa nintsen. – És (meg ne ütközz az Igazba) a’ te ékes Tekíntetedbe’ most látok*
<eggy>
valami Fogyatkozást,*
Az F f-ből jav.
melly*
Az e olvhtl. betűből jav.
előttem Szépségnek tetszett.
Mikor a’ Nyílat eltörtem, (megvallom az én Szégyenemet) azt véltem, Szívemet töröm el, nékem*
A sor fölött betoldva.
Halálnak látszott.*
A sor fölött egy n látható, eredetileg ide került volna a nékem.
– De,*
<hogy kimenjek>
a’ Jajokból, ki menni, a’*
<hogy ne lássam> ki menni, a’ Az áth. szavak fölé írva.
Magát*
Magat em., jav. ebből: Magam’
elnyomva; nem látni a’*
n[em] látni [Jav. ebből: látja] a’ A sor fölött beszúrva.
*
<hogy>
magát vissza nyerni*
Jav. ebből: nyerjen
kívánó,*
<Magamat[Az M m-ből jav.]> kívánó Az áth. szó fölé írva.
mind el*
<lehet>
tűrheti.
A’ Lépbe’, mellybe botlott, a’ Madárka ollykor*
<gyakran> ollykor Az áth. szó fölé írva.
Tollait*
A T t-ből jav.
ott hagyja, de*
<tsak> de Az áth. szó fölé írva.
Szabadságra jut.*
Jav. ebből: jusson
– Azután elvesztett Tollait kevés Napra*
<viszszasz>
megújjítja; vígyázóvá*
Az ó utólag beszúrva.
lesz a’ Veszedelem által, és többé*
<elárultatni>
meg nem ejteti magát.
Tudom, nem hiszed, hogy elaludt bennem a’ régi Tűz, minthogy olly sűrűnn mondom azt, minthogy hallgatni nem tudok. – Az a’ természeti Ingerlet,*
Az I i-ből jav.
*
A következő négy szó utólag föl lett cserélve, ezt a föléjük írt számok jelzik. Az eredeti sorrend: Nitze, a’ Beszédre Engem ösztönöz,
ösztönöz Engem Nitze*
A szórendcsere miatt a vessző fölöslegessé vált, elhagytuk.
a’ Beszédre, mellyért*
<valakit> ért m[inde]n az áth. szó fölé írva.
minden az ő*
A sor fölött beszúrva.
által ment Veszedelmeiről*
Jav. ebből: Veszedelmekről
beszéll.*
beszéll<tet>
Kegyetlen Bajtétele*
A B b-ből jav.
utánn, a’ Katona azáltal ment Haragokat így beszélli, az ő Sebeinek*
<Vadságának> Sebeinek Az áth. szó fölé írva.
a’ Jeleit így mutogatja. – Igy mutogatja a’ megvídúlt Martalék, a’ ki a’ Tömlötzből kijött, a’ fene Lántzokat, mellyeket húzott némelly Nap?
Beszéllek; de beszéllésemmel tsak Magamnak*
Az M m-ből jav.
ígyekezek eleget tenni: Beszéllek; de*
<eggy Ortzara sints> semmi Az áth. szavak fölé írva.
semmi gondom rá,*
A sor fölött betoldva.
hiszel é nékem.*
<mellyet te adsz Nékem> Az áth. szavak fölött: <te> majd ⃰ jelzi, hová kerüll a lap alján található utólagos betoldás: <?hitet> h[ogy] hiszel é nékem.–
– Beszéllek;*
Kettőspontból jav.
de nem kérdezem, valyon helyben hagyod-é az én Mondásimat,*
Az M m-ből jav.
sem hogy tsendes vagy é Rólam*
Az R r-ből jav.
beszéllvén.
Én elhagyok eggy állhatatlan, Te elvesztesz eggy igaz Szívet: nem tudom Közűlünk először*
előszor em.
ki fog megvigasztalódni. – Tudom, hogy eggy illyen hív Szerelmest nem fog többé találni Nitze; míg*
Olvhtl. szóból jav.
eggy más ámító Asszonyt*
Az A a-ból jav.
könnyű találni. –