– A’ tavasznak bőven tékozlott adományi,
*
adományi <ajándéki> Az áth. szó fölé írva.
mellyek körűlöttünk folynak
*
körűltünk Utána a folyk [=folynak] és sor fölötti betoldás.
és gőzölögnek, tzudarok
*
tzudarok <és folynak, tsekélyek> Az áth. szavak fölé írva.
a’ Szerelem’ betegjére nézve; ő néki a’ hajnal félholtan lángol, a’ Nap homályosnak tetszik ő
*Az ő mindkétszer utólagos betoldás.
néki; nem botsát ez ő reá
*
<ő reá> nem Az áth. szavak később a sor fölött betoldva.
gyönyörködést a’ maga súgárain; ő rá nézve az egész Teremtés megholt.
*
Terem<tés me>gholt Utána hiányzik a gondolatjel.
– Örvendő barátinak zsibongása között elhagyattatottnak érzi magát,
*
elhagyattatottk érzi magát és magánosk A k [=-nak] mindkétszer utólag toldva a szóhoz, az érzi magát a sor fölé írva.
és magánosnak, nem hallja azoknak perge katzajjokat; hanem hallja
*
hn [=hanem] <meg>hallja Az áth. igekötő fölé írva.
a’ kőszálakon és tengeren
*tengeren túl
által az ő Bálványjának suttogását, a’ melly őtet megvarázsolja. Az ő lelke ama’ kebelnek
*
ama kebelk [=kebelnek] <mellyének> Az áth. szó fölé írva.
liliomjai
*liliomi
köztt portyász, ’s ama’ szátskának mézzén ragaszkodik.
*
mézzé<…> tartószkodik Az n utólag toldva a szóhoz, a következő szó sor fölötti betoldás.
A’ hitszegés felől való gyanúság, lidértz módra megtsalja
*
<És a’> A’ hitszegés <gyanúja megtsalja lidértzként> A felől vo [=való] gyanú lidértz módra gtsalja [=megtsalja] az áth. rész fölé írva.
az ő érzését, s’
*
’s <az a’> Az áth. szavak fölé írva, az Ö olvhtl. betűből jav.
Őrangyalának képe messze rándúl
*
messze <eltűnik> Az áth. szó fölé írva, utána a rándúl utólagos betoldás. Az <indúl> rohan ki az <emeli fel> fölé írva.
előle: akkor rohan ki először az ő
*
az ő <maga> Az áth. szó fölé írva.
fájdalma,
*Fájdalma<…>
akkor hasonlít ő a’ szélveszek és a’ hideg miatt színéből kikőltt
*
színéből kikőltt <…> <elhalaványo> Az olvhtl. áth. szó alá és fölé betoldva.
hervadozó virágszálhoz;
*
virág<…> A szálhoz az áth. betűkre írva.
akkor őgyeleg egy halott a’ főld’ színén.
Ti, harmatlepte tarka Rétek! ti félénk
*
félénk <remegő> Az áth. szó fölé írva.
nyárfákkal megrakott
*grakott [=megrakott]
Ösvények! ti Zefirek! és ti, kik hajdan lombos ernyőtök
*
lombos <zőldágatok’> ernyőtök A -tök toldalék je-ből jav.
alatt a’ virágzó lóherén sokszor
*
<gya> sokszor Utólagos betoldás.
hűsítettétek őtet, borzas Fenyők! ti Patakok, mellyek megett
*<a’> mellyek <körűl> megett
gyakran szunnyadott
*
szunnyadt <aludt> Az áth. szó fölé írva.
el rekedtt morgástokra, ezután már Istenhozzátok! többé már tsak kínját fogjátok
*
fogjátok <már> A már előbbre betoldva, a gondolatjel hiányzik.
éleszteni. – Tsak a’ sivatag,
*
sivatag <száraz> Az áth. szó fölé írva.
homokos puszták, az Otzeán’
*
Otzeán’ <Balaton’> Az áth. szó fölé írva.
szélveszes partjai,
*
szélveszes <mellyéke><partjai> Az áth. szavak fölé írva: párkányjai.
a’ távol fekvő Czintermeknek
*
Czintermeknek’ <Templomok mellyékek’> Az áth. szavak fölé írva. A felsorolásban e rész következik utoljára, a sorrendet számozás jelzi.
árnyéka, az öszvedöntött várak,
*szétdöntött várak
mellyeket már a’ redvesség’ foga
*
már a’ redvesség’ foga <általmartzonglott> A már sor fölötti, az át ’s meg át rágott az áth. szó alatti betoldás.
át- ’s meg-át rágott; és búson
*
búson <szomorúan> Az áth. szó fölé írva, az és a’-ból jav.
fenyegetődző szilfák’ homálya borít,
*
borít <…> Az áth. szó fölé írva.
– tsak ezek az ő Paraditsomi, ahol nyomorúltt-volta
*
<a’ mellyekben> a’ hol nyomorúlt<sága> A volta az áth. szóvég fölé írva.
kön[n]ytseppekben
*
könnytseppekben Itt is kettőzött n szerepel
foly le sáppadtt ortzáján, ahol egész napestig tébolyog, ’s gyakran a’ süvöltő szelekkel együtt nyögdétsel ki
*
együtt nyöszörög ki a’ <a’ sírvölgyekből> Az áth. szó fölé írva.
a’ kriptákból és kőbarlangokból, és sivákol a’ magános Tsúvikokkal.
*
kőbarlangokból, <hallatja jajjai> és <pityog> a’ magános Tsúvikokkal. <Estve pedig haza jön szállására> Ha A sivákol a <pityog> fölé írva, a Tsúvikokkal utólagos betoldás, a Ha folytatólagosan következik.
Ha, egy darabig a’ szökdöső Lidértztől tsalogattatván, a’ seppedékeket sokáig gázolván, végre estve felé haza vántzorog;
*haza <verg> vántzorog
akkor bút és könnyeket önt felesleg
*önt <nagy bő> felesleg
is levelére, ’s mindenik sorában meg-meghal. Tsigázó-lajtorja gyanánt
*Tsigázó-lajtorja<ként véli> gyanánt
van nyoszolyája, világos virradtig aggságot hereg fel megnehezedett
*aggságot <lélegz> hereg fel elnehezedett
szívéről, a’ gyötrelem egy oldalról másra hentsergeti, ’s dobog minden pulsusütésre. Ha sokára elnyomja
*minden <vér> érütésre. Ha végre <az> elnyomja
az álom; akkor útálatos képek intselkednek reá
*képek mereszkednek reá
nyugvóhelye körűl. Most setét boltozatok
*setét < torná> boltozatok
alatt tévelyeg, mellyek rakvák
*rakva
lelkekkel és tsontvázakkal; majd tüzes hidrák ijesztgetik. El akar szaladni; de alatta a’ főld hátra vonúl,
*de <a’ fo> alatta a’ föld hátra hajol
és őtet magával együtt visszarántja.
*
visszarántja. Most <a’ föld> úgy A v olvhtl. betűből jav.
Most úgy tetszik néki, hogy a’ főld ótzeánná lett, a’ hullámok tovább ragadják őtet; látja a’ Méllységnek
*
tovább viszik őtet; látja a’ Méllységk [=Méllységnek] A kézirat itt megszakad.