N. Mélt. Gróf, Kegyelmes Uram! Tellyes tisztelettel ’s háládatossággal volt szerentsém tegnapi napon venni
Kultsár Úr által
Excellentziádnak Nemzeti Könyvházát;
*
Nemzeti Könyvház: ld. az 1802. december 8-i levélben.
* mellyben kimutatott kegyes
Grátziáját Excádnak, még
Xbr. 19
d. Postára tett alázatos Levelemben megköszönni el nem múlattam. Említett Levelemről azért szóllok itten is, hogy, mivel azon postán
Kultsár Úrhoz kűldött Levelem a’ mint gyanítom, eltévelyedett, félek, hogy az
Excádhoz írott Háláló Levelem is a’ belé zártt Odával,
*
a’
belé zártt Odával:
A Nagyméltóságú Gróf Széchényi Ferenc Ő Excellentiája Nemzeti Könyvtárjára, melly hozzám Kúltsár Úr által érkezett című vers (ld. az 1802. december 8-i levélben
*).
arra a’ bosszús sorsra talált jutni.
A’ rövid időhöz képest is nagy részét keresztűl néztem a’
Catalogusnak, és úgy vettem észre, hogy a’
Debretzenben és ezen a’ Környéken kijött de már rítkúlt félben lévő Magyar és Magyarországi könyvek közűl, sok nem kerűlhetett a’ Dunán túl lévő Környékekre. Példáúl említem
Apáczai Csere János[nak] a’ XVII Század’ közepén Erdélyben kiadott
Encyclopaediáját,
*Nem Erdélyben adta ki művét Apáczai, igaz, az utolsó részeket már Gyulafehérváron rendezte sajtó alá.
melly avagy csak azért is emlékezetre méltó, hogy ő minden
technicus terminusokat Magyarúl tészen ki a’ Tudományokon keresztűl. Különössen a’
Debretzeniek által kiadott Görög és
Deák Classicus
Auctorok’
Editióji (nálunk a’ Régi
Literaturának eleitől fogva nagy lévén a’ divatja) jollehet számosak, mégis alig említtettek. Négy nevezetes embereink dolgoztak azoknak Kiadásán
Debretzenben. 1/
Maróthi György Professor,
*Egy év alatt megjelentek Minucius Felix, Phaedrus, Cornelius Nepos és Eutropius művei (vö. Varga, 1930, 4-9. l.; Barcza, 1988, 91. l.).
a’ ki valamint az
Astronomiának,
Arithmeticának és Musicának, úgy a’ Görög és
Deák Literaturának is első
Statora volt
Ref. Collegiumunkban. 2/
Szilágyi Sámuel*Ő adta ki 1774-ben az első görög nyelvű nyomtatványt Debrecenben, valamint egy Seneca-kötetet (ld. Varga, 1930, 11-13. l.; Barcza, 1988, 97. l.).
Prof. Superintendens, ki
Henriássáról és
II Jósef Cs. barátságáról esméretes.
*
II. József, mikor 1770-ben Debrecenben járt, kihallgatáson fogadta Szilágyi Sámuelt.
3/
Sinai Miklós*
Maróthi György kezdeményezését folytatva adta ki a klasszikus auktorokat (Cicero, Justinus, Eutropius, Paeanius), előszóval és jegyzetekkel ellátva (Varga, 1930, 17-21. l.; Barcza, 1988, 109. l.).
Úr, 4/
Budai Ésaíás mostani
Professora a’ Közönséges és Nemzeti
H[isto]riáknak, ’s a’ Görög és
Deák Literaturának, a’ kitől már nálunk
édáltatott Cicero de Oratore,
Terentius,
Julius Caesar,
Livius*A felsorolt kiadásokról részletesen Borzsák, 1955, 74-85., különösen: 74-76. l. Az említett Livius-kiadásról Borzsák István sem tud (ld. i. m. 76. l.).
stb. Ezt a’ Megjegyzésemet azért mérészlem
Excádnak feltenni; hogy, ha egyűgyű, de a’ nemzeti Tudományok mellett mindenkor buzgóságos szolgálatommal parantsolni méltóztatik, az ezen a’ Környéken találtatható Magyar nyelven, vagy Magyaroktól írattatott könyveket
Excád számára öszveszedni szerentsémnek tartándom.
*
Földi János hagyatékának gondozására vonatkozó terveit illetően ld. az 1803. január 4-i,
* valamint az 1804. június 14-i levél
* vonatkozó sorait és jegyzeteit.
Így a’ MUSEUM’ számára alázatosan bátorkodom néhai Dr.
Főldi Jánosnak, a’ Természeti H[isto]riára 15
eszt. alatt öszveszedett Gyűjteményeit
recommendálni. Az ő tzélját és szándékát bőven méltóztatik esmérni
Excád az ő
Fűvész Tudományról kiadott Kritika és Rajzolat nevű
Proludiumából. Tehát röviden szollván ő azt akarta, hogy a’ Természeti H[isto]riának mind a’ 3 országát Magyar Nyelven kiadja, még pedig a’
Linné Systemája szerént.
*Földi János hagyatékának gondozására vonatkozó terveit illetően ld.: A Földi-hagyatékról, valamint a Földi Jánosról szóló részben.
Ki is jött az
Állatoké: de – fájdalom! éppen a’ melly holnapba az világot látott, abban költözött el a’ Tudós és szorgalmatos Iró.
*
Földi 1801. április 8-án halt meg.
A’ Botanicára is, valamint szintén a’ Mineralogiára, már öszveszedett ő minden
Matériálékat, úgyhogy azok csak a’ rendbeszedő és elrakó Kezeket várják. Egy Európai Nemzet sem ditsekedhetik még azzal, hogy ő néki tíszta, világos, okos, és Systematica nomenclatioval
*
Systematica nomenclatio: a fogalmak, elnevezések összefüggő rendszere.
bíró Nat. Hriája
*
Nat. Hriája A rövidítés föloldva: Naturalis Historiája.
volna. Homály, zűrzavar és egész Chaos uralkodik, a’ Németbe szintúgy, mint a’ Frantziába, vagy akármellyikbe. A’ Magyar mutathatott volna ebben a’ fontos pontban remeket; ha a’ Halál tőlünk nem irígylette volna
Főldiben ezt a’ szerentsénket.
Én az említett Tudóssal 6 esztendeig voltam szoross barátságban, esmérem
studiumit, esmérem kézírásait. Ha méltóztatik
Excád parantsolni: az
Özvegytől megalkuszom azokat. –
Hasonlóképpen nevezetes Diplomatica
*
Diplomatica: oklevéltan, itt régi okiratok, oklevelek gyűjteményéről van szó.
(és többnyire
originalis) Gyűjteményje vagyon itt
Debretzenben Nagy Gábor Barátomnak, melly mintegy XX
Tómusra terjed kissebb, nagyobb
Foliántban.
De most többeknek előszámlálásával nem kívánom Excádat terhelni: ha effélékről parantsolatot veszek, akkor kötelességemmé válik az, a’ mitől most tartok, ne talám alkalmatlanságra légyek.
Addigis van betsűletem
Excádnak a’ Magyar Kleisttel
*
Magyar Kleist: A’ Tavasz című Kleist-fordítás, amelyet a következő dedikációval küldött: „N: Mélt: Sárvári F: Vidéki Gróf Széchényi Ferentz’ etc. etc. etc. Ő Excellentiájának mélly tisztelettel a’ Fordító. mk.”
udvarolni; mellyhez ragasztom egy csekély és futó Munkátskámat,
*Nem tudjuk, mi volt az elküldött vers.
melly csak Completatiora való.
*
Completatiora való: kiegészítésképpen (completatio: ’kiegészítés, pótlás, teljes számban való fenntartás’).
Örökös tiszteletem mellett magamat újra az Excád nagy lelkű Indúlatiba ajánlom és maradok
N. Mélt. Gr. Excádnak lekötelezett alázatos szolgája. Cs. M. mk.
Debretz. 19 Januar. 1803.