N. Mélt. Gróf, Kegyelmes Uram! Tellyes tisztelettel ’s háládatossággal volt szerentsém tegnapi napon venni Kultsár Úr által Excellentziádnak Nemzeti Könyvházát; mellyben kimutatott kegyes Grátziáját Excádnak, még Xbr. 19d. Postára tett alázatos Levelemben megköszönni el nem múlattam. Említett Levelemről azért szóllok itten is, hogy, mivel azon postán Kultsár Úrhoz kűldött Levelem a’ mint gyanítom, eltévelyedett, félek, hogy az Excádhoz írott Háláló Levelem is a’ belé zártt Odával, arra a’ bosszús sorsra talált jutni.
A’ rövid időhöz képest is nagy részét keresztűl néztem a’ Catalogusnak, és úgy vettem észre, hogy a’ Debretzenben és ezen a’ Környéken kijött de már rítkúlt félben lévő Magyar és Magyarországi könyvek közűl, sok nem kerűlhetett a’ Dunán túl lévő Környékekre. Példáúl említem Apáczai Csere János[nak] a’ XVII Század’ közepén Erdélyben kiadott Encyclopaediáját, melly avagy csak azért is emlékezetre méltó, hogy ő minden technicus terminusokat Magyarúl tészen ki a’ Tudományokon keresztűl. Különössen a’ Debretzeniek által kiadott Görög és Deák Classicus Auctorok’ Editióji (nálunk a’ Régi Literaturának eleitől fogva nagy lévén a’ divatja) jollehet számosak, mégis alig említtettek. Négy nevezetes embereink dolgoztak azoknak Kiadásán Debretzenben. 1/ Maróthi György Professor, a’ ki valamint az Astronomiának, Arithmeticának és Musicának, úgy a’ Görög és Deák Literaturának is első Statora volt Ref. Collegiumunkban. 2/ Szilágyi Sámuel Prof. Superintendens, ki Henriássáról és II Jósef Cs. barátságáról esméretes. 3/ Sinai Miklós Úr, 4/ Budai Ésaíás mostani Professora a’ Közönséges és Nemzeti H[isto]riáknak, ’s a’ Görög és Deák Literaturának, a’ kitől már nálunk édáltatott Cicero de Oratore, Terentius, Julius Caesar, Livius stb. Ezt a’ Megjegyzésemet azért mérészlem Excádnak feltenni; hogy, ha egyűgyű, de a’ nemzeti Tudományok mellett mindenkor buzgóságos szolgálatommal parantsolni méltóztatik, az ezen a’ Környéken találtatható Magyar nyelven, vagy Magyaroktól írattatott könyveket Excád számára öszveszedni szerentsémnek tartándom.
Így a’ MUSEUM’ számára alázatosan bátorkodom néhai Dr. Főldi Jánosnak, a’ Természeti H[isto]riára 15 eszt. alatt öszveszedett Gyűjteményeit recommendálni. Az ő tzélját és szándékát bőven méltóztatik esmérni Excád az ő Fűvész Tudományról kiadott Kritika és Rajzolat nevű Proludiumából. Tehát röviden szollván ő azt akarta, hogy a’ Természeti H[isto]riának mind a’ 3 országát Magyar Nyelven kiadja, még pedig a’ Linné Systemája szerént. Ki is jött az Állatoké: de – fájdalom! éppen a’ melly holnapba az világot látott, abban költözött el a’ Tudós és szorgalmatos Iró. A’ Botanicára is, valamint szintén a’ Mineralogiára, már öszveszedett ő minden Matériálékat, úgyhogy azok csak a’ rendbeszedő és elrakó Kezeket várják. Egy Európai Nemzet sem ditsekedhetik még azzal, hogy ő néki tíszta, világos, okos, és Systematica nomenclatioval bíró Nat. Hriája volna. Homály, zűrzavar és egész Chaos uralkodik, a’ Németbe szintúgy, mint a’ Frantziába, vagy akármellyikbe. A’ Magyar mutathatott volna ebben a’ fontos pontban remeket; ha a’ Halál tőlünk nem irígylette volna Főldiben ezt a’ szerentsénket. Én az említett Tudóssal 6 esztendeig voltam szoross barátságban, esmérem studiumit, esmérem kézírásait. Ha méltóztatik Excád parantsolni: az Özvegytől megalkuszom azokat. – Hasonlóképpen nevezetes Diplomatica (és többnyire originalis) Gyűjteményje vagyon itt Debretzenben Nagy Gábor Barátomnak, melly mintegy XX Tómusra terjed kissebb, nagyobb Foliántban. De most többeknek előszámlálásával nem kívánom Excádat terhelni: ha effélékről parantsolatot veszek, akkor kötelességemmé válik az, a’ mitől most tartok, ne talám alkalmatlanságra légyek.
Addigis van betsűletem Excádnak a’ Magyar Kleisttel udvarolni; mellyhez ragasztom egy csekély és futó Munkátskámat, melly csak Completatiora való.
Örökös tiszteletem mellett magamat újra az Excád nagy lelkű Indúlatiba ajánlom és maradok
N. Mélt. Gr. Excádnak lekötelezett alázatos szolgája. Cs. M. mk.
Debretz. 19 Januar. 1803.
|
Debretzenb. Jan. 19d. 1803.
Nagy-Méltóságú Gróf,
Kegyelmes Uram!
Tellyes tisztelettel ’s háládatossággal volt szerencsém tegnapi napon venni, Kultsár Úr által, Excellentziádnak Könyvtárházát; mellyben kimutatott kegyes Grátziáját Excellentziádnak, még Xbr. 16d. napján postára tett alázatos Levelemben megköszönni el nem múlattam. Említett Levelemről azért szóllok itten is, hogy, mivel azon Postán Kultsár Úrhoz kűldött Válaszom, a’ mint gyanítom, eltévelyedett, félek, hogy az Excellentziádhoz írott Háláló-levelem is a’ belé zártt Ódával, arra a’ bosszús sorsra talált jutni.
A’ rövid időhöz képest is nagy részét keresztűl néztem a’ Tudós Lajistromnak, és úgy vettem észre, hogy a’ Debretzenben és ezen a’ Környéken kijött, de már ritkúló félben lévő Magyar és Magyarországi Könyvek közűl sok nem kerűlhetett a’ Dunán túl eső Tájékokra. Példáúl említem Apáczai Csere Jánosnak a’ XVII Század’ közepén kiadott Encyclopaediáját, melly avagy csak azért is emlékezetre méltó, hogy ő minden technicus terminusokat magyarúl tészen ki a’ Tudományokon keresztűl. – Különössen, a’ Debretzeniek által kiadott Görög és Deák Classicus Auctorok’ Editióji (nálunk a’ Régi Literaturának régtől fogva nagy lévén a’ divatja) jóllehet számosak, mégis elő nem fordúlnak. Négy nevezetes embereink dolgoztak azoknak kiadásán Debretzenb. 1) Maróthi György Professor, a’ ki valamint az Astronomiának, Arithmeticának és Musicának, úgy a’ Görög és Deák Literaturának is, első Státora volt Ref. Collegiumunkban. 2) Szilágyi Sámuel Professor és Superintendens, ki Henriássáról és II Jósef Cs. barátságáról esméretes. 3) Sinai Miklós Professor Úr, ’s az ő Successora 4) Budai Ésaiás Úr, mostani Professora a’ Közönséges és Nemzeti Historiáknak ’s a’ Görög és Deák Literaturának, a’ kitől már nálunk édáltatott Cicero de Oratore, Terentius, Julius Caesar, Livius etc. – Ezt a’ Jegyzésemet azért merészlem Excellentziádnak feltenni, hogy, ha egyűgyű, de a’ Nemzeti Tudományok mellett mindenkor buzgó, szolgálatommal parantsolni méltóztatik, az ezen a’ Környéken találtatható, magyar nyelven, vagy Magyaroktól írott Könyveket Excellentziád’ számára öszveszedni szerentsémnek tartom.
Így a’ MUSEUM’ számára alázatossan bátorkodom Néhai Dr. Főldi Jánosnak, a’ Természeti Historiára 15 eszt. alatt öszveszedett Gyűjteményjeit recommendálni. Az ő tzélját és szándékát bőven méltóztatik esmérni Excellentziád az ő Fűvész Tudományról kiadott Kritika és Rajzolat nevű Prodromusából. Tehát röviden szólván, ő azt akarta, hogy a’ Természeti Históriának mind a’ 3 Országát magyar nyelven kiadja, még pedig a’ Linné’ Systemája szerént. Ki is jött az Állatoké: de, fájdalom! éppen a’ melly Hónapban az világot látott, abban kőltözött el a’ szorgalmatos Túdós. A’ Botanicára is, valamint a’ Mineralógiára, már öszveszedett ő minden Materiálékat; úgyhogy azok csak a’ rendbe szedő és elrakó Kezeket várják. – Egy Európai Nemzet sem ditsekedhetik azzal még, hogy őnéki tiszta, világos, okos, és Systematica Nomenclatióval bíró Natur. Históriája volna. Homály, zűrzavar és egész Chaos uralkodik a’ Németben szintúgy, mint a’ Frantziában, Olaszban. A’ Magyar mutathatott volna ebben a’ fontos Pontban első Remeket, ha a’ Halál tőlünk nem irígylette volna Főldiben ezt a’ Szerentsénket. – Én az említett Túdóssal 6 esztendeig voltam szoross barátságban; esmérem Studiumit, esmérem Kézírásait. Ha méltóztatik Excellentziád parantsolni, az Özvegytől megalkuszom azokat. – – Hasonlóképpen nevezetes Diplomatica Collectio (és többnyire Originalis) vagyon itt Prokátor Nagy Gábor Úrnál, melly mintegy XX Tómusból áll, kissebb-nagyobb Foliánsban.
De most többeknek előszámlálásával nem kívánom Excellentziádat terhelni: ha effélékről parantsolatot vészek, akkor kötelességemmé válik az, a’ mitől most tartok, netalám alkalmatlanságra légyek.
Addigis van betsűletem Excellentziádnak a’ Magyar Kleisttal udvarolni; mellyhez ragasztom egy csekély és futó Munkámat, melly csak Completatióra való.
Örökös tiszteletem mellett, magamat újra az Excellentziád’ nagylelkű Indúlatiba ajánlom, és maradok
Nagy Méltóságú Gróf!
Excellentziádnak
lekötelezett alázatos szolgája
Csokonai V. Mihály mk.
|