HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Csokonai Vitéz Mihály összes művei
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
Csokonai Vitéz Mihály – Széchényi Ferencnek
Debrecen, 1803. január 19.

N. Mélt. Gróf, Kegyelmes Uram! Tellyes tisztelettel ’s háládatossággal volt szerentsém tegnapi napon venni Kultsár Úr által Excellentziádnak Nemzeti Könyvházát;*
Nemzeti Könyvház: ld. az 1802. december 8-i levélben.*
mellyben kimutatott kegyes Grátziáját Excádnak, még Xbr. 19d. Postára tett alázatos Levelemben megköszönni el nem múlattam. Említett Levelemről azért szóllok itten is, hogy, mivel azon postán Kultsár Úrhoz kűldött Levelem a’ mint gyanítom, eltévelyedett, félek, hogy az Excádhoz írott Háláló Levelem is a’ belé zártt Odával,*
a belé zártt Odával: A Nagyméltóságú Gróf Széchényi Ferenc Ő Excellentiája Nemzeti Könyvtárjára, melly hozzám Kúltsár Úr által érkezett című vers (ld. az 1802. december 8-i levélben*).
arra a’ bosszús sorsra talált jutni.
A’ rövid időhöz képest is nagy részét keresztűl néztem a’ Catalogusnak, és úgy vettem észre, hogy a’ Debretzenben és ezen a’ Környéken kijött de már rítkúlt félben lévő Magyar és Magyarországi könyvek közűl, sok nem kerűlhetett a’ Dunán túl lévő Környékekre. Példáúl említem Apáczai Csere János[nak] a’ XVII Század’ közepén Erdélyben kiadott Encyclopaediáját,*
Nem Erdélyben adta ki művét Apáczai, igaz, az utolsó részeket már Gyulafehérváron rendezte sajtó alá.
melly avagy csak azért is emlékezetre méltó, hogy ő minden technicus terminusokat Magyarúl tészen ki a’ Tudományokon keresztűl. Különössen a’ Debretzeniek által kiadott Görög és Deák Classicus AuctorokEditióji (nálunk a’ Régi Literaturának eleitől fogva nagy lévén a’ divatja) jollehet számosak, mégis alig említtettek. Négy nevezetes embereink dolgoztak azoknak Kiadásán Debretzenben. 1/ Maróthi György Professor,*
Egy év alatt megjelentek Minucius Felix, Phaedrus, Cornelius Nepos és Eutropius művei (vö. Varga, 1930, 4-9. l.; Barcza, 1988, 91. l.).
a’ ki valamint az Astronomiának, Arithmeticának és Musicának, úgy a’ Görög és Deák Literaturának is első Statora volt Ref. Collegiumunkban. 2/ Szilágyi Sámuel*
Ő adta ki 1774-ben az első görög nyelvű nyomtatványt Debrecenben, valamint egy Seneca-kötetet (ld. Varga, 1930, 11-13. l.; Barcza, 1988, 97. l.).
Prof. Superintendens, ki Henriássáról és II Jósef Cs. barátságáról esméretes.*
II. József, mikor 1770-ben Debrecenben járt, kihallgatáson fogadta Szilágyi Sámuelt.
3/ Sinai Miklós*
Maróthi György kezdeményezését folytatva adta ki a klasszikus auktorokat (Cicero, Justinus, Eutropius, Paeanius), előszóval és jegyzetekkel ellátva (Varga, 1930, 17-21. l.; Barcza, 1988, 109. l.).
Úr, 4/ Budai Ésaíás mostani Professora a’ Közönséges és Nemzeti H[isto]riáknak, ’s a’ Görög és Deák Literaturának, a’ kitől már nálunk édáltatott Cicero de Oratore, Terentius, Julius Caesar, Livius*
A felsorolt kiadásokról részletesen Borzsák, 1955, 74-85., különösen: 74-76. l. Az említett Livius-kiadásról Borzsák István sem tud (ld. i. m. 76. l.).
stb. Ezt a’ Megjegyzésemet azért mérészlem Excádnak feltenni; hogy, ha egyűgyű, de a’ nemzeti Tudományok mellett mindenkor buzgóságos szolgálatommal parantsolni méltóztatik, az ezen a’ Környéken találtatható Magyar nyelven, vagy Magyaroktól írattatott könyveket Excád számára öszveszedni szerentsémnek tartándom.
*
Földi János hagyatékának gondozására vonatkozó terveit illetően ld. az 1803. január 4-i,* valamint az 1804. június 14-i levél* vonatkozó sorait és jegyzeteit.
Így a’ MUSEUM’ számára alázatosan bátorkodom néhai Dr. Főldi Jánosnak, a’ Természeti H[isto]riára 15 eszt. alatt öszveszedett Gyűjteményeit recommendálni. Az ő tzélját és szándékát bőven méltóztatik esmérni Excád az ő Fűvész Tudományról kiadott Kritika és Rajzolat nevű Proludiumából. Tehát röviden szollván ő azt akarta, hogy a’ Természeti H[isto]riának mind a’ 3 országát Magyar Nyelven kiadja, még pedig a’ Linné Systemája szerént.*
Földi János hagyatékának gondozására vonatkozó terveit illetően ld.: A Földi-hagyatékról, valamint a Földi Jánosról szóló részben.
Ki is jött az Állatoké: de – fájdalom! éppen a’ melly holnapba az világot látott, abban költözött el a’ Tudós és szorgalmatos Iró.*
Földi 1801. április 8-án halt meg.
A’ Botanicára is, valamint szintén a’ Mineralogiára, már öszveszedett ő minden Matériálékat, úgyhogy azok csak a’ rendbeszedő és elrakó Kezeket várják. Egy Európai Nemzet sem ditsekedhetik még azzal, hogy ő néki tíszta, világos, okos, és Systematica nomenclatioval*
Systematica nomenclatio: a fogalmak, elnevezések összefüggő rendszere.
bíró Nat. Hriája*
Nat. Hriája A rövidítés föloldva: Naturalis Historiája.
volna. Homály, zűrzavar és egész Chaos uralkodik, a’ Németbe szintúgy, mint a’ Frantziába, vagy akármellyikbe. A’ Magyar mutathatott volna ebben a’ fontos pontban remeket; ha a’ Halál tőlünk nem irígylette volna Főldiben ezt a’ szerentsénket. Én az említett Tudóssal 6 esztendeig voltam szoross barátságban, esmérem studiumit, esmérem kézírásait. Ha méltóztatik Excád parantsolni: az Özvegytől megalkuszom azokat. – Hasonlóképpen nevezetes Diplomatica*
Diplomatica: oklevéltan, itt régi okiratok, oklevelek gyűjteményéről van szó.
(és többnyire originalis) Gyűjteményje vagyon itt Debretzenben Nagy Gábor Barátomnak, melly mintegy XX Tómusra terjed kissebb, nagyobb Foliántban.
De most többeknek előszámlálásával nem kívánom Excádat terhelni: ha effélékről parantsolatot veszek, akkor kötelességemmé válik az, a’ mitől most tartok, ne talám alkalmatlanságra légyek.
Addigis van betsűletem Excádnak a’ Magyar Kleisttel*
Magyar Kleist: A Tavasz című Kleist-fordítás, amelyet a következő dedikációval küldött: „N: Mélt: Sárvári F: Vidéki Gróf Széchényi Ferentz etc. etc. etc. Ő Excellentiájának mélly tisztelettel a Fordító. mk.
udvarolni; mellyhez ragasztom egy csekély és futó Munkátskámat,*
Nem tudjuk, mi volt az elküldött vers.
melly csak Completatiora való.*
Completatiora való: kiegészítésképpen (completatio: ’kiegészítés, pótlás, teljes számban való fenntartás’).
Örökös tiszteletem mellett magamat újra az Excád nagy lelkű Indúlatiba ajánlom és maradok
N. Mélt. Gr. Excádnak lekötelezett alázatos szolgája. Cs. M. mk.
Debretz. 19 Januar. 1803.