HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Csokonai Vitéz Mihály összes művei
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
Csokonai Vitéz Mihály – Márton Józsefnek
Debrecen, 1801. május 19.
Megjelenése: CsMM, 1844, 862–865. h.; Harsányi-Gulyás, 1922, II. 672–676. l.; CsMM, 1973, II. 866–869. l.; CsMM, 1981, II. 423–425. l. Mindegyik kiadás márciusi dátummal közölte. Jelen közlésünk alapja: CsLev. 127–130. l.

Szövegkritika: A lap szélei kissé megrongyolódtak, így több helyen rosszul olvasható a szöveg, egy-egy szó, szórészlet hiányzik. A levélben utóbb idegen kéz hosszabb részeket ceruzával aláhúzott.

Keletkezése: Toldy, noha márciusi dátummal közölte, életrajzában – minden megokolás nélkül – azt írta, hogy ez a levél „nem martiusban, hanem májusban költ” (CsMM, 1844, XLVI. h.). A május („Maii”) a lap sérülése miatt alig vehető ki, olvasatunkat tárgyi érvekkel is alá kell támasztani, szemben az eddigi kiadások márciusi dátumozásával. A március olvasat azért zárható ki egyértelműen, mert a levélben Csokonai Földi Jánost néhaiként említi,* márpedig Földi április 6-án halt meg. Március közepén nem érdeklődhetne még afelől sem, hogy miért nem kapott választ Görög Demeterhez írott levelére, amit március elejénél előbb nem küldött el (ld. az 1801 március elején, február végén írt levél jegyzetét*). Továbbá nemigen kérné a választ márciusban Sárospatakra, ahol majd csak július második és harmadik hetét fogja tölteni. A rosszul olvasható dátum kiegészítése tehát csak május lehet. A levél megérkeztéről, válaszról nincs tudomásunk (ld. erre nézve még az 1801. július 9-i levél jegyzeteit*).

Kapcsolattörténet: Márton József (1771-1840) újságszerkesztő, nyelvkönyv- és szótáríró, a bécsi magyar művelődés egyik jeles alakja, Csokonai műveinek kiadója (1813., 1816., vö. CsÖM. I. 282–289. l.). Csokonai a debreceni kollégiumból ismerte (Márton 1787-ben subscribált, ld. BarkócziJegyz. II. 28. c. 1., 202. l.), erre utal az 1801. május 19-i levelében,* mikor „hajdani” barátságukra hivatkozik. Az ugyanitt említett „múltt Ősszel” való találkozásukról nincs e levélen kívüli tudomásunk. Felújított kapcsolatuk kezdete tehát 1801 őszére tehető, s ez bizalmat ébreszthetett Csokonaiban, mert e levélben munkái kiadására kéri fel Márton Józsefet, ő maga pedig Márton német-magyar szótárához gyűjt anyagot, mint levelében írja, meglehetős intenzitással.* E témák mindvégig tárgyai lesznek levelezésüknek, amelyből azonban csak Márton levelei maradtak fenn a továbbiakban. A levélben szó esik még a Görög Demeterhez írott levélről is, kapcsolatuk eme részére nézve ld. A Magyar Hírmondóról* című résznél. Figyelmet érdemel továbbá, hogy a szövegbe szőve olvasható Csokonai egyik legbensőbb vallomása írói hivatásáról, melyet szinte minden szakirodalmi munka idéz és kommentál. Mártonra nézve ld. Mikó, 1986; Csokonaival való kapcsolatáról főleg 29., 140–144. l., Csokonai-kiadásáról 146–158., 256–260. l.
Márton és Csokonai kapcsolatában – Márton fennmaradt leveleinek számát tekintve (10 db) – az 1802 októbere és 1803 februárja közötti hónapok a legintenzívebbek, ennek nyitánya az 1802. október 19-i levél.* Ekkoriban Csokonai két kiadási tervének megvalósításában működik közre Márton, Bécsben cenzúráztatja, nyomtatja a Muzsikális Gyűjtemény és az Anakreoni Dalok köteteit. Közben Csokonai Debrecenben gyűjti a szavakat, valamint az előfizetőket Márton szótárához. A Magyar Hírmondó számára pedig alkalmi költeményt fordíttatnak Csokonaival, aki maga is ír egy verset a „hadi oskola” megalapítására. A költő levelei nem maradtak fenn, mint ahogy kapcsolatuk további időszakából is alig találunk nyomokat, pedig tudjuk, továbbra is érintkezésben voltak.