HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Csokonai Vitéz Mihály összes művei
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
[Aʼ Varázssíp áriái versben]
Nro 2.
A’ madarász vagyok én la
Vígadok hajsza hopszasza.
*
<Esmér engem> fölé írva A’ madarászt
A’ madarászt minden határ
’S*
<olvashatatlan szó>
fia Apja esméri már.
Tudok a’ madár tsaláshoz
Jol értek a’ Sipoláshoz
Azért lehetek ílly vídám
Mert minden madár enyim ám! –
Héj eggy Lyányhálot fonhatnék;
Majd tutzettel is foghatnék,
Akkor *
<K>
öket mind be zárnám
’S minden Lyány enyim lenne ám.

Nro 3.
Ez a’*
Ez olvashatatlan szóból javítva, a’ beszúrva
kép oly*
oly beszúrva
bájóló szépség
Millyent*
Mit-ből javítva
egy szem se látott még.
Érzem *
<hogy> fölé írva tőled,
tőled, mennyei Kép
Szívem *
<be tsiklandozva> fölé írva ujabb mozgásba
ujabb mozgásba lép. *
Ezután három sor olvashatatlanul áthúzva.
Mi ez meg nem mondhatom épenn
De érzem hogy éget Tüzképenn.
Ez az érzés szerelem tám?
Az, az, szerelem, a’ biz’ ám.
Oh ha ötet megtalálhatnám!
Óh ha már elöttem láthatnám!
Én mindjárt – mindjárt – hevűlő
De mit mindjárt? – hév örömembe
Szorítnám *
<vídám k>
forro Kebelembe,
’S örökre enyím lenne ő.

Nro 4.
Oh ne reszkess, kedves fiam!
Bőlts vagy te jámbor ’s ártatlan;
Illy ifjú legjobban vídíthatná*
vídítha<g>tná
meg
Eggy Anya szívét melly gyászba kesereg.

*
<Búval fájdal> fölé írva Ah
Ah sírva kell élnem világom;
Mert Leányom nem lelem fel,
Elveszett véle boldogságom –
Eggy *
<gonosztévő lopta> fölé írva átkozott ragadta
átkozott ragadta el.
Most is látom mint fél,
Millyen kínok köztt él,
Látom reszketésit,
Kínos küszködésit.
Látnom kellett mint*
mint sor fölé beszúrva
ragadtatott,
*
<Ah>
Ne hagyj! *
<tőbbet nem> fölé írva mind e’ vólt a’ mit
mind e’ vólt a’ mit szólt
Hijjába *
<tette jajgatását> fölé írva könyörgött
könyörgött ’s jajgatott
Mert*
Mert sor fölé beszúrva
Az én *
<segedem> fölé írva erőm
erőm gyenge vólt.
Te *
<mellette> fölé írva érette
érette ki fogsz kelni,
Te léssz az ő Megmentője
’S *
<Győz>
Triumfba foglak szemlélni
Te *
Te utólag beszúrva <Ugy lesz>
bírod *
<meg> fölé írva úgy
úgy örökre, te.

Nro 6.
Jövel be tsak te szép Tubú.
Óh melly nagy Kín, melly gyötrő bú!
*
Utólag beszúrva, aztán áthúzva <Már>
Éltednek*
Életedet-ből javítva, utána <már el veszem>
véget vetek,
*
<A’> haláltól <fel sem veszem>; a haláltól h-ja H-ra javítva
Haláltól nem reszketek,
*
<Tsak hogy Sírok tsupánn> fölé írva <fogytánn> Tsak az
Tsak az anyámat szánom én
*
<Tudom a’ bú halált hoz rá> fölé írva Jaj
Jaj búvába meghal szegén.
Rabok!*
Rabok <, tegyetek lábaira zár> fölé írva lábánn legyenn; a vessző felkiáltójelre javítva
lábánn legyenn bilints
*
Az előző, kihúzott sorban <El kell veszned mérgem miatt!>
Mérgem semmivé tészen.
Oh ölj meg bár egészenn,
Ha már, Barbar! *
<lágy szíved> fölé írva érzésed
érzésed nints.
Most furt! magam lészek itt már.
Hol vagyok én? Lábam *
<most>
hol jár?
Aha! azok emberek;
Bátrann! bé megyek bár.
Szép Lyányka, ez ám már
Hoszínű, ’s még tsak gyerek.
Hu! ez *
<az az> fölé írva a’ Kan
a’ Kan Ördög valóba!
*
<Ne bánts>
Engedj meg, ne vigy pokolba!
Hu! hu! hu!

Nro 7.
*
<Minket>
A’ férjfiaknak, kik szerelmet
Éreznek, jó a’ szívekis
Érezni édes gerjedelmet
Kell néh’*
néha-ból javítva
az Asszonyoknakis.
*
<Nemünk tsak> fölé írva Szívünk kedvet
Szívünk kedvet Ámorba lél,*
Amor <a’ lel>-ből javítva
*
<Kedvet ts>
Nemünk tsak Ámor*
Ámor a sor fölé beszúrva
által él.
Ámor édesiti terhünket.
*
<Őtet imádja> fölé írva Néki áldoz
Néki áldoz minden élő
Ő *
<fűszerszámozza> fölé írva balzsamozza
balzsamozza éltűnket
A’ természet*
természet<be>
rugója ő
*
<Fő tzélja>
Felséges tzélja jelenti
Hogy nints ollyan*
olly-ból javítva, hozzáírva
*
<felséges>
nemes semmi
Mint az Asszony és a’ Férjfi
Az Asszony és a’ Férjfi
Eggyütt a’ főld Isteni.

Nro 8.
*
<Tzélodra>
Ez út*
út<on mégy veze>
visz el Tzélod felé,
*
<Tsak Ifju>
Tsak emberűl kell *
<vitézkedni>
triumfálni.
Vedd hát *
<a’ mi okosságunkat> fölé írva Intésünket vedd
Intésünket vedd bé:
*
<’S>
Tudj hallgatni tűrni, ’s *
<szenvedni>
megállni –
Ifjak mondjátok meg hát
Meg menthetem é Paminát.
Ezt meg nem jelenthetjük mi –
*
<Tudj>
Tudj hallgatni tűrni ’s *
<szenvedni>
megállni –
Tsak ezt*
Tsak ezt a sor fölé beszúrva
Gondold meg: *
<ezt: tsak>
légy férjfi,
Ugy emberül fogsz triumfálni.

Nro 10.
*
<E’ síp melly erős hangot ád> fölé írva Varázs Hagod <ha>, melly erő<t>s lám,
Varázs hangod, melly erős lám,
Lám, kellemes síp, te általad
*
<A’ vad> fölé írva Hozzám
Hozzám Minden vad *
<vig áll> fölé írva <hozzám>
vígann szalad.
Ah*
Ah a sor fölé beszúrva
Tsak Pamina nem *
<vidúl rád>
jön ám.
Pamina, *
<halljad>
halld *
<meg> fölé írva tsak
tsak, halld tsak meg!
Mit *
<tesz> fölé írva ér
ér! Hol? ah! hol lellek meg!
Haa ott Pagenot hallám!
*
<Látta már>
Már ő*
ő a sor fölé beszúrva
Paminát látta tám,
Tám már ő véle hozzám jő,
’S e*
E’-ből javítva
hang *
<mutatja> <jelenti> alá írva vezet hogy
vezet hogy hol van ő.

Nro 11.
*
<Ennél ke Illyes mit valaha hallottam már> fölé írva Soha sem hallottam hasonlót még
Soha sem hallottam hasonlót még ehez!
Melly ditső hangzás ez, melly szép hangzás *
<vár>
ez!

Nro*
E’ tsengettyűnek párját
Ha minden lelhetné
Ellenségek*
Ellenségek<nek>
táborát
Könnyenn szélt vehetné.
*
<És miattok élt lakhatba< fölé írva Életében vidítná a’
És életében vidítná a’
Leg *
<jobb> fölé írva kedvesbb
kedvesbb Hármónia*
Hármóniá<ban>; Hármónia [em.]
*
<Baráti> fölé írva A’ szíves
A’ szíves Hármónia
Űzi az Aggságot.
*
<Ez édes> fölé írva Köztünk
Köztünk szimpátia
Terjeszt boldogságot

Nro 15.
Oh Ízis és*
’s-ből javítva
Ozíris *
<e’ párnak adjátok kér> efölé írva <hadd nyerjen kérve> ezek fölé írva végtére
végtére
*
<Adjátok a’> efölé írva <E’ Párnak> emellé, a sor fölé írva Nyerjen
Nyerjen Bőlts*
Bőlts<esség’>
Lelket*
Lelkét-ből javítva <?> fölé írva ez új
ez új Pár,
*
Efölött a következő három áthúzott sor olvasható: <Most idegen utonn hordjátok> / <Minden baj köztt állandóan merjen, > / <Mig ez idegen útonn jár.>
Erősítsd bujdosók vezére
Hogy meg ne rontsa semmi kár –
Hadd lássa hasznát Probájának.
’S ha végénn mérész Pályájának
Meghal, Virtusa Bérébe
*
<Szent>
Ditső lakhelyedbe*
lak<ó>helyedbe
vidd be.

Nro 16.
Az*
Az utólagos beszúrás
Asszonyfortélyt kerűljétek:
*
<A’ tiszt> fölé írva E’Törvényt
E’ törvény a’ *
<frigy>
frigybe első!
Sok bőlts embert megtsalt e vétek,
Hibázott ’s ált*
ált olvashatatlan szóból javítva
nem látta ő.
Elhagyatott végre a’ kába,
Hüvségéért sok bosszút nyelt!
Kezét *
<akkor>
törte de mind hijába,
Bérűl*
Bérűl a sor fölé beszúrva
Halált ’s kétséget lelt.

Nro 18.
Minden *
<érez>
vígad szerelembe*
szerelmet-ből javítva
Játzik, tsókol, Kintsével;
Én*
Én utólag beszúrva
kerűljem ezt *
<szerelmet>
szívembe,
Hogy a’ fekete nem kell.
Eggynek szívét reménylhetem,
Kedvelhet engem eggy szűz, [MTAKK K676, 87b]
Ah Lyányka nélkűl életem
Vólna *
<ts>
Pokolbéli tűz.
Azért szívem, mig tsak élek,
Tsók *
<köztt>
és szerelem közt vér! –
Kedves Hold, megbotsáss kérlek,
Engem szeret eggy fejér! –
Szép ő! megfogom tsókolni
Hold! vond magad fél felé.
’S ha restelled ezt szemlélni
Oh úgy a’ szemed hunyd bé.

Nro 19.
Szivembe Pokol dühe *
<forr> fölé írva forr
forr lángokkal
Halál s’ Kétség *
<ég>
tüzel körűlöttem!
Tsak meg ne öld Szarasztrót száz Kínokkal,
*
<Soha>
Nem léssz az én Lyányom nem*
nem a sor fölé beszúrva
soha sem.
Elhagyom *
<ezért> a sor fölé beszúrva, utána még mindig a sor fölött Lelked ’s
örökre Lelked ’s megvetem
Széttöröm Természet’ minden Lántzát,
Ha Szarasztrót véled meg nem öletem!
Hallj *
Halld-ból javítva <mérget> fölé írva bosszút
bosszút, – Ég Főld! – *
<Küldd> alá írva hallj
hallj Anya Átkát.

Nro 20.
*
<Még>
bosszullás nem jöhetett,
E’ szent helyekbe bé. –
’S *
<a’ bünöst>
ha ki vét; a’ szeretet
Tériti jobb felé.
És *
<’S baráti köztt kézen fogva vigadozva jár> fölé írva e’ boldog <örömmel> Házába már
e’ boldog Hazába már
*
<Jár vígann a’ jobb Országba Itt a’ boldog Hazába> alá írva Baráti köztt vígadva
Baráti közt vígadva jár [87a]
*
<Itt>
Árúló fortélyait
Itt egy ember nem lát
Mert szereti társait
’S*
’S utólag beszúrva
Mindennek *
<bünt>
megbotsát
*
<’S>
Ki*
Ki<nek>
eggy*
eggy a sor fölé beszúrva
illy Tudományt megvét
Nem érdemel Ember nevét.