Kézirat

A Bereg Vármegyei Dialectusnak és közbeszédnek esmertetése (Beregszászi Nagy Pál)

A Birtok előtt álló Birtokost a 3.ik esetbe kellene tenni (Ismeretlen)

A birtokos és birtok nevek világosabb kifejezésökről (Folnesics Lajos)

A Bontzolás Tudománnyának Tulajdon vagy Mesterségi szavainak (Terminus technicus) le irása (Cservenyák János)

A Böltselkedés Tudományjának Történet-irása, mellyet forditott Fel-Apáthi Molnár Sándor… Ehez járulnak A Böltselkedésben elő-forduló Mester-szavak (Fel-Apáthi Molnár Sándor)

A bővítésről (Kazinczy Ferenc)

A' Cz' és Cs' Apologiája. - Dunaiság - Tiszaiság (Kazinczy Ferenc)

A Deák Nyelv belső Alkotmányának a Magyar Nyelv belső alkotványába való Béfolyásáról és annak mind Hasznáról mind Ártalmáról (Gáthy Károly)

A Duna Meljéki, és Tiszavidéki Magyarság szemközt állva (Ismeretlen)

A Dunántullévő Ev. Gyülekezet Superintendentiájának a Magyar nyelv előmozditása véget tett rendelése. Részes kivonás (Kis János)

A Glottomachusok bevezető (Kazinczy Ferenc)

A Könyv nyomtatás Mesterségéről, metszésről, Pápa Szemről s messze látó Csökről egy két szó (Lassu István)

A Külföldiek és a hazánkban levő idegenek Nemzetünkről nem itélnek balul, a mire mi ő nékiek okot nem is adunk (Kovacsoczy Ádám)

A magyar Alphabétumról a Tudományos Gyüjtemény számára (Ismeretlen)

A Magyar Alphabétumról szólló Irásba a következő változtatásokat kell felvenni (Ismeretlen)

A Magyar Grammatika Kézi Könyve (Toldy Ferenc)

A Magyar Irásról (Ismeretlen [S. G. P.])

A Magyar Kitonitsbol a Törvényes Deák Szóknak magyar forditások (Szedteki Nemes Ferenc)

A Magyar Literaturának Egy része, melly A Királyi Fő Helytartó Tanátstól illy tzim alatt: Brevis Institutionum Lingvae Hungaricae adumbratio: helyben hagyott Intézet szerént kimiveltetett (Ismeretlen)

A Magyar Nemzeti Muzeum 1820. és 1824. pályatételére beküldött dogozatok (Ismeretlen)

A Magyar Nemzetnek Babartoeasphaloi Régi Nyelvéről (Horvát István)

A Magyar Neveknek Esetekről es Igéknek Hajtogatásokról az 1819 esztendőre való kérdésre (Gáthy István)

A magyar nyelv (Dessewffy József)

A magyar nyelv bevezetése Arad vármegyében (Vásárhelyi János)

A Magyar Nyelv Historiája (Horvát István)

A Magyar Nyelv Jelességei az európai holtt és élő nyelvekkel egybehasonlítva (Kolmár József)

A Magyar nyelv tsinosulásáról rövid értekezés (Liptay József)

A Magyar nyelv tudományos ösmérete, helyesebben a Magyar literatura története (Horvát István, Nagy Alajos Anzelm)

A magyar nyelv ügyéről írt dolgozat (Kiss József)

A magyar nyelv' előmozdításáról töredékek (Teleki László)

A Magyar Nyelvnek Egyenes Folyását esmértető Versek Előkerülhető Tárgyokban (Benyák József Bernárd)

A Magyar Nyelvnek Elsősége az Európai Nyelvek felett (Gáthy István)

A Magyar nyelvnek eredeti és törzsökös elsőségéről (Medyri József János)

A Magyar Nyelvnek Tudományos Története (Horvát István)

A’ Magyar Nyelvről, annak természetéről, mostani koráról ’s szükségeiről (Kazinczy Ferenc)

A’ Magyar Országiaktól külömböző Erdélyi szavak (Döbrentei Gábor)

A Magyar Philologia (Horvát István)

A Magyar Szó Régisége (Ismeretlen)

A magyar Szógyökerek Temérdeksége, és Természeteknek Különössége (Tar Mihály)

A magyar vers szerzés mesterségéről szólló gondolatai (Teleki László)

A Magyarosságról (Zsoldos János)

A Metafizika Lehetőségéről, leforditotta Marjay Albert, Magyar filozófiai műszavak jegyzékével (Marjay Albert)

A németeknél szokásba vett Magyaren szó helyességéről (Szilágyi Sámuel)

A Nemnek a Magyar Nyelvben lejendő béhozatása ellen (Ismeretlen)

A Nemzeti Muzeum 1817 esztendőre való Jutalom-kérdéseire tett Feleletek (Kassai József)

A Nemzeti Muzeum 1818 esztendőre való Jutalom kérdésére tett Felelet (Kassai József)

A Nemzeti Muzeumnak Jutalom kérdéseire való Feleletek. 1816 esztendőre való kérdés (Kassai József)

A Nemzeti Nyelvért (Balla Károly)

A Nyelv ügyének némelly támaszairól (Hrabovszky Dávid)

A Nyelv változásairól, Menage-kivonat (Kölcsey Ferenc)

A Nyelv, Az Irás Feltalálása; A Magyar Nyelv Bölcsője, s Legrégibb Maradványaink (Kazinczy Ferenc)

A’ Nyelvrontók (Kazinczy Ferenc)

A nyelvről és szüksége határairól (Csergheő Ferenc)

A nyelvtudomány felosztásának sematikus ábrázolása (Horvát István)

A’ Philologusz és Nyelvünk Nemtője (Szemere Pál)

A Plagium Literariumról vagy Tudományos Tolvajságról (Kovács Sámuel)

A Régi Magyar Könyvekről Három Értekezések (Horvát István)

A szóknak korai (Szemere Pál)

A szóknak koraik (Szemere Pál)

A Talan, Telen és Atlan, Etlen Tagadókról (Holéczy Mihály)

A többesszámbéli Birtokosragásztékról (Ivanovics András)

A Tövisek és Virágok Széphalom (Sáros Patak) 1811. 52. lap. 8-adr. Motto: Erke des Geists und der Kunst sind für den Pöbel nicht da. Goethe [Recenzió] (Szemere Pál)

A Ts, és Tz betüknek Védelmeztetésök (Horvát István [Boldogréti Vig László])

A Tudomány – s Nyelv-Tanitás helyes öszveköttetéséről a Felsőbb Tudományos Intézeteken (Miklós László)

A Tudományos Gyüjtemény 1822-diki folyamotjának 4-ik kötetében a 119-dik lapon ki tett kérdések közzül ezen 3-dikra: Mitsoda be folyása vólt a deák nyelv belső alkotmányának a magyar nyelv belső alkotmánnyába?… Próbafelelet (Beregszászi Nagy Pál)

A Tudományos Gyűjtemény 1825beli második kötetébe találtato Tzikkelyhez, melynek ez a neve: Litteraturánk akadállyairól, egy két szó, - még egynéhány szó (Ismeretlen)

A Tudományos Gyüjteménynek, e folyó 1818-ik Esztend. II-ik Kötettye 122-ik lapján a Magyar hellyes Irásban, mint kellessék a C. cs-el vagy ts-el vagy ellenben, jobb légyen e a cs-el élés a ts-nél? (Mocsáry Antal)

A Tz és Ts betükről (Peretsenyi Nagy László)

A zs. betüről. – A Tobákolás (Szeder Fábián)

Abéczé (Szemere Pál)

Archaeo-Neologicon (Helmeczy Mihály)

Az Aaraui tudományos Folyó-irásban 1821-ik Eszt. egy valaki által Nemzetünk ellen a Tótoknak illetlen módokon kénszeritő Magyarositásokról ki-adott méltatlan rágalmazására [...] elől adott Véd-irásához, egy kevés pótolék (Ismeretlen [N. M.])

Az Aradi Hivségnek kinyilatkoztatott Záloga. Az 1818. Esztendőbéli Februárius 12-dik Napjára. Beszéd… I-ső Ferentznek Születése Napján (Peretsenyi Nagy László)

Az esdeklő Magyar nyelv (Boros István)

Az ik végzetü Igék Természetéről, A visszás Ujitók kitsapongásai ellen (Tar Mihály)

Az ik-végzet igéinkben (Ismeretlen)

Az Irás a Beszéd Beszédjének Beszédje (Széchy Károly György)

Az uj magyar szókról (Patonyi Tádé)

Az uj szókról (Kazinczy Ferenc)

Az Uj-Holmi Szerzőjéhez Tudós Czinke Ferentz Urhoz, Peretsenyi Nagy László! (Peretsenyi Nagy László)

Barátságos s ügyes Felelet azon Barátságos Szem-ügyre (Ismeretlen)

Batsányi János kéziratos bejegyzései A Magyar Tudósokhoz című művében (Batsányi János)

Borsodi Magyar-Nyelvű Szóradék (Jánosfy Rajnald)

Czigány grammatika (Szmódi János)

E könyvnek: A Filosofiának talpigazaira épitett Felelet… irta Verseghy Ferenc rövidre vont foglaltja, némelly észre vételekkel (Verseghy Ferenc)

Egy barátságos kérés, Nemzeti Iróinkhoz (Ismeretlen)

Egy két szó a Magyar nyelv és literatura köztételéről a hazában (Dessewffy József)

Egy keveset a Helyesirásról (Ismeretlen)

Egy Literaturánk Pártfogojójához (Szeder Fábián)

Egy pár Jegyzet a Kritikáról (Kiss Sámuel)

El határozása E Kettőnek: I-ször Hogy a Honnos és Magyar ez leg régiebb lévén, valamint Magábul Népes Gyarmatokat, ugy az által más Nemzeteknek Nyelvet is adott (Peretsenyi Nagy László)

Elmélkedés a Külföldi Grammatikák hasznokról a Magyar Nyelvre, a Szapora, közönséges Irásra és Nyelvre (Gáthy István)

Elmélkedés a magyar nyelvről (Keszthelyi László)

Elő-szó, Az avulni kezdő és a nagyon ujítgató Irásmódról a Magyar nyelvben (Dessewffy József)

Előbeszéd Sallustnak forditásához (Kazinczy Ferenc)

Elvkeresés (Szemere Pál)

Erdélyből. Magyar Nyelven megjelenő Munkákról jelentések (Ismeretlen)

Erdősz Tudományi Mester-szók (Ercsei József)

Eredeti Kézi Irások az Elődiekből (Peretsenyi Nagy László)

Értekezés A Magyar Declinatióról és Conjugátióról (Beregszászi Nagy Pál)

Értekezés a Magyar Igék határozatlan és meghatározott formajjokról, és az azzal való élésről (Lassu István)

Értekezés A Magyar Nevekben való Esetek Számáról, és A Szenvedő Igének formájáról (Drágfy Pál)

Értekezés a Magyar Nyelv szó ejtéséről (Elter József)

Értekezés A Magyar nyelv tökélletességének előmozditásáról (Ismeretlen)

Értekezés. A magyar nyelvbeli függelékekről vagy ragasztékokról (Beregszászi Nagy Pál)

Értekezet a Magyar Nyelvről (Svatics Ignátz)

Észre vételek azon Munkátskáról, mellynek czime ez: Öröm Ünnep sat., Kiadta Papp Jósef, Pest, 1824, Petrózai Trattner János Tamásnál (Papp József)

Észrevételei A Német (Zeitschrift) hónapi Irásnak III. Része II. Kötetjének 111-115. Levelein Elő Jövő Egynéhány Állatásokra. I. Szakasz. Az Efféle Szavak „Adja. Mondja,” s.a.t. Jól Iratnak-E (Horvát István)

Eszrevételei A Tudományos Gyüjtemény XI. kötetjében előforduló némelly fontolatlan kifejezésekre (Vidi János)

Észrevételek (Ismeretlen)

Észrevételek a magyar írótsinrul (Ismeretlen [G. M. B.])

Észrevételek Beregszászi Pál értekezésére a magyar Orthographiáról. T. I.-től (Takács József?)

Észrevételek Beregszászi Pál Professor Urnak Értekezésére a Magyar Orthograpiáról (Takács József)

Etymologiai Lexicon magyarban (Szemere Pál)

Euphoniáról (Ismeretlen)

Fejtegetése a Hazai Literátura Pallérozására lántzoló kötelességnek (Ismeretlen)

Felelet azon kérdésre, III-dik az 1817 Esztendőben, mellyik vólna azon legalkalmatosabb mód, melly szerént egy tökélletes Magyar Szókönyvet… lehetne késziteni? (Peretsenyi Nagy László)

Felelet Mind az öt Kérdésre, melj 1817dik Esztendőtől fogva 1820dikig a Magyar Nyelv kimivelése ügyében feltétetett (Kollár György)

Felelet philologiai kérdésekre (Holéczy Mihály)

Felelete a benn irtnak a Magyar Museum által 1820-ban November 15dikére tett ezen Jutalom kérdésre: Menynyire lehet használni a Külföldi hires Tudosoktól rendbe szedett közönséges Grammatikáknak ujjabb Találmányit a Magyar Nyelvre nézve? (Gáthy István)

Feljegyzés a Mondolatról (Kazinczy Ferenc)

Feljegyzése azon Kereszt Neveknek, melylyekkel a Magyarok a régi és mostani Időkben leginkább szoktanak neveztetni (Kovács János)

Felszóllalkozás Az Oláh nyelv mellett, Kik Magyar és Erdély Ország Szélein most lakoznak (Peretsenyi Nagy László)

Flexiok és interrogativumok (Szemere Pál)

Folytatása a Literáturát hátráltató akadályoknak (Ismeretlen)

Gazdag szótár magyar, német és deák nyelven (Simai Kristóf)

Gyenesi Máté észrevételei a Tudományos Gyüjtemény 1829-30-ki köteteiben előfordultt némelly tárgyakra s fejezésekre (Gyenesi Máté)

Gyökérösmérő és Magyar gyökszótár (Ormós József)

Gyökosztály (Szemere Pál)

Három kérések a Magyar Írókhoz, jelentés a könyvnyomtatókhoz (Boér Sándor)

Hát már Ház sem magyar szó? (Podhraczky József)

Hazafiui Szó idegen nyelvü Lakos Társaimhoz (Terhes Sámuel)

Helyesebb-e a C., Cz., Cs-sel élés a Tz. Ts. használatánál? (Nagy Imre)

Hogyan lehetne a Philosophia szó helyébe tökéletesebb magyar remek kifejezetet állitani (Kis János)

Hol vette magát ez a szó: Idomtalan? (Ismeretlen)

Homiliák, Magyar Nyelven, a XVIdik Századból (Kazinczy Ferenc)

Honnat származik ezen szó, Isten’ a Magyaroknál? (Melczer János)

Honni harmat. Zseb Könyv A Nemzeti Pallérozódásról (Udvardy Csorna János)

Hozzá adások, és Észre vételek. Az 1826-diki Tudományos Gyüjteménynek 2-ik Kötetyében feljövő Baranya Vármegyei szókra, s jegyzésekhez (Ismeretlen)

Igazat mutató Tükrötske, az Ó és Uj Magyarhoz Toldalékul (Máttyásy József)

Igazi Magyar Poézis, Vagy-is A Magyar-Hangzat szerént készitett Vers-Szerzés mestersége (Édes Gergely)

Igénytelen kisérlete Veszprém vidéki nehány helynevek értelmezésének (Örsi Mórocza Dániel)

IIdik Fridrik Pruszszus hajdani Királynak a Német Literaturáról való Elmélkedése (Kovács Sámuel)

Index Alphabeticus continens varias voces hungaricas, praesertim difficilieres, aliaque notatu digna, I (Gombos Imre)

Index Alphabeticus continens varias voces hungaricas, praesertim difficilieres, aliaque notatu digna, II (Gombos Imre)

Irotsinunk megjobbithatása (Bayer Márton)

Ítéletes Magyar Nemzeti Nyelv-tanító (Kassai József)

Javallat a Tudom. Gyüjteménynek kapósabbá tevésére (Ismeretlen)

Jegyzőkönyvi kivonat a Pest vármegye a közgyűlésén Marczibányi István által tett alapítványról 1815-ben (Ismeretlen)

Jerusalemnek a Német Literaturáról való Értekezésének Veleje (Kovács Sámuel)

Jogi formularium (A Hivatali Levelezésnek Módos Szavai) (Ismeretlen)

Jószóláshoz szolgáló Szerletek, egybe szedette Paulik János cs. és k. Fő Strázsa-Mester (Pavlik János)

Jutalom-felelet ezen Kérdésre: Vagynak-e az Erdély Országi Magyar nyelvnek a Magyar Országi Nemzeti nyelvre különösségei? Ha vannak, mellyek azok, és mellyek egyenesen a Székelység Magyar nyelvének különös tulajdonai? (Kováts Tamás, Rudics Máté)

Jutalomtételek 1819. Esztendőre (Szeder Fábián)

Képzőművészség és költés (Kölcsey Ferenc)

Kérdései a magyar nyelv tudományos történetéből (Horvát István)

Ki-vonások a' Magyar Ékes-Szóllásnak bővebb Ismértetésére nézve (Peretsenyi Nagy László)

Kisfaludy Sándornak és Kazinczy Ferencznek Fő Tisztelendő Ruszek Jósef Hahóti Apát Urhoz irt Tudományos leveleik (Kisfaludy Sándor, Kazinczy Ferenc)

Kisfaludy Sándornak és Kazinczy Ferencznek Fő Tisztelendő Ruszek Jósef Hajóti Apát Urhoz irt Tudományos Leveleik (Kisfaludy Sándor, Kazinczy Ferenc)

Koncz József felelete a magyar n. Muzeum által 1820-ban kihirdetett négy pályakérdésre (Koncz József)

Költészeti és nyelvészeti vélemények (Szemere Pál)

Könyv visgálat, Vitéz Gerstner Ferenc és Vargha János utakról, hajózható csatornákról és vasutakról irott, 1828-ban megjelent művéről szóló ismertetés (Ismeretlen)

Kresznerics szótára (Ismeretlen)

Legrégibb magyar nyelvemlékek (Ismeretlen)

Levelek beszédek értekezések (Teleki László)

Magyar eredetű görög héber és oláh szók (Döbrentei Gábor)

Magyar Grammatika avagy Nyelvtudomány (Verseghy Ferenc)

Magyar Helyesirástan (Horvát István)

Magyar Helyesolvasás- és Kimondás-tan (Orthoepia seu Orthophonia.) (Horvát István)

Magyar közmondások (Kresznerics Ferenc)

Magyar Literatura (Horvát István)

Magyar Litteratura (Horvát István)

Magyar Nyelv és Irás elsősége az Európai Nyelvek felett, egy Philosophusi Nyelv rövid Rajzával, a Magyar Muzeum által tett Jutalom Kérdésre (Gáthy István)

Magyar Nyelv Mester vagy is A’ Magyar nyelv’ természetét előadó ’s törvényeit tanító Mester (Édes Gergely)

Magyar Nyelv-ere – vagy is – A Közönséges Emberiség meg-szóllamlásának eredeti Hangjáról (Peretsenyi Nagy László)

Magyar nyelvtani értekezés (Holecz András)

Magyar Prosodia és Metrica (Rumy Károly György)

Magyar szavaknak Eredete és Régisége (Jankovich Miklós)

Magyar szók és kifejezések (Dessewffy József)

Magyar szók szemelvénye (Nagy Gábor)

Magyar Vezetéknevek a nemzetek nevezeteitől származtatva (Nagy Gábor)

Magyar! Mit jelent ezen Szó: Magyar? (Mándi Balla Károly)

Magyar, Török, Német Szókönyv (Maróthy Mátyás)

Magyarkodás, A Nemzeti Muzeumnak Jutalomkérdései való Feleletek. 1815. esztendőre való kérdések (Kassai József)

Magyarkodás. 1815. esztendőre való jutalom-kérdés (Kassai József)

Marczibányi-díj kiosztásakor mondott beszéd (Teleki László)

Második felelet a Tudományos Gyüjtemény multt 1818-ik esztendei II-dik kötetébenn tett kérdésre: valljon a c, cs, és cz-vel, a vagy a ts és tz-vel való élés egygyez-é meg jobban a Nyelvünk Filozófiájával? (Kassai József)

Meg czáfolások közé (Ismeretlen)

Megeggyesztetése Az Ó és Uj honnyi Beszéd szabásait követő Magyaroknak, az Eredeti – vagy is Gyökér Szavak, s Ágozatainak Kikeresése – s foglalatos Előadása által (Peretsenyi Nagy László)

Megigazítás Némelly viszsza-éléseknek - mellyek a' Magyar hellyes-írás ellen ártatlanúl Követtettnek (Peretsenyi Nagy László)

Mennyire Lehet Használni A Külföldi Hires Tudósoktól Rendbe szedetett Közönséges Grammatikának Ujabb Találmányait A Magyar Nyelvre Nézve? (Szemere Pál)

Minő neveket tulajdonítottak a régi történetírók a magyar nemzetnek? s a t. (Kereszturi József)

Módositható Utmutatás: Miképpen kellenék a hazai Magyar Nyelv-tenyésztésének öregbedését legérdeklőbben elémozdittattni??? (Peretsenyi Nagy László)

Mondolat a Magyar Nyelv ki-miveléséről és azt tárgyazó külömbféle Segédekről (Szentgyörgyi József)

Mondolat A Magyar Nyelv ki-miveléséről, és azt tárgyazó külömb féle Segédekről (Ismeretlen)

Nagy Gábor felelete Kazinczy Ferenczhez, némelly szokatlanabb magyar szavak és szóllásmódokról (Nagy Gábor)

Nagy Sámuel, Magyar Dictionárium, avagy ollyan Szó Könyv, melly a Magyar akár Ásiai, akár Európai eredetü Szavainkat, Anya Gyökereiknél fogva, és azokból származó Leány szavaink Ágadzását rendbeszedi (Nagy Sámuel)

Nagyságtudományi műszavak (Bitnitz Lajos)

Némely Recensiok iránt való észre vételek (Ismeretlen)

Némelly észrevételek és megjegyzések a mejj szóról irt két különös értekezésre… (Beregszászi Nagy Pál)

Némelly Jegyzetek azon Recensióra, mellynek Czimje: Gróf Szécsényi István mint Iró és Vélemény a Világ czimü munkáról. Kiadta Balásfalvi Orosz József Zala V. Táblabirája (Balásfalvi Orosz József)

Némelly ritkább Magyar szavak, helyes Kiejtések s Közmondások Gyüjteménye (Laszkalner Antal)

Nyelv és Literatura (Kazinczy Ferenc)

Nyelvészeti és irodalomtörténeti írások (Kazinczy Ferenc)

Nyelvészeti feljegyzések (Kölcsey Ferenc)

Nyelvészeti feljegyzések, szólisták (Kazinczy Ferenc)

Nyelvészeti írások (Rumy Károly György)

Nyelvészeti írások (Berzsenyi Dániel)

Nyelvészeti jegyzetek (Berzsenyi Dániel)

Nyelvészeti jegyzetek (Döbrentei Gábor)

Nyelvészeti tanulmányának töredéke (Berzsenyi Dániel)

Nyelvészeti tárgyú cikkek az 1810-es és 1820-as évekből (Kazinczy Ferenc)

Nyelvtani értekezések (Ruehietl József)

Nyelvtani jegyzetek (Döbrentei Gábor)

Nyelvtani jegyzetek (Döbrentei Gábor)

Nyelvtani jegyzetek (Virág Benedek)

Nyelvtani jegyzetek és gyűjtések (Döbrentei Gábor)

Nyelvtani, nyelvészeti tárgyú feljgeyzések (Virág Benedek)

Nyoma annak, hogy a Romai Catholicusoknál az Isteni Tisztelet régenten Toth Nyelven is tartatott (Véki Xav. Ferenc)

Nyomtalan Tudós Munkák, vagy sajtó alá készített Magyar Kéz-Iratok nagyobb esmértetése Pesti Ország Vásárok alkalmatosságával (Hrabovszky György)

Ó és Újj Magyar… (Sipos József)

Orthográfiai állatásai (Kazinczy Ferenc)

Orthographiánk fő törvényei ezek lehetnének (Kazinczy Ferenc)

Pályafeleletek a magyar nyelv ügyében (Horváth Ádám)

Pályamunka a m. n. Muzeum által 1815-16-17-re feltett jutalomkérdésekre (Mólnos Dávid)

Pazigrafia, vagy Közönséges irás (Gáthy István)

Philologiai fejtegetések (Kollár György)

Pótolékok a’ Magyar Nyelvnek Külső Történeteihez (Horvát István)

Reduplicatio (Szemere Pál)

Rejtett szók, találós mesék; etymológiai, helyesírásra vonatkozó, az elemi oktatásról, kalendáriumokról, arithmetikai fogalmak magyar kifejezéseiről szóló értekezések (Sipos József)

Részes Kivonás Az 1829dik Esztendei Julius Holnapnak 27-dik napján… Sopron Városába… tartatott köz gyülésének a Jegyző Könyvéből (Kis János)

Rövid értekezések A magyar orthographiáról (Kaló Péter)

Rövid Jegyzetek eme két kérdésre: I-ször Vagynak-e olly tulajdonai a Magyar Nyelvnek, mellyek ennek az Európai napnyugoti nyelvek fölött valami elsőséget adhatnak ? II-szor Mennyire használhatni a külföldi hires Tudósoktól rendbe szedetett közönséges Grammatikának ujabb találmányait a Magyar Nyelvre nézve? (Édes Gergely)

Segéd-felelet… Teleky László… által feltett következő kérdésre: Miképpen lehetne a Magyar helyes Irást az egymással ellenkező szokások, és önkényes vélemények helyett Filozofiai Principiumokra épiteni? (Szemere Pál)

Steganographia vagy öszve vont irás, mint a régtől fogva ohajtott Tachygraphiának, Szapora Irásnak, Fasigraphiának, Közönséges Irásnak, Philosophica Lingvanak, Közönséges nyelvnek Talpköve (Gáthy István)

Stenographia, Tachygraphia, Pasigraphia Universalis Lingva Rövid Foglalatja (Gáthy István)

Származtató Magyar-Diák ’s Diák-Magyar Szó-könyv (Kassai József)

Szíves Barátimnak az indító okokot, mellyek tőllem megkívánták, hogy az Analitikát deákúl írjam, nyilván előadni, kötelességemnek tartom (Verseghy Ferenc)

Szó-beszéd a Tudományok állapottyáról és Különös Nemeiről (Peretsenyi Nagy László)

Szó-könyv (Boros István)

Szógyűjtemények (Kazinczy Ferenc)

Szóhangtan (Szemere Pál)

Szómagyarázatok, szólajstromok, valamint egy feljegyzés ezzel a címmel: CS e vagy TS? (Kazinczy Ferenc)

Tabelláris próbatétek (Szemere Pál)

Toldalék-Észrevételek Gróf Széchenyi István Hitel czimü munkájához (Ismeretlen [Egy hazafi])

Tót származásu Magyar Szók (Hajnal János)

További Értekezés a Magyar olvasó publikum öregbitéséhez (Kis Pál)

Toxotomia (Ismeretlen)

Töredékes dolgozatok (Szemere Pál)

Török Grammatika. Kisded Magyar, Török, Német Szótárral (Maróthy Mátyás)

Tudósitás a Nemzeti Játékszin előmeneteléről. A Szép Litteraturai Ajándékba (Ismeretlen)

Vannak-e a Magyar Nyelvnek olly jeles tulajdonai, mellyek annak az Európai Napnyugoti Nyelvek felett, valami elsőséget adhatnának? (Zabka Márton)

Vaszar-vidéki (Veszprim megye) különös szavak lexicona (Kurucz Kilián)

Vázolat (Szemere Pál)

Védelme A Magyar Nyelv és Nemzet Tsinosodása hátramaradásának – és Fogyatkozásának –! (Peretsenyi Nagy László)

Vélemény a birtokot jelelntő szavaknak Tárgyokban (Ismeretlen [K. E.])

Wieland Adelung ellen: mi a tiszta németség? (Kazinczy Ferenc)

Wieland Adelung ellen: Mi a Tiszta Németség?… Tükörül azoknak, kik Nyelvrontást emlegetnek, s kérdezgetik: Mi a Magyarság? – s intésül a szerfelett merészeknek (Kazinczy Ferenc)

Ypsilon Háboru (Vörösmarty Mihály)