A nyelvújítás általános értelemben véve a nyelv életébe való szándékolt és tudatos, a nyelv gazdagításának céljával történő beavatkozást jelent, amely Magyarországon a 18. század utolsó harmadában indult és a 19. század elején teljesedett ki. A hagyomány szerint ennek vezéralakja Kazinczy Ferenc volt, aki munkásságával rá is szolgált erre a címre. A jelenség azonban, amely végső soron a magyar köznyelv megújulását eredményezte nyilvánvalóan nem egyetlen személy munkásságán, és nem csupán néhány jól ismert szövegen keresztül érte el hatását. A Mondolat, a válaszul írt Felelet és a Tövisek és Virágok csak a jéghegy csúcsát képezik.

A honlap egy 2014-ben indult kutatás eredménye. A kezdeti cél az volt, hogy elkészítsem az 1810-es és 1820-as évek magyar nyelvű nyelvújítási szövegeinek bibliográfiáját. Ez az időszak a magyar nyelvújítás legeseménydúsabb periódusa és mindezidáig egyetlen próbálkozás sem történt a korpusz átfogó áttekintésére.

A művek felderítését Petrik Géza bibliográfiájának, a korszak folyóirat-irodalmának, valamint a téma szempontjából releváns budapesti kézirattárak katalógusainak áttekintése előzte meg. A nyelvvel, nyelvkérdéssel foglalkozó korabeli beszédeket, elméleti szövegeket, jegyzeteket, a szépirodalom területére sorolható műveket, oktatási segédanyagokat, szótárakat, és a magyar nyelvről szóló pályázati anyagokat gyűjtöttem össze. A kéziratok közül csak azokat a szövegeket emeltem gyűjtőkörbe, amelyek 4 oldalnál hosszabban foglalkoznak a nyelvkérdéssel, mivel ennél rövidebb, nyelvvel kapcsolatos feljegyzés szinte bármely hagyatékban található volna. Még így is meglepően sok, félezernél is több szöveg bukkant fel.

A közintézmények szakmai támogatása révén a könyvészeti adatokat 2015 során digitális másolatokkal egészítettük ki. Ez a portál tehát egy különböző szempontok szerint kereshető bibliográfiát nyújt, amely a tételek kb. 95 százaléka esetében pdf formátumban olvasható szövegeket kínál. A művek eredeti példányai a Debreceni Egyetem Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének Könyvtárában, a Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Levéltárában, az MTA Könyvtár és Információs Központban, az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában és a Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattárában találhatók. Négy közgyűjtemény (DE MIKTI Könyvtára, MTA KIK, OSZK Kt, Ráday Levéltár) hozzájárult a digitális másolatok közléséhez.

A honlapon kizárólag olyan szövegek jelennek meg, amelyek kötődnek a nyelvújítás témájához: éppen ezért nem közlünk ábécés-könyveket, mert ezeknek nem egyértelmű a nyelvújítási dimenziójuk. Néhány levéltől eltekintve nem közlünk írói levelezéseket sem, mert ezek összességében nem a nyelvújítással foglalkoznak. Eltekintettünk Döbrentei Gábor évtizedek alatt gyarapodó szógyűjteményeinek közlésétől is (MTA KIK, M.Nyelvt.8r.4., M.Nyelvt.12r.3, I–II. k., M.Nyelvt.12r.4, I–III. k., M.Nyelvt.12r.5., M.Nyelvt.8r.3–6., M.Nyelvt.8r.7.). Ezek legtöbbje kisméretű cédulákból áll, amelyek Döbrentei különböző szövegekből kigyűjtött szavait tartalmazzák. A másik nem közölt mű Mahovszky József A magyar nyelv’ elemeit fejtő ’s egyéb nyelvekkel összehasonlító nagy szótára. A gyűjtemény több tízezer céduláját 54 tékában tárolják (MTA KIK, M.Nyelvt.8r.35.). Mind Döbrentei, mind Mahovszky monumentális gyűjteményének csupán töredéke keletkezett a vizsgált időszakban, s csak részben köthetők a nyelvújításhoz.

A kutatás 2016 végén zárul. Addig a 95 százalékos közlési arány várhatóan javulni fog és a bibliográfiai tételek is gyarapodásnak néznek elébe, különösen a folyóirat-irodalom terén. Reméljük, hogy honlapunk által a nyelvújítás egyik fontos korszaka a szélesebb nyilvánosság számára megismerhetővé, az irodalomtörténészek és nyelvészek számára pedig kutathatóvá válik.

Használat

1. A Szerzők betűrendje.

   • Az Azonosított szerzők rendjében megtalálható minden szerzői névvel rendelkező, illetve azonosított szerzőségű mű, vagyis megtalálhatóak itt azok az álnéven vagy monogrammal, illetve névtelenül publikált szövegek is, amelyek szerzőinek az azonosítása már megtörtént. A többszerzős művek minden egyes alkotó nevénél külön szerepelnek.
   • Az Azonosítatlan szerzők között megtalálhatók mindazon művek, amelyeknek az alkotója nem ismert, illetve álnéven vagy monogrammal jelentek meg. Azokat a monogramos szerzőket is beiktattuk, akiket egyébként már azonosítottunk, hogy itt is megtalálhatóak legyenek.
2. A Művek betűrendje.
   A cím szerinti ábécérendben minden mű elérhető. A cím nélküli művek a C betűnél keresendők (Cím nélkül), ahol szögletes zárójelben olvasható a mű témája. A betűrend elején a számmal kezdődő címek olvashatók.

3. A Műfajok rendje.

   A műveket 14 csoportba soroltuk. Minden szöveg csupán egyetlen műfajhoz van rendelve.

   • Beszéd: A vizsgált időszakban elhangzott vagy írásba foglalt, a nyelvkérdéssel foglalkozó beszédek.
   • Értekezés: A korszakban megjelent vagy írásba foglalt a nyelvvel foglalkozó, érvelő, elméleti kérdést vizsgáló tanulmányok.
   • Felhívás: A magyar nyelvvel kapcsolatos, vagy azt közvetlenül és közvetetten érintő kérések, általános felszólítások. Ebből a csoportból kivettük a pályázati felhívásokat; ezeket a Pályázati dokumentáció cím alatt közöljük.
   • Fordítás: Nyelvkérdéssel kapcsolatos szövegeknek a vizsgált korszakban készült fordítása.
   • Hivatalos írás: Az egyházi és állami hivatal nyelvi ügyekben hozott intézkedései.
   • Jegyzet: Nyelvvel kapcsolatos feljegyzések, egységbe nem rendezett, töredékes nyelvészeti jegyzetek.
   • Közlés: Olyan a nyelvújítással kapcsolatos régebbi szövegek, amelyeket a vizsgált időszakban nyomtattak ki vagy készítettek sajtó alá.
   • Kritika: Azok a recenziók és műajánlók, amelyek a nyelvújításhoz kapcsolódó szövegeket vizsgálnak; illetve olyan recenziók, amelyek egy bizonyos mű bírálata során a nyelvi szempontot hangsúlyozzák.
   • Oktatási segédanyag: Nyelvészeti tárgyú, magyar és idegen nyelvet feldolgozó, de magyar nyelvű grammatikák, irodalom- és nyelvtörténetek, helyesírási könyvek és minden olyan iskolai és magánoktatást segítő szöveg, amelynek tárgya a nyelv.
   • Pályázati dokumentáció: Pályázati kiírások, beküldött vagy erre szánt, illetve kiadott pályamunkák, a pályázati eredményekről tájékoztató szövegek. A pályázati jutalmak kiosztásakor elmondott beszédek nem itt, hanem a Beszédek között találhatók.
   • Szatíra: A nyelvkérdést komikusan, ironikusan ábrázoló különböző műfajú szövegek, gúnyiratok összefoglaló neveként alkalmazzuk.
   • Szépirodalom: A nyelvkérdést a középpontba állító költemények, prózai művek.
   • Szótár, szógyűjtemény: A vizsgált időszakban, illetve javarészt a vizsgált időszakban készült szótárak, szógyűjtemények, szószemelvények, szómagyarázatok, amelyek, nyelvjárási, csoportnyelvi, szaknyelvi szavakat, új és újított szavakat, valamint idegen szavakat gyűjtenek.
   • Tudósítás: A nyelvvel kapcsolatos hírek, intézményi és pályázati híradások, különböző nyelvkérdéssel foglalkozó könyvekről és eseményekről szóló tájékoztatások.

4. A Kronológia.

   • Dátum: A Dátum menüben minden szöveg megtalálható A menü részletes keresési lehetőséget kínál, ezért az évszámok kiválasztásán túl lehetőség nyílik a hónapok, illetve napok szerinti keresésre is. Erre leginkább a folyóiratok esetében lehet szükség.
     Az 1813-at kiválasztva például olyan könyvet is találhatunk, amely ebben az évben jelent meg, olyan folyóiratcikket is, amelyet 1813 első negyedévében publikáltak, és olyan kéziratot is, amelyet 1811 és 1822 között írtak. A hónapok és napok kiválasztásával a szűrés tovább folytatható.
   • Pontosság: Ez a menü elkülöníti egymástól a különböző pontossággal datálható szövegeket. Szintén minden szöveget tartalmaz.
     
     • Pontosan keltezhető művek: azok a szövegek, amelyeket pontosan tudunk datálni; kéziratok esetében éves pontossággal, vagy még pontosabban ismerjük a keletkezési dátumot, cikkek és nyomtatványok esetében a megjelenés dátuma ismert.
     • Közelítő pontossággal keltezhető művek: azok a szövegek, amelyeket csak időintervallummal tudunk datálni.
     • Hozzávetőleges pontossággal keltezhető művek: azok a szövegek, amelyeket egy bizonyos dátumhoz való viszonyukban tudunk datálni, vagyis egy időpont előtt, után vagy körül keletkeztek.
     • Bizonytalanul keltezhető művek: ezeknek a műveknek a datálása kétes, így kérdőjellel jelöljük a feltételezett dátumot.
     • Nem keltezhető művek: amelyeket nem sikerült vagy nem lehetséges datálni.

5. A Forrástípusok.

   • Kézirat: Az Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Levéltárában, az MTA Könyvtár és Információs Központban, az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában és a Petőfi Irodalmi Múzeumban tárolt, a nyelvújítással kapcsolatos, legalább 4 oldal terjedelmű kézirat.
   • Könyv: A vizsgált időszakban kiadott vagy újraközölt nyomtatvány.
   • Közlemény: A vizsgált időszakban periodikákban megjelent szöveg.