HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Kazinczy Ferenc összes művei
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
A GRATZIÁKHOZ.
1787. körűl.
czímje akkor: AZ ÁLDOZAT.
újra dolgozám Széphalom 1810. Máj. 26d.

Sípját ’s e’ koszorút ’s még fiatal kora
Díszét, homloka’ lágy fürtjeit, hívetek
Kellem’ mennyei hárma
Nektek nyujtja tulajdonúl.

a’ mi Asclepiaszi strophákban volt írva nincs meg.

Mert a’ kellemek árjait Cythére’
’S Páphosz’ asszonya mind reátok önté,
’S tőletek szedi bájait viszontag
Tetszeni vágyván.’S Tetszeni kíván. Gyujtani készűl.

Oh, védjétek az áldozót, ’s lehelljék Szelídek!
Titkosbb bájotokat dalába szátok
Édes ajkaitok dalára
’S titkos bájotokat lehellje szátok mennyei
Szátok éneke Ajkatok dala’ zengzetébe. Nem sért Csak ti
Igy az irígy nyelv. Hallja azt a’ ti seregtek.
Sergetek hallja azt.

1787. körűl.
czímje akkor: AZ ÁLDOZAT.
újra dolgozám Széphalom 1810. Máj. 26d.

nyiló korának
Kroníon
Harmas ikrei, hívetek sajátúl
Nyujtja tinektek.



Mert kellemjeit a’ kies Cythére’
’S Cnidusz’ … tirátok
most viszont, ha győzni lángot