Hatalmas mesterének eggy szava
Miként hozá ki a’ puszta Semmiből
Ezt a’ temérdek Mindent ’s önmagat
Az érthetetlen, a’ megfoghatatlan
Nagy Mestert fejtik leczkéid énnekem.
Oh, a’ helyett, hogy e mély titkokat
Előttem felfednéd, kérlek, boritsd el!
S kikapva e szép világból, hol magamnak
Honn lenni látszom, és a’ hol szemem
Gyönyörködése millio tárgyait
A legvarázsbb Setéttisztában és (magisches Helldunkel)
Nem elvakitó fénynél látni szokta,
Ne kényszerits időn ’s üren (Raum) keresztül
Addig repülni, hol csak fény lakik,
’S a’ fény miatt magamra nem találok.