a’ Dargón, 1786.
Sírj szabadon; itten nem kemleli senki keserved.
A’ remegő Kedvest lombjaim elfedezik.
És, ha enyhűlsz lyánykád’ neve’ zengésére, sohajtozzd!
’S Echóm résztvéve vissza sohajtja feléd.
Az én Erdőmet így fordította Prof. Kézy, Patakon:
Nullae hic insidiae; licet indulgere dolori,
Abscondent lacrymas umbra nemusque tuas.
Et si forte juvat resonari nomen amantûm,
Plange: Chloe. – plangent tristia lustra: Chloe.