Gróf Festetics György (1755–1819), nagybirtokos, katonatiszt, politikus, mecénás. Festetics Pál és Bossányi Julianna fia. 1765‒1775-ben a bécsi Theresianumban tanult, majd katonatiszt lett. Az 1790/91-es országgyűléstől a Graeven-huszárezred tisztjeként – tiszttársaival, köztük Laczkovics Jánossal együtt – kérte, hogy a magyar ezredek békeidőben itthon állomásozzanak és a magyar tisztek magyarul vezényelhessék azokat. Vizsgálat indult ellene, és Belgiumba helyezték át. 1791-ben kilépett a seregből és hazatért birtokaira. 1792-ben létrehozta a csurgói református gimnáziumot. 1797-ben megalapította a keszthelyi Georgikont, a kontinens első mezőgazdasági főiskoláját és tangazdaságát. 1797-ben a zalai megyegyűlésen tiltakozott a nemesi felkelés összehívása ellen, ezért I. Ferenc kitiltotta az udvarból és megfosztotta kamarási címétől. Az 1802-es országgyűlésen 40 000 forintot ajánlott fel magyar katonai akadémia létesítésére. 1817-től Helikon néven évente kétszer irodalmi ünnepségeket rendezett, támogatta a Magyar Minerva c. könyvsorozatot. Tagja volt a göttingeni tudós társaságnak és a jénai mineralógiai társaságnak. Szabadkőműves, a bécsi Igaz Egyetértés (Zur Wahren Eintracht) páholy tagja. Testvérei: Festetics Julianna, Széchényi Ferenc felesége és Festetics Imre (1764‒1847). Fia: Festetics László. (Bánki Éva, Festetics György, MAMŰL, 2003-2014, 3, 120.; Kurucz, 2013; Kurucz György, Festetics György, MAMŰL online, 2013-2016)

Gróf Festetics György (1755–1819) az 1772-ben grófi címet nyert Festetics Pál és Bossányi Julianna fia. Nevelését otthon Nagy Jeromos piarista irányította, majd 1768-tól 1775-ig a bécsi Theresianum növendéke volt. Hivatali pályára lépett, a Magyar Kamaránál, illetve a pesti pénzügy-igazgatóságnál vállalt állást. 1778-ban tisztként belépett Nádasdy gróf huszárezredébe. Apja 1782-ben meghalt, s így a tesvéreivel felosztott örökségből rászálló birtokok irányítása is ráhárult. 1786-ban átlépett a bécsi magyar testőrségbe, majd 1787-ben a Graeven huszárezred tisztje lett. 1790-ben – tiszttársával, a később a Martinovics-összeesküvésben való részvételért kivégzett Laczkovics Jánossal együtt – aláírója volt az ezred tisztikara beadványának, amellyel a magyar országgyűléshez fordultak a magyar vezényleti nyelv ügyében. Festeticset büntetésből áthelyezték a Németalföldön állomásozó La Tour dragonyosezredbe. A gróf nyugdíjaztatását kérte, s kilépett a hadseregből. Birtokain is szoros megfigyelés alatt tartották. A magyar kultúra mecénásaként volt ismeretes, megalapította a csurgói református gimnáziumot (noha ő maga katolikus volt), s létrehozta az első magyarországi felsőfokú mezőgazdasági tanintézményt, a keszthelyi Georgikont. Szabadkőműves volt. Életéről bővebben l. Kurucz, 1996 61–78. (Szilágyi Márton jegyzete, KazFogs., 414‒415.)