1990-
A kereszténység védőbástyája
A magyarok számára a védőbástya eszméje a mai napig élő emlékezethely. Egyes politikusok erre hivatkozva még a 90-es években is hálát és segítséget vártak a Nyugattól. Egy Gallup-felmérés azt is kimutatta, hogy 1993-ban – kortól, iskolázottságtól, lakóhelytől függetlenül – a lakosság kétharmada, 2000-ben pedig 71%-a értett egyet azzal a kijelentéssel, hogy „Magyarország volt ezer éven át a Nyugat védőbástyája, ezt soha sem (most sem) hálálták meg nekünk”.*
http://www.gallup.hu/gallup/orszagkep/oim19.htm (Letöltés ideje: 2012. június 11.).
Himnusz
1989 óta a Hymnus „születésnapján”, január 22-én ünnepeljük a magyar kultúra napját – ez a gesztus egyben a Himnusz kultuszának hivatalos megerősítését is jelentette. Októberben, a Magyar Köztársaság kikiáltása és az ünnepi beszéd után hangzott fel „a Himnusz, amelyet sokan énekeltek a téren egybegyűltek közül is.”*
Népszabadság, 1989. október 24.
A nemzeti himnusz törvényes státusa szintén 1989-ben rendeződött. Alkotmányba iktatása 1990-ben történt meg, ekkor került a magyar nemzeti jelképek sorába, a címer és a zászló mellé: „75. § A Magyar Köztársaság himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével.”A Himnusz 2006 óta önálló képzőművészeti alkotásnak is tárgya. Budakeszin, Erkel kedvelt pihenőhelyén állították fel V. Majzik Mária Himnusz című szoborkompozícióját: Kölcsey sorai egy bronz kör sugarai mentén helyezkednek el, míg Erkel dallamát harangok szólaltatják meg.
Sajátos esemény volt az Anima Sound System nevű zenekar elektronikus Himnusz-átdolgozása, amely vitát indított el arról, hogy egy könnyűzenei feldolgozás sérti-e a nemzeti himnusz méltóságát. A közelmúltban egy feldolgozás ügyében rendőrségi eljárást indítottak: Dopeman egy rap-számában trágár szavak mellett hangzanak el sorok a Himnuszból – nemzeti jelkép megsértése bűncselekmény ügyében (azóta már megszüntetett) nyomozás indult. A rap-énekes a jelenlegi politikai-gazdasági-társadalmi viszonyokra vonatkozó kritikáját a Himnusz soraival állítja kontrasztba, s a Himnuszt úgy használja fel, mint a nép hangját, a végső közös gyökérre való hivatkozást.
A Himnusz nemzeti egységet jelképező szerepe fokozódott azáltal, hogy a 2012. január 1-jén életbe lépett új alaptörvény preambuluma annak első sorával kezdődik.