első Másolási hiba, a többi változatban alsó szerepel, em.
partyára
Felsége fel-kutzorodik
Collegája hátára
Fel türvén bodros tászliját
Markába fogja tzafliját
Felséges Tragerjének*
Fragerjének Másolási hiba, értelemszerűen em.
27. Nagyot kurjant, Jubilate!
Böréböl majd ki szalad.
Látván, hogy ily delicate
Uszik, a’ part tsak halad.
Kiáltozza vivat! vivat!
Ki vévén egy perspectivat
Látja hogy már jól ben van.
28. De hogy kezde a’ vizekbe
Lejjebb lejjebb süjjedni.
Két szeme lábbad könyekbe
El kezde keseredni.
Már úszását maga bánja
Fisignátnak nem kivánja
További szolgálattyát.
29. Busultába el hajittya
Puderes parókáját
Lábával jobban szoritja
Társa óldal bordáját
Nem fért volna ijjedtébe
Már egy zab szem a’ seggébe
Ki verte a’ Szar Szeplő.
30. Reszket neki keze lába
Mint a’ fagyos kotsonya
Vágyva néz a’ tó partyára
Eszébe jutván honnya
Farkát hosszan le-botsátya
Hogy mint evezö lapáttya
Segittsen a’ vizeken.
31. De hasztalan a’ sok habot
Mind jobb[an]*
Másolási hiba, egy szótag lemaradt, jobb értelemszerűen em.
kezdi innya
Nints Compostelli Jakab ott
Sem Szénis Katalinnya.
Bár mind kettöt kérte sokat
De ök nem hagyván álmokat
Végre igy fakada ki.
32. Nem igy vitte ám a’ Bika
Europát Krétába
Mint engem ez a’ gaz béka
Residentiájába.
Ördög vigye palotádat
Vizbe zárt Venetziádat
Már ez nem Politia.
33. Hát egy kigyó ki tsuszámla
Tüzelt szeme pillája
A’ vizen felyül tsillámla
Nemzeti Cocárdája.
Ezt meg látván a’ kákába
Mind a’ kettő a’ gatyába
Rezele ijjedtébe.
34. Fisignát a’ tó fenekét
Ervén magát el rejté
Hogy ö egy Király gyermekét
Ölné meg el-felejté
Búván a’ tónak méjjére
Meg szabadúlt szerentsére
Ebek harmintzadjától.
35. Ö pedig maga maradván
A’ mint uszhatik úszik
Újjait öszve szorítván
A’ vizen hanyatt tsúszik
Látván hogy el kell patkolni
Bús hangonn kezdé danolni.
A’ Rákótzi nótáját
36. Gardistái kinn valának
a’ gyilkos tó partyánál
Urok vesztén jajgatának.
a’ suhogó kákánál
Nyújták reménység páltzáját
Ne hagyná Felsége magát
De ugyan tsak hijába
37. Mert el-telvén szeme szája
Fisignát Úr borával
Hizván egér szőr pundrája
A’ tó nyálkás habjával
A’ mely tzéllal be indúla
(Már kéntelen) le vonúla
Várába Comessének
38. Atkozta a’ Rhetorikát
Mely vólt most is ’sebjébe
és terhelte a’ Fisignatnak
hátáról le estébe
’s a’ már esmért Statistikát
Poëtikat, Politikát
Szegényt mellyek le vonták.
39. Végre meg-unván gyors lába
Kéntelen evezését
Adá Cháron hajójába
Fisignát tsalta lelkét
és Tróxartax nagy bújára
Patriótáji jajjára
Meg-nezte a’ mord Plútót.
Második Pipa dohány
40. Hertzegjeknek bal sorsáról
Hogy a’ dolog meg leve
Hurkaszopi haláláról
Nemzetjének hirt teve
Hogy járt légyen barátjával
’s a’ békák gvillotinjával
Hogy végezte életét.
41. Kik beszédin ott valának
Méreggel el-telének
Mindjárt a’ Nádor Ispánnak
Illy jelentést tevének
Hogy hirdettessen Diétát
Mindenfelé gyors stafétát
Küldjön a’ Statusokhoz.
42. Nékik ily jelentést tégyen:
Hellye a’ Diétának
Troxartaxnak háza légyen
A’ Psycharpax attyának
Ki már szerentsétlen épenn
Lebegvén a’ tó középenn
El nyúlva meg meredett.
43. Hogy pedig ad 6am Maji
A’ Rendek fel gyűlének
Az Ország tarka bandáji
Velek fel érkezének
Mindjárt az ország naggyait
/: A’ had környül állásait
El-hagyván :/ más gond fözte
44. Öt hétig dévánkozának
A’ Vallás dolga felett
De a’ sok mende mondának
Egy szálnyi haszna se lett.
Troxartax végre fel álla
’s Királyoson perorála
Utóllyára ekképpen:
45. Hatalmos Rendek jóllehet
A’ kár engem illete
Ellenségem nékem lehet
Csak a’ Békák nemzete
Mert egy Cronprintz meg ölése
De még is köz meg sértése
Publicumra tartozik.
46. Három fiam vólt nékem már
Mind a’ hármat meg ölék
Az egyiket ama fa vár
Által széllyel dörsölék
Másként veszett a’ másikja
A’ Hannibalok Kotzikja
Matska Úr evé meg ezt.
47. A’ harmadik ki Annyának
’s nékem is kedves vala
Mostan egész hazájának
Bánattyára meg hala
Hogy Fisignat Ur meg tsalá
És az átkozott tó alá
Fojtotta hitetlenül
48. Azért kérem a’ rendeket,
Fegyverbe őltözzenek
Készittsék Regementyeket
Mennyünk haddal ellenek
Nem lesz senkinek panasza
Teli a’ bellica Cassa
Az armamentarium.
49. Igy buzditá a’ Sessiót
És nagy hangal pengeti
Hogy ö igér négy milliót
A’ köz nép ki fizeti
A’ fő hadi ministernek
Concredállyák a’ fegyvernek
’s Holmi egyébnek gondját.
50. Fel fegyverkezik fejenként
Az egész militia
Contrahállya seregenként
Magát az Armádia.
Velek a’ sok társzekerek
Sokféle rendű fegyverek
Puskák, ágyúk, mosárok
51. Osztán a’ nyirbe kűldének
Egynehány legényeket
Kik a’ seregnek szednének
Posztót, és egyebeket.
Ezek sok Dámának, ’s Úrnak
Sejmét el-rágván, mondúrnak
és Zászlónak el-vivék.
52. Tol-sip vala trombitájok
Dobjok bőrbül készüle,
Egy hegyes tör a’ szabjájok
Ez Dámáktól kerüle
Kalapjok szép mák tálokból
Tarka pillangók szárnyokból
Vólt kötve bokrétájok.
53. A’ félénk Dragonyosoknak
Dió haj vólt mejjeken
A’ vidám bakkantsosoknak
Megy mag vólt láb fejeken.
Szép vólt gavalleriájok
Mindnyájoknak paripájok
Vala egy szuka egér.
54. Bajusszakat ki pedrették
Holmivel húszárosonn
Nadrágokat fel kötötték
Kardjokat magyarosson.
Ezzel trombitát Flautát
Fúván a’ Mohátsi nótát
Hangoztattyák bús szóval
55. Halván avánsiroztatni
Anyi sok Regementet
Fisignát kezdi hivatni
A’ Nemzeti Conventet.
Be is gyül a’ sok Klubista
Ki mind hajdan Novellista
Tudta a’ Politikát.
56. Hányák vetik az eszeket
Vagynak mind in anxio
A’ hadi ministereket
Kérdik kell hány millio
Egyszersmind az ellenséges
Nemzet ellen nevettséges
Beszéddel protestálnak.
57. Azonba Gróf Nagy Kákai
Be lép a’ Palotába
Ez lakott az ágy-ajjai
Troxartax aulájába
A’ békesség idejébe
A’ Béka Nemzet képébe
Ambaszadeur vólt neve
58. Ezt mint ellenség követét.
El-kűldék Királyához,
Hogy tudósittsa Nemzetét
Készűllyön a’ tsatához
Ki fel álván nagy pompával
Troxartax Király szavával
Igy szóllott a’ Conventbe.
59. Hatalmas béka nemzetnek
’s a’ hazának képei.
Véres haddal fenyegetnek
az egerek rendjei.
Engemet haza küldének
Hogy a’ mit ök végezének
Jelentsem meg tinéktek.
60. Fisignát mivel Princeket
A’ tóba süjjesztette
Azért ök haddal titeket
Támadnak meg érette
Hanem bátran hartzollyatok
Kik e’ Hazába vóltatok
’s Vagytok hiv patrioták.
61. Halván ellenséges tzéllyát
A’ Troxartax népének
Fel berzeszti rá taréjját
A’ Klub kevély Lelkének
Fel haborodva zúgának
Mint a’ Jósef halálának
Hirére a’ Magyarok.
62. Hogy a’ vád mind Fisignátra
Jobban jobban tűzele
Látván hogy nints egyéb hátra
A’ Conventbe fel kele
Generalissimus hangal
Birván méltóságos ranggal
Igy kezde kurottyolni.
63. Barátim hát már az oka
Annak Fisignát vala
Hogy az ö rút Királyok a’
Tónak vizébe hala.
Nem tudván úszni valóba
Ő a’ Consternatióba
Nem tsuda ha el-merűlt.
64. Most már az ö emberei
Látom engem okolnak
Azért a’ Nemzet képei
Arúlással vádolnak
Hát a’ mit még e’ tó tsinál
Annak már egy hazafinál
Kell-e’ okát keresni.
65. De tudom én tsak várjanak
Mit kell tsinálnunk velek
Hogy mind meg bolondúljanak
Amaz Achitofelek
Én velem eggyet érthetnek
Ha úgy tettzik a’ Nemzetnek
Bőlts hatalmas, képei.
66. Gyűjtsük öszve a’ sereget
Fegyverbe őltözzenek
Mindenütt a’ tó part megett
Vonnyunk kordont ellenek
Erősittsük a’ Gránitzot
A’ mosarat, ’s haubitzot
Kettőztessük Várain
67. Mihelyt népünkre rontanak
És határinkhoz érnek
Verjük meg, rajta! hújjanak
Özönébe a’ Vérnek.
Verjük meg győzödelmessen
Hogy haza egyse mehessenn
Épenn fegyverünk elől.
68. A’ kiket hadi fogjokká
Teszünk ezen tsatába
Légyenek újj polgárokká
Ők a’ Respublicába
Ha, 4, 5 Krajtzárt találunk
Zsebjekbe, jó lesz a’ nálunk
A’ Nemzet fundusának.
69. Igy osztán a’ Respublicát
Köztünk fel épithettyük
Nállunk az újj politicát
Javunkra bé vihettyük
Mindjárt a’ tsata mezején
Állitsuk fel jó idején
A’ Szabadság Szent Fáját
70. Fel kiált a’ Klub viváttal
Ellyen a’ nemzet éllyen
Éllyen a’ had Fisignáttal
Kettőzteti kevéllyen
Azutánn a’ sok Barrere
A’ Convent itéletére
Más holmikat emlite.
71. Végtére egy a’ többeknél
Okossabbik fel-álla
Eddig úgymond mindeneknél
A hal nyelv vigeála
Kárára egész hazánknak
’s Nemzeti polituránknak
Nagy hátráltatására.
72. Hanem anyai nyelvünket
Vegyük bé a’ Hazánkba
E’ segiti nemzetünket
Ki pallérozásába
Erre sokann rá állának
Látván hasznát tanátsának
Ezenn okos embernek.
73. Sokan a’ tudatlanok is
Ellenére szóllának
Bár a’ hal nyelven magok is
Imigy amúgy tudnának
De tsak ugyan rá levének
Hogy már vég bútsút vennének
Az idegen hal-nyelvtöl.
74. A’ belsö végezéseket
Hogy a’ gyülés meg tette
A’ hadi Fő Vezéreket
Készülésre kisztette
Azért a’ Convent szavára
Minden fel készül tsatára
Az egész béka Gárdé.
75. Trupba áll az egész sereg
Zöld, és veress ruhába
A’ nemzeti nota pereg
Kuruttyoló szájába
Talpig jól készült fegyverbe
Bé állanak az ezerbe
A’ buzgó hazafiak.
76. Fisignát a’ trombitára
Sergét körül kerengi
Zörög, dörög, dob módjára
a’ rezgő, áll kekengi
Buzdulva a’ béka Gárda
Lobog fejénn a’ Kokárda
Félre nyomja kalapját.
77. A’ határonn táborokat
Körül ’s ántzolták méllyen
Belől tsörgetik kardjokat
Puskájokat kevéllyen
Bár belől szivekbe fáznak
De vitéz tűzzel szikráznak
Kivül a’ jó ’S ámpántól.
78. A’ lármára meg-rendűle
Jupiter palotája
A’ serpedlije fel dűle
Le-húlla az órája
Nem nyughatik az eresztűl
A’ Feleségén keresztűl
Le ugrik az ágyáról.
79. Le néz láttya fegyveresenn.
a’ Fisignát seregét
Főldhöz tsapja nagy mérgesen
Singes haló süvegjét.
Melyre szörnyü szélvész omla
Csak nem ég föld öszve romla
Jó hogy el-mosojoda.
80. Eggyet tsendit a’ szobába
Merkurius bé mégyen
Meny! mondjad tiz óra tájba
Minden Isten itt légyen
El megy Merkur, ’s az Istenek
Mindegylábig fel-gyűlének
Reggeli Templom után.
81. Ekkor nékik meg-mutattya
a’ szörnyü sokaságot.
Velek rendre tsudáltattya
A’ nagy hatalmosságot:
Millyen az Oriásoknak
Vagy a’ Centaurusoknak
Rettentö nagy táborok.
82. Kérdi nyájas mosojgással
(Melyre ég, ’s föld meg éle*
A zárójel vége hiányzik, eredetileg itt volt, utólag lehúzta a másoló, de nem pótolta új helyen.
A’ koppó Sz- is rakással
Tzukorrá vála vélle
Mellyik akarna le menni
Es segittségére lenni
Valamellyik tábornak
83. A’ többek közt Minervához
Igy szólla meg-ölelvén
’s gyenge száját szakállához
Nyájjassággal dörsölvén
Hát te Leányom le-szállasz
Segittségére ki állasz
Az egér ármadának
84. Mert a’ te Templomodba is
A’ Magyar Nemeseknél
Alig lehet kapni ma is
Egyebet egereknél.
Még a’ Szent Musáknak rakott
Egy, két Templomba se lakott
’s Lakik egyéb egérnél.
85. Atyám igy felele Pallás
Jupiter tanáttsára.
Nem tettzik ez a’ javallás
Nem álhatok szavára
Nékem igen sok kárt tettek
Olajt mindent öszve ettek
Templomomba ők nékem.
86. Öszve rákták szép leplemet
Mellyet szőttem sejemből,
Ki pusztitottak engemet
Már minden költségemből
Ha meg nem adom a’ sejem
Arrát, róllam a’ pendejem.
Rövid időnn le-húzzák.
87. De ezzel semmit nem mondok
A’ békáknak hasznára.
Mert ök tsak olyan bolondok
Elösször ’s utóllyára.
Hogy a’ hadban el-fáradtam
Miattok el nem alhattam
Ki világos viradtig.
88. De segittségre hozzájok
Ne indúllyunk Istenek
Hogy éles kardjok, szabjájok
Meg ne sebesittsenek
Mert vakmerők a’ Státzion
Bár egy egész Batálion
Isten mennyen ellenek.
89. Innen leg szebb lesz látnia
Magos égből reájok
Bátrann, mint most a’ Frantzia
Hadát, némely Királyok.
Nagy Complimentet vágának
Az Istenek, ’s fel mászának
Az ég kéménye mellé.
IIIdik Pipa Dohány.
A’ Csata, nevezetessebb történetekkel.
90. Hát egyszer a’ trombitákat
El-kezdik harsogtatni
A’ Dobokat, és Flautákat
Nagy lármával kongatni.
Jupiter is a’ tsatára
Rá ütvén a’ pap-tyukjára
Jelt ád a’ kémény mellől.
91. Elsőben is ki mozdúla
Baro de Grand Brekeke
Mindjárt ellene nyomúla
Nyalnádtűi serege
Sem ez, sem az meg nem retten
Bátran vivnak mind a’ ketten
A’ vezérek ki álnak.
92. Öszve tsapnak, ’s Grand Brekekét
Nyalnádtűi le vágja
Grand Brekeke fegyvere két
Annyira vissza vágja
Öttzör vették egymás nyakát
Öttzör mondtak jó ettzakát
Mind ketten az életnek.
93. Végre de Grand Brekekének
Hatalmas tsapására
Nyalnádtűi életének
Jutott vég órájára.
Mikor a’ feje el esett
Gondolkozott egy keveset
Csak úgy nézett utánna.
94. Erre meg búsúlt szivébe.
Uregjári hevessen
Ki ál, ’s Obester Krőtébe*
Utólag, ceruzával jav. ebből: Krótéba, az új változat az eredeti fölé írva.
Őlti kardját mérgessen
Krőté*
Utólag, ceruzával jav. ebből: Kroté, az új változat az eredeti fölé írva.
nemes lelkű vala
Szégyenletébe meg hala
Hogy rajta ily Stik esett.
95. Krőte*
Utólag, ceruzával jav. ebből: Krote, az új változat az eredeti fölé írva.
szomorú halála
Delectet órron üté
Egy pár pisztoly vala nálla
’s azt meg tőltvén el sűté
Azzal Fő Hadnagy Tsuprait
Ki biztatta pajtássait.
Agyon lövé vitézűl
96. A mig az Avangardének
Igy fojnának dolgai
Mind együvé érkezének
A’ nagy sereg osztáji
Bezzeg akkor vólt a’ mi vólt
Ijjedtébe az is meg hólt
A’ kinn semmi sem esett.
97. Ekkor a’ Kenyér-mezei
Bán, vitéz seregével
Bé vága Békák rendjei
Közzé Nagy Vitéz hévvel
Marsal Criőr két regement
Vasasokkal ellene ment.
Igen kemény tűz alatt.
98. Ez a’ Criőr egy oktalan
De nagy szájú Ur vala
A’ Hazának egy hasztalan
Hasnál, mást nem hizlala
Nállunk is vagynak olyanok
Kik nagy szájú tudatlanok
Csak hasokat hizlallyák.
99. Criőr kezdé nagy lármával
Csufolni ellenségét
De a’ bán*
Utólag, ceruzával jav. ebből: abban, az új változat az eredeti fölé írva.
is szabjájával
Meg nyomá kevéjségét
Mert rá vágván köldökére
Ki omlott a’ föld szinére
Bélével edgyütt hájja.
100. Bürbő, Criör adjutántya
Látván estét Urának
Meg ál, sárkánnyát fel rántya
Mérgébe pisztolyának
Üregjárira rá sűti
Szép bokrétáját le üti
Halálos gojóbissal
101. Igy hala meg Üregjári
Csillaga Hazájának
Kinél a’ főldnek határi
Bőltsebbet nem tartának.
E’ nem bálba nevekedett
A’ mint sok meg nemesedett
Magyar Nemes Urfiak.
102. Üregjárinak halála
Bürbőnek káros leve
Mert meg látá mit tsinála
Nyalnádtűi eleve
Bürbő fejét el-ragadá
És sok kérésére adá
Vissza szegény Bürbőnek
103. Major de Su meg pillantván
A’ Bürbő harmintzadját
A’ tó felé el illantván
Oda hagyá századját.
De mig ő a’ tóba fered
Néki is utána ered
Nyalnádtűi ló hátonn.
104. Ott a’ tóba által vervén
Meg ölé dárdájával
Már most a’ parton hevervén
El nyúlt kövér hasával
Mellyet sok Jobbágyok ’sirja
Hizlalt, mint Klimius irja
Sok Magyar Főldes Urral
105. March’ d’ Su fő Kapitánynak
Ebben látták tsatáját
El vette Gróf Turodványnak
Pixisét, és oráját
Hogy Madam de Granevilnak
Ha vidámabb idők nyilnak
Meg nyerhesse egy tsókját
106. Más óldalt az ellenséget
Mézvájó rettentette
Hogy a’ szornyű veszteséget
De Rösső észre vette
Haza futa szállására
Bizván de Grő Májorjára
Az egész Companiát.
107. Ez Khalkfrestert egy nagy szájú
Német marschalt le vága
Bátor nagy familiaju
Printz vala ö nagysága
Sok Magyar köz emberekből
Mint az ily gyáva Printzekből
Jobb Katona lenne ám.
108. Elég hogy Printz Khalkfresternek
Illy véletlen halála
A’ pór-németh egereknek
Rémülésekre vála.
Teli lett a’ bugyogójok
El hajgálták a’ zászlójok
Szaladtak szerte széjjel.
109. Látván ezt Gróf Deszkarági
Egy nagy vitéz Generál
Hogy már a’ magyar országi
Nép is mindjárt retirál
Meg állya a’ széledőket
Jól öszve attázván őket
Vissza űzi mérgessen.
110. Tóth Blatovszki ott tserkésze
Hogy néki gátat tégyen
Deszka rági rá sem néze
Segbe rugja, ’s el megyen.
Blatovszki ló szarrá leve
Mint a’ millyen vólt eleve
Szent Péter előtt neme.
111. Obester Monsieur de Fesit
Sergét bejjebb vezeti
Lábon kapja petsenyésit
A’ tóba belé veti
Igy a’ szegény Petsenyésit
Meg vetvén sok könyörgésit
Belé fojtá a’ tóba.
112. Ez Obester pupos vala
Rekett torkú és siket
Hét jukra fojt az óldala
Frantz ette mindeniket
A’ nevét maga kezivel
Le nem tudta írni mivel
Kondás vólt az Apja is.
113. Még is Obesterré leve
Mert 100 aranyat lopott
Ezen vitézséget veve
Egy ijjen ütött, kopott
Meg van az is Hazánkba már
A’ pénzért az ökör ’s szamár
Azzá leve a’ mi nem.
114. Báró Morsakapó álla
Bosszút a’ meg-hóltakért
Ötven nyakat le kaszálla
’s vága le, egy, két nyakért
Dimenőt a’ többek között
Bár térden álva könyörgött
Vitézűl meg fritskázta.
115. De ezt meg látván messzéről
A’ Dimenő testvére
Ragad a’ tónak széléről
Egy tsomó szart kezébe
Morsakapóhoz megy azzal
’s hozzá tsapván egy halmazzal
Csaknem meg vakitotta
116. Ama méreggel el-telvén
Szinte a’ főldre bukott
De a’ partról fel eszmélvén
Egy vaskos Nepamukot
Dimenőhöz hozzá sujtya
Az magát hanyatt el nyújtya
A’ porba vissza zúzta.
117. Hanem Kriszőr bosszút állott*
Utólag, ceruzával jav. ebből: álla, az új változat az eredeti fölé írva.
Morsakapón érette
Mert vélle szembe ki szállott
Fejét el-tsippentette.
Ki hogy főnélkül maradott
Fejét meg tsoválván, adott
Egy keserves a’ Dieut.
118. Makrág unván a’ hartz szagát
Félre mene pihenni
El lövék gatya mattzagát
Kurás ezt el-szenvedni
De végtére el-jajdúla
Mind két lábra meg sántúla
’s Búvék egy nagy méj jukba
119. Vigyáz hát, bár hátul kesej
Légy is, vigyáz magadra
Bolond minden helyt ne pesej
Mert gatya mattzagodra.
Rá találnak pettzenteni
Pedig jó ám azt félteni
Emberséges embernek.
IVdik Pipa Dohány
A’ Csatának nagygya, és ki menetele
120. Maga Troxartaxs álla ki
Utóllyára a’ gátra
Egy tőltött pisztojt húza ki
’s rá löve Fisignátra
Ö is el süté puskáját
De el húllatván kováját
Csötörtököt kiáltott.
121. Próbálgattya száz-szeressen
De még is el nem tsattan
Troxartaxs pedig mérgessen
Szeme elébe pattan.
Ki rántya éles szabjáját
A’ Fisignát tomporáját
Vélle jól meg-hasittya.
122. Bezzeg Fisignát sem vevé
Már a’ dolgot tréfára
A’ tó fenekét sem lelé
Fut sántánn a’ partyára
Nyomúl Troxartaxs utánna
Mert egész ’sákmányt kivánna
Tenni gonosz Lelkéből.
123. De d’Onnyó oda nyargala
Hogy a ’ dolgot meg sejté
Fisignát bár sánta vala
El fut, ’ s magát el rejté
És mig Dennyo sok tsapással
Vivik maga Troxartaxsal
Ö addig eblábála.
124. Mig Mars a’ véres Csatának
Dühös fegyverével öl
Sok ezeren el húllának
Addig mind a’ két felől
A’ tó vérrel veresellett
Az egész mezö el tellett
A’ sok száz hólt testekkel
125. Az Egerek Nóvájokba
Rólla ekképp irának
Hogy a’ békák táborokba
Nyóltz ezeren valának
Kiknek a’ hartzba lett végek
Pedig az ö veszteségek
Másfél százra sem mégyen
126. A békáknak újságai
Ellenbe igy irának
Hogy az egerek hóltyai
Tiz ezeren valának
Ök pedig bár meg győzettek
Még is többet nem vesztettek
Mind öszve is ezernél.
127. Az alatt Gróf Bőrrágódi
Az egész Al-főld Bánya
A’ Magyar Országi hadi
Sereg fő Kapitánnya
Vitézeivel el jöve
Még messziről reá löve
A’ küszködő békákra
128. Ennél vitézebb Vezére
Nem vólt az Egereknek
Most tehát segittségére
El-érkezvén ezeknek
Beléjek új erőt ada
A’ Békaság meg szalada
Nyakra főre előttök
129. Akkor a’ Márs unokája
Alván a’ tó partyára
Esküdve assecurállya
Menyre főldre magára
Hogy el álván minden úttyát
Egész tzudar perepúttyát
El törli a’ békáknak
130. De véghez is vitte vólna
Vitéz lévén szándékát
Ha Jupiter hagyta vólna
A’ már széllyel vert békát
De meg szánván szegényeket
A’ bámúló Isteneket
Végre így szóllítá meg.
131. Colléga Uramék menkö,
Dolog ám ez úgy e’ hát?
Isten uttse ez a’ fitzkó
Mind meg eszi a’ békát
Eb ugatta kis Scythája
Magamnak is, hogy reája
Néztem, lógott a’ szügyem.
132. No tsak hát Mars fiam Uram
Mennyen le kend hozzájok
Hadd bodorodjon a’ békák
Le konyúlt bokrétájok
Pallás tzutzám ökemével
Le lódulhat, egy erővel
Virgázzátok fel őtet.
133. Erre az egész palota
Fel tzendűlt az Istenek
Néki mivel nagy Despota
Nein, nix-el felelnek
De Márs szólla végre belé
Jupiternek ezt felelé
Nagy Categoriával
134. Oh Jupiter sem Pallásnak
Sem Mársnak vitézsége
Nem használ, hát e’ Romlásnak
Még azzal nem lesz vége
Ha tsak mi mind le nem szállunk,
Bőrrágódinak nem állunk
Tüzzel vassal ellene
135. Vagy ha tüzes meny köveid
Nem hullatod ellenek
Mellyekkel ellenségeid
Hajdan le-verettenek
A’ mellyekkel Entzeladott
És a’ több reád támadott
Tyrannokat meg töréd
136. Igy szólla Márs, ’s az Istenek
Le szállani nem mernek
Hanem menykőket hajtani
Tanátslák Jupiternek
Ki is ezek tanátsából
A’ nadrág hasitékjából
Ki húza egy nagy menykőt.
137. Hát mihelyest azt ki vette
Nadrág hasitékjából
Az ülepe oly felette
Nagyot durranta hátúl
Hogy az el-szédűlt Istenek
Egésszen el-réműltenek
Be fogták az órrokat.
138. Kivált az Isten Asszonykák
El-sikólták magokat.
Hogy Majestássát meg látták
El dugták szem héjjokat
De a’ dugást úgy intézték
Hogy újjaik közzül nézték
Mint Leánykáink szokták.
139. A’ békáknak, egereknek
Seregi meg-rettennek,
Soká vólt mig fel eszmélnek
’s Almokból fel serkennek
De nem szünt meg Bőrrágódi.
Sorra nyakazni a’ hadi
Tűzre termett békákat
140. És el is vesztette volna
Örökre a’ békákat
Hogyha meg-nem szánta volna
Jupiter e’ párákat
Ki a’ tó mellyékről végre
El-küldötte segittségre
Akkor egy egy nemzetet.
141. Ezek óldalaslag mentek
Csontból vagynak egészen
A’ mellyekböl tekingetnek
Nyakok egy srófot tészen
Csillagzik a’ tsont hátakon
A’ két nagyobbik lábakon
Egy egy Guillotin vagyon.
142. Békákkal egy hazájúak
Vélek szoktak múlatni
Két fejűek, nyóltz lábúak
Kézzel meg nem foghatni
Ezeket pedig rákoknak
Nevezik a’ magyaroknak
Minden Lexiconnyai.
143. Ezek hát az egereknek
el vagdalták farkokat
El-metélék szegényeknek
Kezeket és lábokat
Melyre ők meg félemlének
Hanyatt homlok sietének
A’ tsata hejről haza.
144. Már tsak nem el-nyugovának
A’ nap tüzes lovai
Fényes posztilionnyának
El hagyván sugárai
Hogy az Egek borúlának
Ezen egy napi tsatának
Ekképpen leve vége.
145. Nékem is fogytig ki égett
A’ dohányom azonba
Pedig igen kevés termett
A’ magyar Helikonba
Mert el nézhetik Uraink
Tőllök Pindusi halmaink
Nem igen miveltetnek.
Szabályos hivatkozás a megnyitott szövegre
Felhasználási feltételek: [Tovább...] Hivatkozás: Csokonai Vitéz Mihály, Bartachomyomachia, Csokonai Vitéz Mihály összes művei, Elektronikus kritikai kiadás, DOI: 10.5484/Csokonai_Vitez_Mihaly_osszes_muvei, id:
csokonai_vers_0914_k, s.a.r.: Orosz Beáta, transzmed.: Tóth Barna Hozzáférés: 2024.09.12, https://deba.unideb.hu/deba/csokonai_muvei/text.php?id=csokonai_vers_0914_k